Háborús napló 25. – Lavrov szerint az amerikaiak nem engedik, hogy rendesen tárgyaljon Zelenszkij

Ahogy az várható is volt a háború szele lassan eléri Kárpátalját is,, egyre több behívó érkezik a magyar családokhoz, eközben Zelenszkíj tárgyalna Moszkvával, de ezt Biden nem engedi neki, állítja az orosz külügyminiszter. A lengyel miniszterelnök szinte ezzel egy időben tett rendkívüli bejelentést.

Teljes gazdaságiblokád alá fogná Oroszországot a lengyel miniszterelnök

Szombat: 17:20Az infláció csökkentését, a munkahelyek védelmét és a lengyel cégek támogatását célzó, “Putyin-ellenes pajzsnak” nevezett gazdasági intézkedéscsomagot jelentett be pénteki sajtókonferenciáján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A varsói miniszterelnöki hivatalban rendezett sajtóértekezleten Morawiecki elmondta: a csomaggal a kormány az ukrajnai háborúval összefüggő jelentős gazdasági megrázkódtatásokat és problémákat akarja megelőzni.

AZ INTÉZKEDÉSEK A KÉT HÓNAPPAL EZELŐTT JELZETTNÉL “LÉNYEGESEN MAGASABB” INFLÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT CÉLOZZÁK – MONDTA EL MORAWIECKI.

A programban a munkahelyek védelmére, valamint azon cégek támogatására összpontosítanak, amelyek eddig az orosz piacon tevékenykedtek – jelentette be a kormányfő

. “Foglalkozni fogunk a lengyel és az európai gazdaság  orosztalanításával”

– fogalmazott Morawiecki, utalva az orosz energiahordozóktól tervezett függetlenedésre.
Egyik fő célként jelölte meg az élelmiszerárak emelkedésének lassítását. Ennek érdekében a lengyel gazdáknak a tavaly szeptembertől idén májusig terjedő időszakra termőföld esetében hektáronként legfeljebb 500 zloty, rétek és legelők esetében pedig hektáronként 250 zloty értékű támogatást fizetnek.

A PÉNZ A FÖLDGÁZÁRAK NÖVEKEDÉSE NYOMÁN DRÁGULÓ MŰTRÁGYA BESZERZÉSÉHEZ NYÚJT TÁMOGATÁST, DE KIFIZETÉSÉHEZ MÉG AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JÓVÁHAGYÁSÁRA IS SZÜKSÉG VAN.

A “védőpajzs” másik eleme, hogy a kormányzat 3 milliárd zlotyval emeli a Gaz-System lengyel gázvezeték-üzemeltető vállalat alaptőkéjét. A vállalat a balti-tengeri Swinoujsciében létesített, cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó kikötőt működteti, és lengyel részről az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt földgázt Lengyelországba juttató, októberben üzembe helyezendő Baltic Pipe-vezetéket üzemelteti.
Az orosz gázszállításoktól történő függetlenedés – amelyre Lengyelország esetében tervek szerint még az idei év végéig sor kerül – csökkentheti Morawiecki szerint a gázárakat is, mégpedig három éven belül, amennyiben – mint a kormányfő fogalmazott – “nemcsak Lengyelország, hanem egész Európa is függetlenedik Putyintól”. Ehhez viszont

“mindnyájunk ellenállóképességére van szükség Putyin zsarolásával szemben” – fűzte hozzá.

Kárpátalján konténert városban tervezik fogani a menekülőket

Szombat: 13-10 A moduláris konténerházak külföldről történő behozatalára vonatkozó ügymenet egyszerűsítéséről és gyorsításáról egyeztetett Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke és Olekszandr Scsuckij, az Ukrán Állami Vámszolgálat első helyettes vezetője Ungváron. A találkozóról a megyei közgyűlés vezetője számolt be közösségi oldalán. Csubirko Facebook-oldalán arról írt, hogy az EU a közeljövőben egy jótékonysági projekt megvalósítását tűzte ki célul, amelynek keretében a menekültválság kezelésére előre gyártott konténerszállásokkal látják el Ukrajnát. Hozzátette: ezeknek a jogszerű behozatalát központi szinten kell rendezni. Scsuckij a találkozó során megjegyezte, hogy a humanitárius segélyek behozatalának eljárását már korábban leegyszerűsítették, és a gördülékenyebb ügyintézés érdekében megnövelték a vámhivatalokban dolgozók létszámát is.

Az orosz külügyminiszter agya megint leszállt

Szombat: 11-20Bizonyítékokat ugyanakkor nem közölt az állítását alátámasztandó. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – aki korábban arról beszélt, hogy a háborús helyzetben szerinte csak erősödhetnek az orosz-kínai viszonyok – az Interfax hírügynökségnek mondta azt, hogy folyamatosan úgy érzik,

„HOGY AZ UKRÁN KÜLDÖTTSÉGNEK FOGJA VALAKI A KEZÉT, VALÓSZÍNŰLEG AZ AMERIKAIAK, ÉS NEM ENGEDIK, HOGY ELFOGADJÁK AZOKAT A KÖVETELÉSEKET, AMELYEK SZERINTEM TELJESEN MINIMÁLISAK.”

