Helena Dalli: fel kell lépni az antiszemitizmus minden formája ellen

Az antiszemitizmus nagyon gyorsan terjed az Európai Unióban, minden formája ellen fel kell lépni, különösen az olyan erőszakos szélsőségesek ellen, akiknek a célkeresztjében a zsidó közösség áll – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

A faji igazságosságért és megkülönböztetésmentességért folytatott küzdelem az EU-ban című jelentést tárgyaló vitában

Helena Dalli elmondta: az Európai Bizottság két megközelítést is elfogadott a roma és zsidó közösség diszkriminációjának felszámolása érdekében, és az uniós romastratégia mérföldkőnek számított, de a tagállamoknak még hatékonyabban kell fellépniük a cigányellenességgel szemben.

A bizottság által tavaly elfogadott, mintegy kétmilliárd euró költségvetésű, antiszemitizmus elleni stratégia egyebek között a zsidó kultúra és történelem népszerűsítését szorgalmazza, de legfontosabb célja, hogy a zsidó emberek biztonságban érezhessék magukat Európában – taglalta a biztos.

Dalli elmondta: a faji és etnikai diszkrimináció, valamint a rasszista indíttatású zaklatás és erőszak már súlyos méreteket ölt Európában, de az Európai Bizottság megtesz mindent annak érdekében, hogy visszaszorítsa ezeket a jelenségeket. A fajgyűlölet elleni uniós cselekvési terv, amelyet két évvel ezelőtt mutatott be a testület, a rasszizmus minden formája ellen irányul. 

„Mindenekelőtt fel kell ismerni, hogy a rasszizmus strukturális dimenzióval rendelkezik, ez a cselekvési tervünk alapja. Nagyon fontos, hogy a fajgyűlölet elleni küzdelem a főáramba kerüljön, és tükröződjön minden szakpolitikánkban”

– emelte ki Helena Dalli.

Ezzel kapcsoltban megjegyezte, hogy a bizottság személyi politikája terén is a sokszínűséget szorgalmazza, a testület tavaly első ízben gyűjtött az intézményen belül a munkatársakról anonim és önkéntes bevalláson alapuló adatokat humánerőforrás-politikájának javítása végett.

Kiemelte azt is, hogy a bizottság támogatja a tagállamokat a befogadó, egyenlőségen alapuló minőségi oktatási rendszerek kiépítésében, 2014 óta több mint 2800 erre irányuló projektet finanszíroztak az EU-ban. 

Az uniós parlamentben csütörtökön tárgyalt jelentés szerint a faji, illetve etnikai kisebbségekhez tartozó közösségek nap mint nap a rasszizmus strukturális formáival szembesülnek az EU-ban

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai azt mutatják: a romák 41, az észak-afrikai származású emberek 45, a fekete-afrikaiak 39, valamint a zsidók 25 százaléka érzi úgy, hogy etnikai vagy bevándorló háttere miatt hátrányos megkülönböztetés éri.

„Az Európában széles körben elterjedt előítéletek a legmagasabb hatalmi szinteken táplálják a megkülönböztetést és az erőszakot” – teszi hozzá az

– Evin Incir svéd szocialista EP-képviselő által benyújtott jelentés.

Hidvéghi Balázs a Fidesz uniós parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: „a jelentés alaptalanul és elfogultan rasszistának bélyegzi az európaiakat, és a társadalmi kohéziót gyengíti azzal, hogy az egyes kisebbségek és a többség közötti mondvacsinált konfliktusokat sulykolja” 

A képviselő úgy véli, a jelentés kiindulópontja hibás, ugyanis abból indul ki, hogy az európai társadalmak rasszisták és idegengyűlölők.

„A szöveg látásmódja kirívóan leegyszerűsítő, mindenben rasszizmust lát”

– tette hozzá.

Hidvéghi szerint újfent arról van szó, hogy az európai baloldal a saját ideológiai diktatúráját akarja legitimálni azzal, hogy egy téves alaphelyzetet vázol fel. Kiemelte: elfogadhatatlan például, hogy az erős határvédelmet és az illegális migráció elleni fellépést, illetve a rendvédelmi erők határozott fellépését egyszerűen rasszizmusnak és idegengyűlölőnek bélyegzi.

(MTI)

Ritka fényképeket kapott a Kristályéjszakáról a Jad Vasem