Így készült Rákay (Philip) Kálmán Most vagy soha című „alkotása” (leleplező dokumentumok!) Hargitai Miklós tollából

Rákay Philip (Kálmán), tudják, a „minden idők leg…” filmjének arca kioktató bejegyzéssel jelentkezett közösségi oldalán amiatt, hogy felvetődött: a 6.000 milliónkért forgatott opusának, a Most, vagy sohának nem sok köze van 1848 valós történéseihez. Új jelzőt talált ki a „kekeckedőkre”: „mindenszarizmus balos kritikusai”. Hargitai Miklós újságíró lemodellezte az alkotó évekig tartó kutatómunkáját.

„Rákay Kálmán azt állítja,

évekig tartó kutatómunkával készült fel a Petőfi-film történetének megírására. Sikerült megszereznünk ennek a nagyon alapos kutatásnak a minden részletet feltáró dokumentumait, amelyeket most változtatás nélkül közlünk.

Rákay Kálmán: Tegyük fel hogy filmet kell készítened az 1848-as magyar forradalomról és Petőfi Sándorról. A téma adott, de nem számít a történelmi hitelesség. Az a lényeg, hogy kalandos legyen, és lehetőleg sok fiatal megnézze. Milyen szinopszist javasolnál?

ChatGPT: Az 1848-as magyar forradalomról szóló film a Petőfi Sándor által vezetett fiatal lázadók kalandjait követi, akik elszántan küzdenek a Habsburg Birodalom ellen a szabadságért és az önrendelkezésért. A történet középpontjában álló Petőfi Sándor lázadó költőként és lázadók vezéreként tűnik fel, aki költészetével és bátorságával inspirálja az embereket. Az izgalmas kalandok során a fiatal lázadók veszélyes küldetésekre vállalkoznak, akár rejtélyes titkok felfedezése, börtönből való szökés, vagy akár üldözések, csaták. A film Petőfi és társai hősiességét, áldozatkészségét és a szabadság iránti vágyukat mutatja be, miközben izgalmas és fordulatos kalandokkal tartja a nézőket a képernyő előtt.

R. K.: Mi legyen a konfliktus lényege a Habsburgokkal?
ChatGPT: A konfliktus lényege a Habsburg Birodalom képviselői és a magyar lázadók közötti nemzeti és nyelvi ellentét lenne. A Habsburgokat a hatalom megtartása és a centralizált uralom védelme motiválná, míg a magyar lázadók, köztük Petőfi Sándor, a szabadság és az önrendelkezésért folytatott harcot vívnának. A Habsburgok képviselhetnék a régi rendet és az elnyomást, míg a magyar lázadók a megújulást és a magyar nyelv, a nemzeti identitás megerősítését keresnék. A konfliktusban felmerülhetnek politikai manőverek, árulások, csaták és különféle stratégiák mindkét oldalon, ami fokozza az izgalmakat és a drámát a film során.

R. K.: Jelenjen meg valahogy a szuverenitás témája is a történetben.
ChatGPT: A szuverenitás témája fontos elem az 1848-as magyar forradalom történetében. A politikai szálak során bemutathatóak azok a törekvések, amelyek az önrendelkezés és a szabadság eléréséért folytak. Ezenkívül az egyéni karakterek is képviselhetik a szuverenitás témáját. Például Petőfi Sándor költői megnyilvánulásai és bátorsága szimbolizálhatják a magyar nép szabadságvágyát és szuverenitás iránti vágyát, míg a Habsburgok zsarnoki fellépése jelképezheti a centralizált nyugati uralom megtartását és a szuverenitás megkérdőjelezését.

Tudja, mi a hazafias kötelessége? Rákay segít a bizonytalankodóknak

R. K.: Kellene egy jó negatív hős is. Mondjuk valami német (osztrák), de magyaros névvel.
ChatGPT: Természetesen, egy karakterrel, aki az ellentétét képviseli a lázadóknak, sokat lehetne tenni a történet drámájának fokozásáért. Például a német (osztrák) karakter neve lehet Kovách. Ő egy kíméletlen osztrák tábornok vagy rendőr, aki hűségesen szolgálja a Habsburg Birodalmat és a régi rendet. Kovách karaktere lehetőséget adna a konfliktus személyessé tételére és az ellenállók személyes ellenfelének bemutatására. Végig üldözi Petőfi Sándort és társait, gyűlölettel és megvetéssel tekint rájuk, miközben kemény és hatékony ellenállást fejt ki az újítások és a magyar függetlenség ellen.

R. K.: Hogyan lehetne ez a szereplő még gyűlöletesebb?
ChatGPT:
Remek lehetőséget kínál a dráma és az érzelmi feszültség fokozására a történetben, ha az osztrák tábornok vagy rendőr rettegett ellenfele nemcsak a lázadóknak, hanem Szendrey Júliának is, Petőfi Sándor feleségének. Kovách gyűlölete és bosszúvágya azért éget, mert Szendrey Júlia az ő szemében jelképe a lázadásnak és a szabadságvágynak.
A történetben Kovách elkeseredett küzdelmet folytat Szendrey Júlia ellen, hogy megakadályozza, hogy továbbra is támogassa a forradalmi erőket. Azon túl, hogy Szendrey Júliát személyesen üldözi és fenyegeti, megpróbálja megtörni, hogy ellenségei ellen forduljon, és így a lázadók számára veszélyes információkat szolgáltasson.
Ez a vonal hozzáadhat egy mélyebb réteget a történethez, mivel Szendrey Júlia megpróbálja megvédeni magát és szeretteit a fenyegetésekkel szemben, miközben hű marad az ideáljaihoz és a forradalomhoz. Emellett lehetőséget ad arra is, hogy a lázadók és a nézők számára is megmutassuk Szendrey Júlia bátorságát és elszántságát a nehézségek közepette.

R. K.: Milyen legyen a zene?
ChatGPT:
A film zenéjének atmoszférája megfelelően tükrözheti az 1848-as forradalom szenvedélyét, drámáját és izgalmait. Fontos lenne olyan drámai, harsány zenei elemeket választani, amelyek segítségével fokozni lehetne az érzelmeket és az izgalmakat a film során.

(Köszönjük, Kálmán, ez derék munka volt, minden adóforint jó helyre ment.)”

Szól a bejegyzés Rákay (Pili) Kálmán verejtékes kutatómunkájáról.

Rákay: a filmes nem történész, a történész pedig nem filmes - Na és mi van velünk, akik perkálunk?