Románia és Észtország, a NATO keleti szárnyának megerősítésén  lobbiznak

Szombat: 08-23 Románia és Észtország elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, a NATO keleti szárnyának sürgős, kiegyensúlyozott megerősítését szorgalmazza és uniós támogatást sürget Moldova számára az ukrán menekülthullám kezelésére – hangoztatta egybehangzóan Alar Karis észt és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön Bukarestben.

A megbeszélésüket követő sajtóértekezleten Iohannis úgy értékelte: az ukrajnai háború és az orosz csapatok jelenléte Fehéroroszországban hosszú távú következményekkel jár az egész euro-atlanti térség biztonságát illetően, ezért ez azonnali, hatékony válaszlépést tesz szükségessé a NATO részéről. Bejelentette: Románia kész jövőre hozzájárulni a balti térség légterében a NATO erők közös járőrszolgálatához, szolidaritást vállalva a térség NATO-tagállamaival, köztük Észtországgal. Románia ugyanakkor a Fekete-tenger térségében is további NATO-erők telepítését sürgeti.

IOHANNIS ELMONDTA: AZ ÉSZAK-ROMÁNIAI SUCEAVÁN MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT AZ A HUMANITÁRIUS LOGISZTIKAI KÖZPONT, AMELY AZ UKRAJNÁNAK ÉS MOLDOVÁNAK SZÁNT NEMZETKÖZI SEGÉLYEK ÖSSZEGYŰJTÉSÉT ÉS CÉLBA JUTTATÁSÁT SZERVEZI. A ROMÁN ELNÖK UNIÓS TÁMOGATÁST SÜRGETETT MOLDOVA SZÁMÁRA MIND A MENEKÜLTHULLÁM KEZELÉSÉHEZ, MIND AZ – OROSZ FÖLDGÁZTÓL FÜGGŐ – ORSZÁG ENERGETIKAI BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁHOZ.

Alar Karis felidézte, hogy Románia és Észtország tavaly ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok létesítésének centenáriumát, amikor egy észt tiszteletbeli konzulátus is megkezdte működését Kolozsváron. Észtország is osztja Romániának a keleti szárny biztonságával kapcsolatos aggodalmait és egyetért azzal, hogy a NATO-nak – az eddigi csapaterősítésen túlmenően – további lépéseket kell tennie, hogy elrettentő és védelmi képességét növelje a térségben.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉSRE VÁLASZOLVA KARIS MEGERŐSÍTETTE: AZ ÉSZT PARLAMENT NEMRÉG – VOLODIMIR ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK KÉRÉSÉT TÁMOGATVA – ÁLLÁSFOGLALÁSBAN SZORGALMAZTA, HOGY “A NATO ZÁRJA LE UKRAJNA FELETT AZ EGET”, VAGYIS AKADÁLYOZZA MEG AZ OROSZ REPÜLŐGÉPEK, HELIKOPTEREK ÉS RAKÉTÁK BEHATOLÁSÁT AZ ORSZÁG LÉGTERÉBE.

Az észt elnök szerint ezzel Észtország azt jelezte, hogy Európának és a NATO-nak “többet kellene tennie

„Ukrajnáért. Ugyanakkor elismerte: a teljes légtérzár gyakorlati megvalósítása közvetlen összetűzést eredményezhet a NATO és Oroszország között, amelyet Észtország is el akar kerülni. “A parlament tagjainak azonban joguk van leveleket írni és nyilatkozatokat megfogalmazni”

– jegyezte meg.

A román elnök szerint a NATO álláspontja egyértelmű: nem szándékszik katonai konfliktusba kerülni Oroszországgal és mindent megtesz azért, hogy “a háború ne terjedjen túl jelenlegi határain”. A NATO ezért Ukrajna támogatására és Oroszország elleni gazdasági szankciókra szorítkozik. Ukrajna égboltjának lezárását csakis katonai eszközökkel lehetne megvalósítani, márpedig a NATO nem akar ürügyet szolgáltatni a konfliktus kiterjesztéséhez – magyarázta a román államfő.

Biden figyelmeztette Kínát

Szombat: 07-10 Joe Biden amerikai elnök pénteki videóhívásuk alkalmával arra figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha “tárgyi támogatást” nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió közben – áll a Fehér Ház közleményében. A tájékoztatás nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekkel járna, ha Peking a támogatásáról biztosítaná Moszkvát.

