Orosz-ukrán háború
Háborús napló 41.- Hamarosan Putyin-Zelenszkij csúcs?- Cikkünk folyamatosan frissül
Küszöbön állhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő csúcstalálkozója – mondta szombaton David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője, de a háború ennek ellenére változatlan hevességgel zajlik.
Küszöbön állhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő csúcstalálkozója – mondta szombaton David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője, de a háború ennek ellenére változatlan hevességgel zajlik.
Putyin -Zelenszkíj csúcs?
Arahamija, akit az Interfax Ukrajina hírügynökség idézett, arról is beszámolt, hogy az orosz fél a Krím-félszigetet érintő kérdéseket leszámítva – legalábbis szóban – elfogadta az ukrán álláspontokat.
JELENLEGI FELADATUNK ABBAN ÁLL, HOGY VÉGLEGESÍTSÜK A DOKUMENTUMOKAT, ÉS RENDEZZÜK A MÉG NYITOTT KÉRDÉSEKET, LEHETŐVÉ TÉVE AZ ÁLLAMFŐK CSÚCSTALÁLKOZÓJÁT
– mondta Arahamija, aki szerint minderre nagy valószínűséggel Törökországban, Isztambul, esetleg Ankara városában kerülhet sor.
A nap folyamán Vlagyimir Putyin kazah hivatali partnerét, Kaszim-Zsomart Tokajevet tájékoztatta az orosz-ukrán béketárgyalások menetéről. A kazah elnök hivatala szerint a két államfő a telefonbeszélgetés során egyet értett abban, hogy egy megállapodásban rögzíteni kell Ukrajna semleges, független, atomfegyverektől mentes státusát.
Az orosz főtárgyaló tagadja
Az orosz-ukrán béketárgyalások még nem haladtak eleget ahhoz, hogy meg lehessen szervezni a vezetői szintű találkozót – írta a Telegramon Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló orosz delegáció vezetője vasárnap.
MEGYINSZKIJ EGYÚTTAL HANGSÚLYOZTA, HOGY OROSZORSZÁG ÁLLÁSPONTJA SEM A KRÍM FÉLSZIGET, SEM A DONYEC-MEDENCE KÉRDÉSÉBEN NEM VÁLTOZOTT.
Az orosz és az ukrán tárgyalóküldöttségek többször találkoztak azóta, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Ugyanakkor megbeszéléseiken nem értek el áttörést, és területi kérdésekben nagyon távoli a felek álláspontja.
Megyinszkij megjegyezte: Ukrajna az utóbbi időben reálisabban áll a béketárgyalásokhoz. Rámutatott: az ország beleegyezett abba, hogy semleges lesz, nem tart nukleáris fegyvereket, nem csatlakozik katonai tömbhöz, és nem fogad területén katonai támaszpontokat. Ugyanakkor jelezte: a Krím félsziget kérdésében, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától, illetve a kelet-ukrajnai szakadár területek ügyében, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban függetlenként ismert el, nem történt előrelépés.
Megyinszkij elmondta: nem osztja David Arahamija ukrán főtárgyaló optimizmusát, aki szombaton az ukrán televíziónak azt mondta, hogy küszöbön áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozója.
Rakéták Odesszára
Vasárnap: 08-30 Az EFE spanyol hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy legalább hat, különböző erősségű robbanás történt, amelyek nyomán három helyszínen fekete füstfelhő emelkedett a magasba. Áldozatokról egyelőre nem tudni.
Az orosz hadsereg vasárnap azt ígérte: lehetővé teszi, hogy a külföldiek távozzanak Mariupolból és Bergyanszkból. A külföldiek többsége a háború miatt a kikötővárosokban veszteglő teherhajók legénységének tagja. Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője felszólította az ukrán hatóságokat, hogy garantálják a zöldfolyosók biztonságát.
Eközben a brit katonai hírszerzés közölte, hogy az orosz haditengerészet továbbra is tengeri blokád alatt tartja Ukrajnát, ellehetetlenítve a tengeri utánpótlást. A hírszerzés hozzátette: a Fekete-tengeren található aknák komoly kockázatot jelentenek a hajózásra. A tengeri aknák eredete vitatott, de a britek szerint szinte biztosan az oroszok tevékenységének eredménye.
A „békebarát” Moszkva újra toboroz
Vasárnp: 03-10 Az Unian szerint Agil Rustamzade, azerbajdzsáni katonai szakértő nyilatkozta legutóbb, hogy az orosz megszállók embereket „gyűjtenek”, hogy a következő két héten belül Ukrajnába küldjék őket harcolni.
AZ OROSZ HADERŐ 200 EZERREL INDULT, AMIT KÖZBEN LEGALÁBB 100 EZER TARTALÉK KATONÁVAL EGÉSZÍTETTEK KI. A VESZTESÉGÜK KÖRÜLBELÜL 80 EZER EMBER
– mondta Agil Rustamzade, hozzátéve, hogy számításai magukban foglalják a foglyul ejtett, elesett és megsebesült katonákat.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy Oroszország önkénteseket kezdett el hívni:
AZ ÖNKÉNTESEK ÁLTALÁBAN NAGYKORÚAK, KATONAI GYAKORLATTAL, ÉS HÁROM-NÉGY HÉTRE VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY KIKÉPEZZÉK ŐKET.
Hozzátette, hogy az oroszok könnyedén küldhetnek két héten belül akár 100 ezer fős tartalékot is Ukrajnába.
Szerző
