Szelestey Lajos a Népszavának küldött lapszemléjében tallózunk, amely mint mindig, most is fontos olvasmány lehet mindenkinek, aki kíváncsi rá, mit gondol a magyar kormányzatról a nagyvilág jelentős része.

Reuters

A dán külügyminisztert nem érdekli különösebben, hogy Szijjártó Péter fel van háborodva, miután öt északi ország támogatta az Európa Tanács főtitkárát, aki nyilvánosan kifogásolta a magyar demokrácia állapotát, ideértve a szólásszabadság korlátozását. Mint emlékezetes, a magyar külügyminiszter tegnap berendelte az öt állam nagykövetét, ám dán kollégája erre úgy reagált, hogy ha egyes kormányok olyan akciókat hajtanak végre a válság ürügyén, amelyek aláássák az alapvető jogokat, akkor Dánia ragaszkodik ahhoz, hogy erre felhívja a figyelmet.

Jeppe Kofod hozzátette, hogy itt nem csupán a Covid-19-ről van szó. Magyarországon azonban rosszabbodott a helyzet, mert a magyar vezetés egy sor olyan intézkedést hozott, amely a többi közt sérti a szólásszabadságot. Kitért arra is, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha valahol megsértik az alapvető normákat, és ez vonatkozik az anyagi kihatásokra is.

Egyébként a hétfői találkozón Sztáray Péter államtitkár azt közölte a diplomatákkal, hogy magyar megítélés szerint az öt ország tévesen értelmezi a felhatalmazási törvényt. Norvég tájékoztatás szerint az ötök, Dánia, Finnország, Izland Norvégia és Svédország képviseletében egyrészt megmagyarázták, hogy mire alapozzák véleményüket, másrészt fenntartották aggályaikat. Különösen amiatt, hogy Orbán Viktor meghatározatlan ideig irányíthat dekrétumokkal. De nem tetszik nekik az sem, hogy a rémhír terjesztésére vonatkozó jogszabály miatt az újságírók újabb nyomás alá kerülnek.

Le Figaro

A párizsi magyar nagykövet azt bizonygatja, hogy Magyarország semmilyen tekintetben nem lett diktatúra. Az olvasói levélben Károlyi György kifejti, hogy a nagy vitát kiváltó egészségügyi szükségállapot kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyet a legtöbb kormány meghozott a járvány miatt. Azt viszont felfoghatatlannak, egyben pedig tisztességtelennek nevezi, hogy milyen bánásmódban részesül országa, amióta csak beütött a kórokozó. Felfoghatatlan, mert nem lehet eloszlatni azt az egyre erősödő meggyőződést, hogy a magyar intézkedések jelenleg a legsúlyosabb fenyegetést jelentik nem csak a demokrácia, hanem Európa, sőt, az egész világ számára. Az ember azt hiszi, hogy álmodik.

Mondhat bármit a magyar kormány, hogy ez nem így van, hogy nem kapott teljhatalmat. Hogy semmilyen formában nem sértette meg az uniós jogot. Hogy nem diktatúra, és semmilyen alap sincs ezt kétségbe vonni. Ez a fajta makacsság döbbenetes a másik oldal részéről. A süketnémák párbeszéde folyik, ezért áramlik mindenhonnan ez az ostobaság és elvakultság. A tudatos rágalmazók felelőssége hatalmas. Ugyanakkor szemérmetlen a hozzáállás, mert egyetlen részvétteli szó sem hangzik el a magyar betegek és halottak mellett, miközben ekkor a baj. Ehelyett gerjesztik a pszichózist, hogy itt a demokráciát éri támadás.

A francia orvosok és ápolók sem a demokrácián elmélkednek a kórházakban, hanem végzik a dolgukat. Hozzáértésük és odaadásuk ellenére Franciaország már 5 ezer halottnál tart. A magyaroknál ez a szám 70-szer kisebb. Vajon lesz-e bátorság megtapsolni Magyarországot?