“BIDEN ELNÖK RÉSZLETESEN ISMERTETTE AZOKAT AZ ERŐFESZÍTÉSEINKET, AMELYEKET AZ INVÁZIÓ MEGAKADÁLYOZÁSA ÉRDEKÉBEN, MAJD ARRA REAGÁLVA TETTÜNK, A TÖBBI KÖZÖTT SZANKCIÓKAT VETETTÜNK KI OROSZORSZÁGRA”

– áll a közleményben.
Azt írták, Biden jelezte, hogy továbbra is támogatja a válság diplomáciai megoldását.

A CSAKNEM KÉT ÓRÁN ÁT TARTÓ TÁRGYALÁS “KÖZVETLEN, ÉRDEMI ÉS MINDEN RÉSZLETRE KITERJEDŐ” VOLT, ÉS LEGFŐKÉPPEN AZ OROSZ-UKRÁN KONFLIKTUSRA ÖSSZPONTOSÍTOTT

– így jellemezte a két elnök közötti megbeszélést pénteken a Biden-adminisztráció név nélkül nyilatkozó tisztviselője. A politikus arra az újságírói kérdésre, hogy Biden megkérte-e a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket az orosz támadás megállítása érdekében, azt válaszolta: “az elnök nem fordult konkrét kérésekkel Kínához”.
Csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt hangoztatta: Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking “ellentétes irányba halad”.

“AGGODALOMMAL TÖLT EL MINKET, HOGY KÍNA AZT FONTOLGATJA: UKRAJNÁBAN FELHASZNÁLHATÓ KATONAI FELSZERELÉSEKKEL SEGÍTIK OROSZORSZÁGOT”

– mondta a tárcavezető, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó katonai felszereléssel támogatni Oroszországot.
Moszkva tagadja, hogy katonai segítséget kért Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig “dezinformációnak” nevezte az erről szóló híreket.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken közölte: az amerikai kormány továbbra is aggódik amiatt, hogy Kína katonai segítséget nyújthat Oroszországnak.

Kínai hírügynökségi jelentések szerint a pénteki tárgyalásukon Hszi Csin-ping azt mondta Bidennek, hogy “az ukrajnai válság egy olyan helyzet, amelyet nem akarunk látni”. A kínai elnök emellett megerősítette, hogy támogatja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Az amerikai sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy – a kínai jelentések szerint – Hszi Csin-ping ezúttal sem ítélte el Oroszországot az Ukrajna elleni invázió miatt.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint mindenkinek támogatnia kell az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédet és tárgyalásokat, ugyanis ezek “hozhatnak eredményeket és vezethetnek el a békéhez”. A kínai külügyi tárca szerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal.

Az ukrán elnök újabb tárgyalási ajánlata

Szombat: 06-21 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb beszédében az orosz vezetést szólította meg, és ismét szorgalmazta, hogy kezdjenek érdemleges tárgyalásokat a békéről.

„AZT AKAROM, HOGY MINDENKI FIGYELJEN MOST, KÜLÖNÖSEN MOSZKVÁBAN. ELJÖTT AZ IDŐ, HOGY TALÁLKOZZUNK ÉS BESZÉLJÜNK”

– idézi a Sky. Zelenszkij úgy véli, eljött az ideje annak is, hogy visszaállítsák Ukrajna területi integritását, az oroszoknak pedig azért kellene tárgyalóasztalhoz ülniük, mert különben olyan veszteségeket szenvednek el, melyekből csak generációk múlva tudnak felállni.

Zelenszkij szerint az orosz erők szándékosan blokkolják a humanitárius segélyek eljuttatását a támadás alatt álló városokba.

„EZ EGY SZÁNDÉKOS LÉPÉS A RÉSZÜKRŐL, ÉS EGYBEN HÁBORÚS BŰN IS, AMIÉRT FELELNI FOGNAK”

– mondta.

Az ukrán elnök nem először beszélt arról, hogy tárgyalni akar Putyinnal, és korábban a Kreml sem teljesen zárkózott el ettől. Az eddigi legmagasabb szintű tárgyalás a két ország külügyminisztere között volt, igaz, az nem zárult eredménnyel. 

Hiába bujkáltak megtalálta őket a „behívó” kommandó

Szombat: 03-10 A mozgósítás elől kárpátaljai szállodákban bujkáló 15 katonaköteles korban lévő férfira bukkantak. A csapi határőrség munkatársai, a határszolgálati osztályok körzeti felügyelői, valamint a nagybereznai és ungvári kerületi toborzási és szociális támogatási központok képviselőiből álló osztagok terv szerinti ellenőrzése során hat férfira bukkantak az ungvári járási Csap melletti egyik szállodában és kilencre a nagybereznai járási szállókban.

A katonai biztosi hivatal képviselője valamennyi 22 és 43 év közötti, Ukrajna déli és keleti régióiból érkezett férfi átadta a katonai nyilvántartásba vételre vonatkozó idézést.

Forrás:
Pmg.ua/KH

(Minden a háborúról!)