Banánköztársaság
Harcolnak kulturális hegemóniájukért…
Sikereket elérhetnek ugyan: meglehet, elhallgattathatnak, netán elüldözhetnek szinte mindenkit; elérhetik, hogy mindenhonnan az ő hangjuk legyen hallható – hiszen már most is… De győzni, autonóm minőségi kultúra híján, sosem fognak. Elpusztíthatnak mindent, de teremteni nincs képességük.
A telefonnál… Nem írom le a nevét – pedig Bolgár György interjúja ezúttal legalábbis hasznos.
A kultúra legyen a politikailag hűségeseké?
Végül is izgalomra semmi ok: igaz, Esterházy és Jancsó helyett új mércére van szükségük, de valahol a margón azért az említettek is létezhetnek. „Virágozzék minden virág” – de ami van, azért döntő többségében legyen „saját”: népi, plebejus, konzervatív, nemzeti, abrakadabra…
A „politikailag hűségesek” lakjanak be minden teret: színházat, könyvkiadókat, galériákat, az egyetemeket és az Akadémiát is! Hát olyan nagyon sokat már nem kell tenniük… És ne feledjék: a politikai hűség jó, hasznos, de nem elégséges: a remekművekhez tehetség is kell… Legalábbis a Terror Házából így látja ez az ember a világot.
A művészet magától távozik
És mégis: vereségre vannak ítélve – sehol annyira, mint éppen a kultúrában, legalábbis a minőségiben. Mert ahol ők lesznek az urak, onnan a kultúra, a művészet magától távozik: a giccs borít el mindent. Gondoljunk csak köztéri emlékműveikre, szobraikra.
Nem Esterházy, és nem Jancsó… Hát hiszen olyan ismerős ez: nem Ady, nem Bartók, Kodály sem(!); és persze nem József Attila meg Radnóti és Weöres stb.
Minden olyan ismerős:
Jöjjenek a tilinkós álparasztok,
Jöjjenek a nyafogó ifju-vének,
Jöjjenek a finom kultúrlegények.
Népi, plebejus meg nemzeti művészet kell – de nem hiszem, hogy Orbán Ottóé:
A MAGYAR NÉPDALHOZ
Most, mikor sok senki mellén
ki vagy tűzve, mint a jelvény,
nekem maradj, aki voltál,
nem babona, nem is oltár,
de maga a láthatatlan,
ahogy látlak száz alakban,
véletlennel habart végzet,
több s kevesebb, mint művészet,
dallamív, mely melizmáit
hajlítgatva szinte világít –
mintha öreg paraszt lenne,
maga az idő sóhajt benne:
katonának vitt legények,
ingben elföldelt szegények
nézik a csillagos eget,
sírtak alatta eleget.
Sírnék én is, de dühömben,
hogy ott rohadunk a régi körben,
s föltámadnak a holt rögeszmék –
láthatom újra a közös ügy vesztét,
Szellemem ép, testem romban.
Téged hívlak nagy bajomban,
dudorászlak, hogy segíts meg,
a rontástól szabadíts meg:
gyűlöljek csak aljas elvet,
ne a földet, ne a nyelvet,
nézhessek rád, mint a napra,
melyen nem üt ki a lepra.
Kit Kőműves Kelemenné
vére bűvölt elevenné,
elevenné és szilárddá,
mítoszi, kerek világgá,
benned minden, amilyen volt,
fény sikálta kád a mennybolt,
teli sötét szenvedéssel,
melynek csöppje sem enyész el,
s nincs múlt, jelen, sem jövendő
csak egy vastag gyapjúkendő,
annak bolyhos melegében
ringok a világ ölében.
Nem: nem hiszem, hogy ilyenre vágynak…
Nem kötelező persze Wass Albertet szeretni, maga az interjút adó terrorista is szívesebben olvassa Kassákot – már ha nem hazudik ebben is. És még Gramscit is tiszteli..!
Nagyon művelt ember, na. Persze, például Lánczi Andrásra hivatkozik, ami azért legalábbis gyanús.
„Beléptek a 21. századba”; „új századot, új országot építenek”, „népit, plebejusit”…
Ők.
Gengszterek százada lesz a 21.? Hiszen „Orbán Viktor bizonyosan korszakot ír”…
Ma úgy látszik, igaz: gengszterek uralják az országot. Van közöttük kenetes hangú, nyitott ember is, mint ez a „terrorista”…
Csakhogy
Csakhogy az a baj, a művészet felülről nem irányítható; ahol a politikai hűség egyáltalán szempont, ott a művészet elhallgat. Bárhogy nézem, amit „propagál” ez az ember, az a giccskultúra.
Annyiszor lejátszottuk már ezt..! A legjobb példa Ady Endréé és Ignotusé, aki megvívta érte a maga harcát. Aki a „jobboldal” (???) politikai győzelméből kulturális, művészeti követelményeket vezet le, azzal nincs miről vitatkozni: egyszerűen azt gondolja, most „ők jönnek”.
Például a 888.hu. Meg a „Magyar Idők”, a prostisrácok, az elzabrált Origo meg Figyelő stb. Mindegyik olyan hihetetlen színvonalat képvisel…
„A jobboldali, populista, nemzeti(!!!), konzervatív közeg dekolonizálja saját gondolkodását” – szabaduljon meg Esterházytól, a posztkommunista liberális kultúrától stb. – mert az ásatag múltat le kell győznie a „forradalmároknak”, akik szexik és kurrensek…
Sírjunk vagy nevessünk?
Urbánusokról és népiekről beszél – miközben ez a szembenállás lényegében a múlté. „Népiesek” gyakorlatilag nincsenek is…
Ám ez az ember nyitott szellem! – szeretne vitatkozni…
De miről? A művészet pártirányításáról? Vagy a 888.hu nívójáról? Lánczi Andrásról vagy az „Orbán-korszakról”..? Schmidt Máriáról..? Mi az istenről vitatkozna ez az alak, az ördögbe is?! És kikkel..?
Azt javaslom, vitatkozzék vele, akinek legalább két anyja van.
Annyira nevetséges ez az egész, hogy sírni kell rajta.
A Magyar Cserkészszövetség a Betyársereg ifjúsági szervezete..?
Szerző
