Andrij Ljubka kárpátalji ukrán nemzetiségű költő hosszú interjút adott az egyik ottani portálnak, aminek egy rövid részében az ukránok Orbánhoz és Magyaroroszághoz való viszonya is szóba kerül.
Kárpátalja fénykora a két világháború közé esik
Kárpátalja soha nem rajongott Magyarországért állítja Andrij Ljubka. A térség legjobb évei a két világháború közötti időszak, amikor Kárpátalja Csehszlovákia része lett. A teljes magyarosítás után pedig a régió feledésbe merült – semmi beruházás, nem történt.
„Ami Orbánt illeti”
Csehország jött és hozta a civilizációt, utakat, kórházakat építtetettek, anyanyelvű iskolákat nyitottak. A két világháború közötti években pedig fel tudták nevelni az ukránok új nemzedékét, akik 1939-ben kikiáltották a Kárpát-Ukrajnát, mert ekkor regisztrálhatták egyesületeiket, oktatási intézményeiket, anyanyelvükön tanulhattak. Éppen ezért a kárpátaljaiak hozzáállása Magyarországhoz mindig is kicsit sértődött volt.
Ami Orbánt illeti, szerintem most már a háború kitörése óta, mindenki megértette ki ő, milyen ember, de a kárpátaljaiak ravasz emberek. Korábban Orbántól magyar útlevelet is lehetett „kapni”, legyünk őszinték, nagy csábítás az ilyesmi, és azért mentek az emberek Magyarországra, Csehországba dolgozni.
Ezek a történetek a túlélés és a gyakorlatiasság küszöbén billegnek. Az emberek mindig a saját érdekükre gondolnak az emberek, de most a háború elköteleződést is hozott.
(A teljes interjú itt!)
Ezeket olvasta már?