Horvát válogatott csapatkapitánya: Menjen a fenébe az összes politikus!

A vb-ezüstérmes horvát válogatott szövetségi kapitánya nyílt levélben fordult Horvátországhoz, azt kérve, sőt követelve, hogy a politikusok tartsák magukat távol a csapattól, mert a jelenlétükkel hiteltelenítik a válogatott teljesítményét. A szenvedélyes és kifejezetten kemény hangú szöveg Zlatko Dalic kapitány mellett a teljes csapat, illetve a horvát stáb közös véleményét képviseli – irja az index.hu.

Dalic levele az eredmények értékelésével kezdődik:

„Ez a torna megmutatta, hogy a futballban mindenki egyenlő esélyekkel indul, egy tehetséges generáció egyéniségei igazi csapattá formálódtak, mert alárendelték magukat a közös érdeknek, és bizonyították, hogy ha a munkának szentelik magukat, sikeresek tudnak lenni”.

Nem számítanak a nemzetiségi arányok, nem számít a pénz vagy a stadionok, különben ez a generáció nem juthatott volna döntőbe

– állapította meg többek közt Dalic – a magyar viszonyok ismeretében némiképp meglepő módon –, majd rátért a lényegre.

„Ezt a levelet nem a csapat miatt írtam, hanem amiatt a nehéz helyzet miatt, amiben Horvátország van”

– fordult rá igazi mondanivalójára a kapitány, hogy aztán teljes zárótűz alá vegye a politikai elitet.

A felütésében van némi csúsztatás,

Horvátország ugyanis nem a legszegényebb állam az unióban, csak az egyik legszegényebb.

Horvátország ma az Európai Unió legszegényebb országa. Soha nem volt még ilyen rossz nálunk az élet a háború óta. Horvátország egy olyan ország, amit rossz emberek irányítanak, egy olyan szervezet tagjai, amit bűnszervezetnek ítéltek

– írja az edző, majd a szegénységről és lemaradásról szólt.

„Horvátország egy olyan ország, ahonnan milliók menekültek el az elmúlt 20 évben.

Ma a nyugdíjasoknak az alapvető szükségleteikre sem futja, a fiatalokat nincs pénz iskoláztatni, az egészségügy összeomlik, a bíróság a nagybefektetőket védi és korrupt. Az állam állapota elérte az a szintet, hogy csak idő kérdése, mikor omlik össze az egész, mikor válik a heyzet mindenki számára elviselhetlenné.”

Ezért ezúton kérném a politikusokat és a hatalom valamennyi képviselőjét, akik a népünket a szenvedés, a reménytelenség és a nyomor poklába vezették, hogy tűnjenek el a horvát nemzeti válogatott könyékéről.

„Ti váltatok a legfontosabbá,

a horvát nép pedig a legszegényebbé és legnyomorúságosabbá Európában” – folytatta az elit ostorozását fáradhatatlanul a kapitány, aki szerint a vezetők a saját magukra és a baráti üzletemberekre írt törvényekkel szereztek vagyonokat, miközben az ország tönkrement.

Nyíltan az államfőnek címzett üzenet, hogy

Kérjük, tiszteljétek a kérésünket, ne hordjatok futballmezt, ne hirdessétek magatokat a mi sikereinkkel.

„Így történhetett, hogy vannak gyerekek, akik sosem látták a tengert

– miközben Horvátországnak több mint ezer kilométer tengerpartja van. Hogy gyerekek éhesen fekszenek le, mert a szüleiknek nincs munkájuk, ezért nem tudnak enni adni nekik. A földek elnéptelenednek, vannak régiók, ahol már alig lakik valaki.”

Azok, akik ide juttatták az országot, ne jöjjenek oda hozzánk, mert az ilyen embereket mi nem látjuk szívesen a társaságunkban. Kérjük, tiszteljétek a kérésünket, ne hordjatok futballmezt, ne hirdessétek magatokat a mi sikereinkkel.

„Mert a mi sikereinket kihasználva hiteltelenítitek a munkánkat.

A ti munkátok nyomát minden nap jól látni, ahogy az emberek a kukában kotornak kenyérhéjért, ez a ti eredményetek, nem szeretnénk, ha a veletek hoznának minket összefüggésbe.”

A levél végén Dalic kihirdette, hogy a csapat közös elhatározásából a világbajnoki szereplés után járó pénzdíjat egy alapítvány javára ajánlotta fel, aminek az a célkitűzése, hogy minden horvát gyerek egy hétre eljusson a tengerhez.

„Mert ez a legkevesebb, amit a labdarúgók megtehetnek a legkisebbekért, akik a legkedvesebbek nekünk.”

A levelet Zlatko Dalić, a horvát keret játékosai és a teljes horvát stáb jegyezte.

(forrás: index)

Vujity Tvrtko: „ízig-vérig büszke horvát szurkolóként-hangsúlyosan írom: Gratulálok a győzteseknek!”

Orbán szerint a horvátok focisikere az övé is – erről ők is tudnak?