Francba az ellenzék süketelésével!

lesz-valtozas-2018-ban

A magyar választók bölcsek: pokolba kívánják ezt a purparlét, a cicaharcot, a marakodást a nem is létező koncon. Sokan kétségbe vonják, akarnak-e a demokratikusnak mondott ellenzéki pártok győzni, vagy kizárólag a túlélésre játszanak. A látszat szerint a pártok saját – vélt – érdekei fontosabbak, mint a haza üdve.

Az államfő április 8-ra kiírta a parlamenti választást

Nem egészen három hónap múlva a magyar választók az urnák elé járulnak, és döntenek az ország sorsáról. A tét nem kicsi: marad-e az autoriter Orbán-rezsim, vagy esély lesz egy új, demokratikus Magyarország felépítésére.

Az előjelek nem biztatóak. Az ellenzéki pártok még mindig egymással vannak elfoglalva, a Fidesz helyett egymást “ütik”.

A szerencsétlen választó, aki változást szeretne, csak kapkodja a fejét: ezekre szavazzak, hogyan lennének képesek az országot kormányozni, amikor még egymással sem jutnak dűlőre. Négy év nem volt arra elég, hogy felkészüljenek a választásokra, követhetetlen, hogy mit is akarnak.

Fejezzék be a pártok a süketelést

Szervezeti ügyekkel, személyi kombinációkkal szórakoztatják az ország felnőtt lakosságát. Nem veszik észre, ha így folytatják, maradék hitelüket is elvesztik, s mehetnek a lecsóba. Az Orbánt leváltani akarók számára közömbös, hogy ki indul Biharbasznádon, vagy éppen Kitolásfalván. Számukra az lenne a fontos, hogy a civódó pártocskák képesek legyenek egy, esélyes jelöltben megállapodni, aki képes lehet az egyéni győzelmet megszerezni.

A magyar választók tisztában vannak azzal, hogy kulcskérdés a 106 egyéni választókerületben való szereplés. Ha ott a Fidesz nem szerzi meg a mandátumok többségét, akkor az ellenzéknek nyert ügye van: Orbán legyőzhető.

Mit látnak ma az emberek? A magukat pártelitnek gondolók pozícióharcát: ki lesz a kiskakas a még megmaradt szemétdombon, az “elit” egzisztenciája biztosítva lesz-e újabb négy évre, Orbán bábszínházában.

Nincs ezzel semmi baj: akkor tessék kiállni az emberek elé, a süketelést befejezve mondják el a pártok vezetői, nem látják annak esélyét, hogy Orbánt legyőzzék, azért küzdenek, hogy saját lehetőségeik április után megmaradjanak. Ja, hogy közben az ország tönkremegy? Több is veszett Mohácsnál. A pártocskák főemberei számára a kenyér, újabb négy évre, biztosítva van.

Már nincs sok idő a nyílt színvallásra

Még pár hétig el lehet játszani, hogy megegyezésre törekszünk – igaz, közben a pénztáros számolja, hogy mennyi állami pénz jár a jelöltek után – de rövidesen eljön az igazság kegyetlen pillanata.

Hitében megrendített választók – ha marad, ami ma van – azonban büntetni fognak. Otthon maradnak, nem adják nevüket ehhez a színjátékhoz. Újabb négy évig él majd a remény a változásra, majd jön az újabb négy év. Talán közben felnő egy olyan új nemzedék a magyar politikában, amely képes lesz túllépni a mai kocsmán.

“Én túllépek e mai kocsmán,
az értelemig és tovább!
Szabad ésszel nem adom ocsmány
módon a szolga ostobát.”

(József Attila: Ars poetica)

Korábbi cikkekKövetkező cikk

Megosztás

További cikkek
orvosi váró
Orvosi váró, a horror háza

Az orvosi várókban egyedi, más hasonló helyzetben nem tapasztalható hangulat uralkodik. Szinte tapintani lehet a feszültséget, így nem csoda, hogy...

Bencsik András parancsszóra skizofrén?
Bencsik: „remélem, hogy a rendőrség és a katonaság megvédi a parlamentet a csürhétől”

A heti rendszerességgel az ország felét ócsároló Sajtóklub állandó vendégei a soros adásban sem fukarkodtak a demokráciáért tüntetni szándékozók alázásával....

Alföldi Róbert: „magyar vagyok és leszek, akkor is, ha nem a Fideszre szavaztam”

Egy igazi szabad verssel köszöntötte a szombatot Alföldi Róbert. A Nemzeti Színház egykori igazgatója, színész-rendező ezzel reagált az elmúlt hét...

Bezár