Hol nyerít a zebra, ha magyar?

Ahogy a tankönyv- és pedagógushelyzet, úgy az iskolák környéki zebrák is slágertémát jelentenek így iskolakezdés tájékán. Lássuk a téma állatorvosi lovát Debrecenből!

Gyalogátkelőt a tanévkezdésig a debreceni Jánosi utcai iskola elé

Örülök annak, hogy tisztelt debreceni önkormányzat válaszolt a felvetésemre, amelyben a gyalogátkelőt hiányoltam a Jánosi utcai iskola és óvoda előtt. A válasz  pedig itt. A közlemény írója azzal vádol meg- ha jól értem-, tudatosan úgy fotóztam, hogy a Mátyás király utcai gyalogátkelő ne látszódjon. Sajnos nem vagyok madárember, csak egyszerű földi halandó, így a terület teljes egészét bemutató képet sajnálatos módon nem volt lehetőségem készíteni. Ígérem, legközelebb körültekintőbb leszek, és – ha az önkormányzat fizeti a költségeket–bérelek egy helikoptert, és körpanorámás képpel örvendeztetem meg a döntéshozókat. Rajtam nem múlik, ígérem.

Mielőtt a közleményt az illetékes elkészítette, talán jó lett volna egy kicsit alaposabban utána néznie, mit is írtam korábban: a debreceninap-ban augusztus 4.-én megjelent írásom az előzmények lényegét próbálta csak visszaadni. Terjedelmi okokból, ennyi fért bele. Ezért most muszáj idézni önmagamtól:

„A 30 kilométeres korlátozás betartása pedig csak egy szép álom. Néhány fekvő rendőr, csodákra lenne képes. Nem is tudom elképzelni, mi lesz akkor, amikor a Sámsoni út felújítása elkezdődik, és ide özönlenek az autósok. Az utca így is életveszélyes, szerencse, hogy ritkán történt eddig baleset, de ez csak a szerencsén múlt.

A Mátyás király utca felé élők számára a templom előtt található felfestett gyalogátkelő, azonban akik a Jánosi utcában és a környékén laknak, sokszor az autók között szlalomozva próbálnak átjutni a túloldalra. A biztonságot adó gyalogátkelőre, a gyermekekre figyelmeztető, villogó lámpa felszerelésére eddig valahogy nem jutott pénz.

Szeptemberig, a tanév kezdetéig még két és fél hónap van. Talán ennyi időnek elégnek kellene lennie ahhoz, hogy a tanintézetek környékén a mostani áldatlan állapotot az illetékesek megszüntessék, spórolják ki a város költségvetéséből a szükséges összeget. Valószínűleg nem vágja földhöz a várost egy lámpás gyalogátkelő létesítése. De ha gond, akkor hirdessen a polgármester úr közadakozást, magam 5 ezer forintot helyből felajánlok az unokám biztonságáért.”

Hozzáteszem, lényegében ugyanezt írtam meg tavaly, 2018. augusztus 31.-én a civishíren.

Egyébként az íráshoz a portál által felhasznált egyik fotómon a hiányolt gyalogátkelőt láthatta volna az közlemény anonim szerzője, ha nem rest kicsit tovább látni az orránál.

Ki is az, aki tudatosan félrevezeti a közvéleményt?

Ezt követően annyi történt, hogy észkombájnok a kereszteződést szaggatott vonallal körbehatárolt útburkolati jellel látták el, amely az idők folyamán igen halovány lett. Akkor és most sem érti a környéken lakók közül senki, miért kellett a festékre a közpénzt pocsékolni?

Korábban megjelent írásaimhoz mellékeltem olyan fotókat, amelyeken a „tudatosan” kihagyott átkelő látszódik. Tudom, egy közszolgának sok a dolga, de illene alaposabban körbe nézni, mielőtt egy lakossági levélre, de bármire válaszol. Ehelyett már a közlemény első mondatával megpróbálja hitelteleníteni, amit írtam. Kérdem én, milyen alapon kérdőjelezte meg a közlemény aláírója/?/ a tisztességemet?

Zebra ami nincs, (kép a szerző)

Nekünk jogosan az a szívfájdalmunk, hogy egy elfuseráltan „felújított”, keskeny utcában, ahova zúdul a forgalom, az iskolába és óvodába járó gyermekek és hozzátartozóik nem tudnak biztonságos körülmények között közlekedni.

A következő oldalon: finisben az adok-kapok?