Kerítésen innen
Januártól indul a tokától-bokáig „vármegyézés” – Hogy mindez mennyit kóstál, az titok, de az tuti, hogy mi fizetjük!
2022 júliusában a képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását. Egyik -bár kétségtelenül nem a legfontosabb, inkább szimbolikus- ilyen, hogy a jól bevált megyékről “visszaelőzünk” párszáz évet és vármegyékben éljük tovább az életünket. Kerítésen- és a magyar nyelven túl a világ nem különösebben vesz a dologról tudomást.
2022 júliusában a képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását. Egyik -bár kétségtelenül nem a legfontosabb, inkább szimbolikus- ilyen, hogy a jól bevált megyékről “visszaelőzünk” párszáz évet és vármegyékben éljük tovább az életünket. Kerítésen- és a magyar nyelven túl a világ nem különösebben vesz a dologról tudomást.
Hogyan mondják angolul, németül, franciául, hogy “vármegye”?
A 24.hu akkor megkérdezte az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát – amely minisztériumoknak, a rendőrségnek, és más állami intézményeknek is fordít –, hogy mi lesz ezeknek a hivatalos fordítása más nyelveken. Így aztán kiderült, hogy
a vármegye angolul épp úgy county lesz, ahogy a megye is volt, németül Komitat, franciául pedig comitat.
Ami a főispán szót illeti
németül Obergespannak kell majd fordítani, franciául préfet, nőnemben préfète, vagyis pontosan ugyanaz, ahogyan a magyar kormánymegbízott/ispán francia kollégáit hívják – magyarul amúgy a húsz főispán közül az egyetlen nőt pontosan ugyanúgy kell majd szólítani, mint a férfi kollégáit, angolul pedig capital and county government commissioner, vagyis maradnak kormánymegbízottak.
Gondolta volna?
Törvények ezreit kell átírni, hogy a megyékből mindenhol vármegyék legyenek. Nagyon sok munkájába és nagyon sok pénzébe kerülhet az államnak, hogy január elsejétől hivatalosan is vármegyéknek kell hívni a magyarországi megyéket.
A Telex összesítése szerint
a névváltozás után át kell írni az okiratokat, táblákat, pecsételőket, levélpapírokat, és ezek még csak a legalapvetőbb feladatok.
Összességében azonban több ezer törvényt, helyi, vagy országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni 2023 elején.
- A Miniszterelnökség 105 oldalas dokumentummal készül, 320 kormányrendelethez fognak hozzányúlni,
- az Agrárminisztérium 41 oldalas tervezetében 120 rendelet módosítása szerepel,
- az Építési és Közlekedési Minisztérium 51,
- a Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig 17 rendeletet fog átírni.
Hogy tudja, hol van, tanuljon!
Január elsejétől pedig egy rakat új nevet is kell adni. Csupán néhány példán mutatjuk: új neve lesz
- a vármegyei önkormányzatoknak,
- a vármegyei kormányhivataloknak,
- a vármegyei rendőr-főkapitányságoknak,
- a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknak,
- a vármegyei főügyészségeknek
- a vármegyei adó- és vámigazgatásoknak,
- a vármegyei kórházaknak,
- a vármegyei levéltáraknak
- és a vármegyei könyvtáraknak is.
A portál megkeresésére a Magyar Közút Zrt. közölte:
országszerte összesen 714 megyejelző táblát kell cserélniük januárban.
Szerző
