Kerítésen innen
Képviselő-fizetésemelés: DÁ, cafeteria: NYET – „Puff, átment és kész!”
Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága csütörtöki ülésén a kormánypártok nem járultak hozzá, hogy az MSZP által meghívott Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondhassa véleményét a cafetéria – amelynek eltörlése ellen küzdenek a szocialisták – megszüntetéséről. Megkerestük az elnököt és megkérdeztük, mit mondott volna, ha szót kap.
Kicsit szagos napirend
– Elnök úr, nem érzi úgy, hogy egy hatalmi játszma része lett? Miért hitte el, hogy a kormánypárti többség megszavazza, hogy felszólalhasson a bizottságban?
– Egyáltalán nem, hiszen volt már, hogy meghívott egy bizottság, például a Gazdasági Bizottság és elmondhattuk a véleményünket. Ami viszont valóban feltűnő volt, hogy egyáltalán, még a képviselők sem vitatkoztak az adócsomagról, ami jött és átment, mintha nem is érdekelte volna őket. Tehát nem csak én nem kaptam szót, de maguk a képviselők sem kértek. Különös volt a napirend felépítése is. Első pontként a cafeteria volt megjelölve. Ez az, ami a munkavállalóknak komoly gondot jelent majd. Ezt követte a képviselői fizetések emelése, végül pedig a gyülekezési törvény szigorítása következett. Tehát a munkavállalók terheit képviselőjük meghallgatása és vita nélkül növelik, ahogy a saját fizetésüket is, majd szigorítják a gyülekezési jogot.
– Így keretes a történet. De félre a viccel, mit mondott volna, ha hagyják?
Fotó: Kovács Tamás / MTI
– Mindenképpen tájékoztatni akartam a képviselőket az eddigi tárgyalásainkról, amelyeket a kormánnyal folytattunk. Ezek két csatornán zajlottak: az egyik a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, a másik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács. Ma Magyarországon hat szakszervezeti konföderáció működik és ezek közös javaslatot tettek le a kormány asztalára arról, hogy mit kellene csinálni a cafeteria változtatása során. Ezt a javaslatot a Versenyszféra Konzultációs Fórumán a munkaadói oldal is támogatta. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban pedig az önkormányzati oldal állt mellénk. Ez az a javaslat, amit megküldtünk a PM-nek és tegnap Varga Mihály még megfontolandónak tartott.
A képviselők sem vitatkoztak – és ez az igazi baj
– Mit javasoltak pontosan?
– Három csomagba foglaltuk össze azokat a cafeteria elemeket, amelyeket mindenképpen meg kellene őrizni: ilyen az öngondoskodás elvének támogatása – arról most nem is beszélek, mennyit emlegeti ezt, mint célt a kormány, hiszen mindenki tudja, hogy a nyugdíjrendszerrel bajok lesznek. Most viszont meg akarják szüntetni a munkaadók kedvezményes hozzájárulási lehetőségét a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításához. Ki érti ezt? A csomagunk második eleme a munkaerő-mobilitás támogatásával foglalkozik, hiszen tudjuk, mekkora gondot jelent, hogy a magyar munkaerő nem mobilis. Fontos lenne tehát a munkaerő határon belüli mozgásának elősegítéséhez megőrizni a támogatásokat, olyanokat, mint például a lakhatási- étkezési- utazási támogatás. Javaslatcsomagunk harmadik eleme a családtámogatásokról szól. Nem értjük például, hogy miért vették el az iskolakezdési támogatást, vagy miért nem vállalhatja át adómentesen a munkáltató a diákhitel visszafizetését. Úgy gondoljuk, hogy javaslataink nem csak a munkavállalóknak, de a fiatalok itthon tartása érdekében is fontosak.
Mint kés a vajon
Amikor odamentem, bíztam benne, hogy ha meghallgatnak, módosítókkal még jó irányba is terelhetik az adótörvényt a képviselők. Igazán nem is az volt a gondom, hogy nem hallgattak meg, hanem az, hogy még ők sem vitatkoztak. Mint kés a vajon ment át egy olyan adócsomag, ami kétmillió ember életét befolyásolja, hiszen több mint húszezer cég él a cafeteria lehetőségével. Puff, átment és kész. Igazából ez a bosszantó.
Szerző
