Budapesti hétköznapok
Józan ész vs. fideszes polgármester = 1:0 – Volt kordon, nincs kordon
2025 első napján arra ébredtünk, -többek között- hogy a Halászbástyáról a kilátást ezentúl fejenként 1.500.- forintért méri az I. kerület polgármestere. Úgy tűnik, a „népfelháborodás” hatására két nap múlva „megjött az esze” és határozatlan időre eltakaríttatta a fekete kordont, így az újabb ötletéig újra szabadon csodálható a panoráma.
Kitalálnak valami mást….
Az I. kerületi polgármester péntek reggel utasította az önkormányzat városüzemeltetési munkatársait, hogy bontsák el azt a kordont, amit pár nappal ezelőtt állítottak fel a budai Várban, a Halászbástyánál. Böröcz László I. kerületi polgármester a Facebookon közölte:
„…A Halászbástyát üzemeltető önkormányzati cégünk javaslata alapján a testület döntött arról, hogy a fizetős övezetet teszt jelleggel terjesszük ki a Halászbástya alsó részére is. Január elsejével ez meg is történt, de a kivitelezés nem volt megfelelő, ezért a kordon elbontásáról intézkedtem, ami azóta meg is történt. Nem kell hozzá egy hónap, hogy belássuk, nem ez a jó megoldás….”
Az esetről előszőr tudósító „olvasó”, aki mellesleg idegenvezető, azt mondta a 444.hu-nak, hogy örül, hogy a nyilvánosság meghátrálásra késztette az önkormányzatot, ebből is látszik szerinte, hogy nem elég a fotelből elégedetlenkedni. Elmondása szerint nem is reménykedett benne, hogy ilyen eredményeket tud elérni ilyen rövid idő alatt. Az idegenvezetők köreben jó ideje nagy az elégedetlenség, főleg azért, mert a kilátó érdemi része már így is fizetős volt.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Megtizedelt próbaüzem: 30 helyett 3 nap
Az I. kerületi polgármester azt mondta, hogy a decemberi közgyűlés egy 30 napos tesztidőszakra állította fel a kordont, de a lehatárolást ő most megszüntette, és nem is állítják vissza azt. Böröcz László a Telexnek azt is mondta, hogy
a budai Vár óriási terhelés alatt van, szerinte növelni kell a turizmusból származó bevételeket, de a tapasztalatok alapján a terület alapú lehatárolás helyett a szolgáltatás irányába mozdulnak majd el.
A fekete kordon január 1-jén jelent meg a Halászbástya alsó részén, és tábla is hirdette, hogy 1500 forintos jegy megfizetésével lehet kinézni a Dunára. A közgyűlés december 12-én fogadta el a terület lezárásáról szóló indítványt. A felső kilátóterasz korábban többször is fizetős volt, az árat most megemelték, és kiterjesztették a lenti szakaszra is, amit egy, a történelmi épület képét erősen rontó, fekete kordonnal kerítettek el. Böröcz megerősítette, hogy a felső rész fizetős marad, de a fizetős távcsövek helyett ingyeneseket szereltek fel.
Csak úgy….
Pápai Gábor karikatúrista olvasata:
„Kordon blőd – Hogy a lassan mindent kisajátító, és bezárkózó úrhatnámok a várban kordonozzák el magukat, nem új. Az sem, hogy ahová kegyesen beengedik a turistákat, ott is a kurrensebb helyekért fizetni kell. Az azonban, hogy ahol nem tudnak pénzt szedni, mert nem zárt terasz, ott ronda fekete kordonnal takarják el a kilátást, az már egészen delikát úri pimaszság. Miért? mert nem a saját területüket takarják el, hanem más látványát, a Dunát, a pesti oldalt. A látvány, ha szellemi tulajdon, mint például ez a rajz is nem az ő birtokuk, az érte szedett sarc nettó lopás. „Panorámakép” lent (ingyen).”
„…A városképhez illő megoldás nincs, mert a Halászbástya a városkép része. Ha lekordonozzák, akkor a budapestiek számára olyan, mintha nem lenne – senki nem fog a saját városában azért fizetni, hogy kisétáljon egy bástyára, ezt nyilván nem kell magyarázni. Márpedig nincs annál rosszabb, mintha egy városban a legszebb helyek kiesnek az ott élők életéből, és már csak a turisták instafotóinak adnak hátteret.
Ez egy város lelkének a halálát jelenti, és a modern tömegturizmus magától is előállítja ezeket a helyzeteket. Budapest lelke ma már inkább a Rómain és a Népszigeten, a Paskál strandon és a Naplás-tónál van, mint a Halászbástyánál. Ebben a problémában Budapest Londonnal, Rómával és Barcelonával osztozik.
De éppen ezért lényeges, hogy ne veszítsük el teljesen az olyan helyeket, mint a Halászbástya. Hogy legalább télen vagy éjszaka ingyen fel lehessen sétálni, hogy legalább az alsó szinten ki lehessen kukucskálni a Dunára az oszlopok között. Hogy 2025-ben is legyenek budapestiek, akiknek privát emlékei keletkeznek a Halászbástyán, emlékek, amiktől majd több lesz, mint egy rakás díszesen megfaragott kő.
Böröcz Lászlónak ez volt az antréja a várospolitikába, és nem sikerült jól.
Azt lehetett hallani, hogy Cser-Palkovics András példáját követve emberarcú fideszes városvezető akar lenni, olyan, aki rendelkezik némi korlátozott autonómiával, és mindenekelőtt az őt megválasztó közösséget akarja szolgálni. Az, hogy ez a kordon simán meg lett szavazva, mutatja, hogy még nem egészen érti, ez a szerep mit jelent. Hogy a közfelháborodás hatására visszalépett, lépés a jó irányba. Meg azt is mutatja: az egyre fogyó, szorongatott önkormányzatiság mennyire jó dolog. Ma már gyakorlatilag csak választott helyi politikusok nem viselkednek úgy, mint gőgös és befolyásolhatatlan hűbérurak, egyedül rájuk lehet néha és valamelyest hatni. Kedves, Böröcz polgármester úr, Franciaországban ezeket a kordonokat reggelre felgyújtották volna. Itt nem, de azért kösz…”