Süddeutsche Zeitung

A kommentár sürgeti a Bizottság elnökét, ha már beleavatkozott a német Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság vitájába és kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Berlin ellen, akkor ne csak beszéljen, hanem lépjen is. Mert amikor az év elején elfoglalta tisztségét, azt ígérte, hogy érvényt szerez az alapszerződéseknek, valamint az Alapjogi Chartának. Vagyis amikor figyelmezteti a német kormányt, akkor csak a dolgát végzi, és ugyanúgy jár el, mint más államok esetében. A saját tekintélye forog kockán.

Egyúttal megfontoltságra inti a magyar és a lengyel kormányt, nehogy semmibe vegyék az EiBet, miután mindkét ország kiüresíti a jogállamot és ürügynek tekintheti a karlsruhei döntést. A Bizottságnak sűrűn ki kellene jelentenie, hogy semmi ilyesmit nem fogad el. De a tettek többet számítanának: pereket kell indítani Luxemburgban, és büntetést kellene kiszabni, amint látszik, hogy egy tagállam megsérti a jogot.

Le Monde

Nem véletlen, hogy mind a lengyel kormányfő, mind a magyar igazságügyi miniszter jóformán szó szerint ugyanúgy értékelte a német Alkotmánybíróság ítéletét, mármint itt az unió történetének egyik legfontosabb döntéséről, illetve rendkívül lényeges határozatról van szó. Mindkét főváros oda van ugyanis a fejleménytől, hiszen azt hirdetik, hogy az államokat elsőbbség illeti meg az EU igazságszolgáltatásával szemben, amely egyébként többször is elítélte őket. Az utóbbi években a két ország egyre többször indított támadást a demokrácia ellen.

Az Európai Bíróság jó párszor kedvezőtlen ítéletet hozott számukra, kezdve az igazságszolgáltatás reformjától egészen a bevándorlási politikáig. Idáig mind Budapest, mind Varsó rákényszerült, hogy elfogadja a Luxemburgban hozott állásfoglalásokat, részben mert féltek a kemény szankcióktól, részben pedig azért, nehogy el kelljen hagyniuk az uniót, ha nem engedelmeskednek. A Jog és Igazságosság azonban az utóbbi időben többször is azzal fenyegetőzött, hogy átlép azon, miként rendelkezett az EiB az igazságszolgáltatás átalakítása ügyében, legyen szó a bírák nyugdíjazásáról vagy a részükre létesített új fegyelmi kamaráról.

Jourová, a jogállamért felelős bizottsági alelnök azonnal átlátta, mekkora a veszély, amikor a lengyel miniszterelnök vasárnap azt írta a Frankfurter Allgemeinében, hogy a német Alkotmánybíróság egyértelműen kinyilvánította: a végső szó az államokat illeti meg, ők szabják meg az EU-intézmények jogkörének határait. A cseh politikus kijelentette, hogy az Európai Bíróság határozatai kötelezőek minden nemzeti bíróság számára. És nem csupán Lengyelországban, hanem mindenütt.

A lengyelekkel ellentétben az orbáni Magyarország idáig mindig eleget tett annak, amire Luxemburg utasította. Ám most Szántó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kinyilatkozta, hogy a német döntés alapján megilleti a jog tagállamokat, hogy elutasítsák vagy érvénytelenítsék a határozatokat, amikor uniós szervek beleavatkoznak a belügyeikbe. Úgy vélte, hogy ily módon erős fegyverhez lehet jutni azokkal a politikai és bírói erőkkel szemben, amelyek próbálják kiterjeszteni az európai jog illetékességét, továbbá Európai Egyesült Államokat akarnak.

Egészen másként vélekedik ugyanakkor az Országos Bírói Tanács, amely a hatalmi ág több reformját is az Európai Bíróság elé vitte. Vadász Vilmos szóvivő kifejtette: a magyar Alkotmánybíróság, benne a kormány által kinevezett tagokkal, ugyanazt mondhatná, mint Karlsruhe. Luxemburg azonban idáig javarészt elvetette a magyar és lengyel bírósági reformokat. Nagyjából ugyanazzal a megközelítéssel, mint amivel jóváhagyta az EKB kötvényvásárlását, ám amivel most szembeszegült a német Alkotmánybíróság. Vadász szerint a mostani veszélyes helyzetből úgy lehet kikeveredni, ha pontosan megszabják, mit is jelent a igazságszolgáltatás függetlensége a tagállamokban. Teljesen egyértelmű, hogy ehhez a jogállamot az unió illetékességébe kell sorolni.

