Kultúra
József Attila identitását erdélyi gyökerei is táplálták
József Attila identitását erdélyi gyökerei is táplálták – fogalmazódott meg egy Kolozsváron tartott József Attila-konferencia előadásaiban.
József Attila identitását erdélyi gyökerei is táplálták – fogalmazódott meg egy Kolozsváron tartott József Attila-konferencia előadásaiban.
Az Egy (közép)európai… József Attila és a romániai kultúrák
című, pénteken zárult háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit.
Balázs Imre József (a kiemelt képen), a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után az MTI-nek elmondta: József Attila identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható.
A költő fiatal korában erős nemzeti szellemű nevelést kapott
Trianon-traumájával iskolásként szembesült, amikor minden tanítási nap kezdetén elmondták a Horthy-korszak nemzeti imáját: a „Magyar hiszekegyet”, vagy amikor iskolai fogalmazást írt az elcsatolt területekről Magyarországra menekült, és vagonokban lakó polgárokról.
Amint az egyetemi oktató megjegyezte: József Attilát élete végéig baloldali világszemlélet jellemezte, de ez nem jelentett politikai elköteleződést. A kommunizmusból gyorsan kiábrándult.
József Attilát édesapja ortodox vallására keresztelték, ezért nem mehetett az iskolástársaival együtt vallásórákra
Irodalomtörténeti tényként említette, hogy édesapja később Romániában alapított családot, és úgy halt meg, hogy nem tudott a fia irodalmi nagyságáról.
Balázs Imre József fontosnak tartotta, hogy József Attila jó kapcsolatokat ápolt a kolozsvári Korunk folyóirattal. A legjelentősebbnek tartott versei közül többet is a Korunkban közölt először. A konferencia keretében azonban az Erdélyi Helikonhoz, a Pásztortűzhöz, az Erdélyi Fiatalokhoz és a Brassói Lapokhoz való kötődésére is rávilágítottak az előadók.
A magyarországi előadók többsége a József Attila Társaság tagja, hangsúlyozta Tverdota György, a társaság elnöke, aki arra is kitért, hogy a konferencia elnevezését a költő Thomas Mann üdvözlése című költeménye ihlette, hiszen József Attila számára az európaiság nagyon fontos volt.
Markó Béla nem csak költőként vett részt az eseményen, hanem előadóként is
Markó Béla
Tézise, hogy Közép-Európa-programként a Kelet-Nyugat szembenállása és leírása már a 18. században fennáll Csokonaitól kezdve. Ez megágyaz a későbbiekben a nyugati és a hangsúlyos-magyaros verselés ötvöződésének Petőfinél, illetve az Adyra reflektáló József Attilánál, aki egy embertelen jövő képét vetíti előre, leginkább a Thomas Mann üdvözlése című művében.
Bár zsengéiben az Ady modorában fogant meg a trianoni fájdalom, József Attila számára később a szemléletváltás, a párizsi út és a baloldaliság sem jelent megnyugvást. A Dunánál nagyvers Közép-Európa-víziója személyesebben mutatja fel a múlt és jelen konglomerátumát, amelyben az egyetlen válasz a társadalmi konfliktusokra a sokszínűség, s ezzel többet mond költőként, mint politikusként, fogalmazott Markó.
A konferencia kísérőrendezvényként tartották csütörtök este azt a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett pódiumbeszélgetést, amelyen Balla Zsófia, Báthori Csaba és Markó Béla vallott népes közönség előtt a József Attilához való viszonyáról.
„Félig román, vagy tán egészen az”
A Dunánál című vers sora az irodalomtörténészek visszatérő témája, akik – akárcsak a Petőfi életével kapcsolatos családfakutatások során – minduntalan szembesülnek legnagyobbnak tartott költőink többrétegű identitásával. Sárközi Éva nem csupán a költő román versfordításait vizsgálta értekezésében, hanem fel is vázolta román kapcsolatait: nem csak egy költői hang az apa jelenléte a versekben, hanem valóságos ág, a Iosifról Józsefre változtatott apai név különleges adat az irattárakban.
József Attilát gyerekkorában görögkeleti (ortodox) vallásúnak keresztelték, és ez a tudat nyugtalanította élete során a „se istenem, se hazám” sorainak szerzőjét.
A kolozsvári konferenciát a József Attila Társaság, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezte.
Forrás: BBTE / MTI / MASZOL.ro
