Kerítésen innen
Harc a koncért – Mese (?) egy újabb milliárd-közeli megbízásról….
A „ki tudja, mit hoz a holnap” jegyében egyre fontosabbá válik, hogy kinek az „üstközeli” cége tud közbeszerzési nyertes lenni. A srácok már régen nem a NER-t tagadó vállalkozókat akarják -ha nem lehet meg-, akkor- legyőzni, hanem egymás torkának esnek, hiszen minden milliárdocskáért érdemes lehajolni.
… ki tudja, meddig húzhatod…?
A Pénzmúzeum IT és audiovizuális infrastruktúrájának bővítésére és üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló MNB-EduLab Kompetencia Központ Nonprofit Kft. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A nyertes az A.B.Y.11 Korlátolt Felelősségű Társaság lett nettó 798,9 millió forintos ajánlatával. A megbízás többek között mintegy 40 négyzetméternyi LED fal üzemeltetés támogatásáról, hardverekről és szoftverekről szól – számolt be az Átlátszó.
Gyorsan, gyorsan….
Az eljárás gyorsított volt, amit azzal indokolt az ajánlatkérő, hogy már két uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított ugyanebben a tárgyban, amelyből az egyiket visszavonták, a másik pedig eredménytelenül zárult, miután csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. A Pénzmúzeum IT és audiovizuális infrastruktúrájának bővítése és üzemeltetése ugyanakkor
„kiemelten fontos a Pénzmúzeum folyamatos működése érdekében, és reputációs kockázatot jelent, ha nem áll rendelkezésre megfelelő szakértői támogatás”
– áll a dokumentumban. Ezért döntöttek a gyorsított eljárás mellett.
A triumvirátus
A felhívásra 3 ajánlat érkezett
- az A.B.Y.11 Kft., a 99999 Informatika Kft. és
- az Alpha Machine Informatikai Kft. részéről.
A 99999 Informatika Kft.-t kizárták, míg az Alpha Machine 899 millió forintos árajánlatot adott, így az A.B.Y.11 Kft. lett befutó.
Az Alpha Machine előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságnál is megtámadta az eljárást azt kifogásolva, hogy a kiíró jogsértő módon nem érvénytelenítette a B.Y.11 Kft. ajánlatát. Ha sikerrel jártak volna, velük kellett volna szerződést kötnie az MNB-EduLab kft.-nek, de a Döntőbizottság elutasította az Alpha Machine jogorvoslati kérelmét.
Magyarul…..
Az eljárást megtámadó Alpha Machine mögött
a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. és ACE Network Zrt., valamint a Rogán Antal köréhez sorolt Balásy Gyula féle Visual Europe Project Kft. állt.
Az A.B.Y.11 Kft.-t pedig a Telekom Rendszerintegráció Zrt., az AV Spring kft., a ComplexIT Gyengeáramú és Informatikai Kft. és a holland NTT Magyarország Kft. támogatta. Az ő szerepük pedig annyira fontos a történetben, hogy a nettó 798,9 millió megbízási díjból nettó 735 millió őket illet.
Az A.B.Y.11 Kft. így látszólag csak a „nevét adta” a versenyhez, ami nem is lenne meglepő annak fényében, hogy kikhez tartozik a cég. A társaság végső tulajdonosai ugyanis Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkára, valamint Sipos Gyula. Tasnádi nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban,
de többek között vezető tisztségviselő abban a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben, amely Pintér Sándor érdekeltsége volt egészen addig, amíg az nem vált összeférhetetlenné miniszteri megbízatásával
-írta a portál.
Kis fincsaság…..
Az A.B.Y.11 Kft. neve nemrég azért került a hírekbe, mert bevásárolta magát egy budapesti vashulladék-feldolgozó cégbe, a Fe-Ferrum Kft.-be. Emellett az A.B.Y.11 Kft. a tulajdonosa annak a Sys IT Network Zrt.-nek is, amelynek jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének, és amely a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázaton is indult – rántja le a leplet az Átlátszó, ahová kattintva további részletek olvashatók a Posta Palotáról.
Szerző