Die Presse

„Vírus és valóság Magyarországon” címmel Mihályi Péter megállapítja, hogy a fertőzés rávilágított a magyar egészségügy súlyos gondjaira. Immár 10 éve nincs az ágazatnak saját minisztériuma, vagyis az orvosi ellátás ugyanarra a sorsra jutott, mint a kultúra. Vendégkommentárjában a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára emlékeztet arra, hogy a járvány miatt kivonták a forgalomból a 65 évnél idősebb orvosokat, noha közülük nagyjából ebben a korban jutnak vezető pozíciókba. Pont akkor nem dolgozhatnak, amikor a legnagyobb szükség van szakemberekre.

Az Orbán-kormány igyekszik a lehető legrosszabbra felkészíteni az embereket. Ezért ürítette ki a kórházi ágyak 60 százalékát. A igazgatók hevesen tiltakoztak. Évek óta arra panaszkodnak, hogy a legtöbb helyet olyanok foglalják el, akiknek az állapota azt nem teszi szükségessé. Ám a szociális rendszer olyan, hogy ezeket az embereket nem lehet másutt elhelyezni.

Logikus, hogy a családok azt szeretnék, ha szeretteik megfelelő ellátást kapnának. A betegek szemszögéből jobb kórházban lenni, mint idősek otthonában. Hogy maradhassanak, azért a rokonok gyakran kenőpénzt fizetnek, ami színtiszta korrupció. Ám amikor a kormány hozzálátott, hogy ágyakat tegyen szabaddá, sokan fellázadtak, mert természetesen az érintettek közül messze nem mindenki álbeteg. Mindazonáltal nagyon nehéz megmondani, hogy hány magatehetetlen pácienst lehet/szabad hazaküldeni.

A képhez hozzátartozik, hogy sok esetben a rokonság gondoskodik az ápoltak élelmezésének kiegészítéséről, az evőeszközről, WC-papírról, sőt az alapgyógyszerek egy részéről is. Meg persze térítést fizetnek az ellátásért. Ha most a család nem mehet be a kórházba, akkor annak ilyenformán a betegek isszák meg a levét.
Guardian

Igencsak keményen érinti Európában a koronavírus a társadalmak peremén élő romákat. A járvány csak fokozta kisemmizettségüket és megbélyegzésüket, pedig a földrész legnagyobb kisebbségéről van szó. A 10 millió ember 80 százaléka túlzsúfolt házakban él, sok épületben még víz sincsen. Ily módon csak nagyon nehezen tudják betartani a legalapvetőbb higiéniai előírásokat a ragály terjedésének megelőzésére. Ez egyes államokban már oda vezetett, hogy őket okolják a bajért.

A Nyílt Társadalom Alapítvány egyik jelentése nemrégiben felmérte a romák helyzetét hat országban, köztük a magyaroknál, és a szervezet roma programjának vezetője azt mondja, hogy a közösség soraiban az eddig is rossz állapotok most már egyenesen katasztrofálisra fordulnak. Populista politikusok az utóbbi években amúgy is kipécézték a romákat. Orbán Viktor az év elején bűnbakként próbálta meg felhasználni a cigányságot, lásd a gyöngyöspatai ítéletet és annak hivatalos elutasítását.

A település roma közösségének vezetője, Csemer Géza már februárban úgy nyilatkozott, hogy a helyzet feszült, fenyegetve érzik magukat. A romák ott is, és Magyarország, valamint Európai más részein is sokszor elkülönülten, szörnyű körülmények között élnek. Nemigen részesülnek jó oktatásban, és emiatt később nehezen tudnak elhelyezkedni. És a járvány csak tovább ront a helyzetükön.

Érdemes a teljes szemlét elolvasni a Népszavában.

koronavírus

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét