Keviczki István: Polt Péter ügyészsége politikai alapon szelektál a gazdasági ügyekben

Keviczki István karácsony előtt félszáz Isten háta mögötti erdélyi településre vitt ajándékcsomagot önkéntes társaival az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány nevében. Keviczki karácsonyra már nem volt bíró: december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról. Ami azt is jelenti, hogy most már beszélhet, és lemondása óta az első interjút a Válasznak adta. Ebből szemlézzük az olvasóink számára legérdekesebbnek gondolt részeket.

Hat évig gondolkodott a távozáson

A volt bíró elmondta, hat évig gondolkodott a távozáson, mert számára ez volt a bírói pálya csúcsa. Amikor hívták a Fővárosi Ítélőtáblára, nagy tisztelettel visszautasította, úgy érezte, már eljutott abba a pozícióba, ahova mindig is szeretett volna. Elsőfokú bíróként képzelte a karrierjét:

„Nem lehetett nem észrevenni. 2012-ben – utóbb alkotmánysértőnek bizonyuló módon – kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karon belül, és jött egy semmisségi törvény, amellyel földbe döngölték a bírákat.”

Hozzátette, miért is érezte bántónak a 2006-os őszi zavargásokkal kapcsolatos semmiségi törvényt:

„Mert válogatás nélkül semmisítették meg az ítéleteket. Elfogadható lett volna, ha a bíróságok újratárgyalják ezeket az ügyeket, hiszen kiderült, hogy gyakran mondvacsinált indokkal, hamis rendőri jelentésre alapozva és olyanok ellen indítottak büntetőeljárást, akik semmilyen büntetőjogba ütköző cselekményt nem követtek el. Igen, ez egy létező probléma volt, de nem jól kezelték, mert szervezetileg bélyegezték meg a bíróságot.”

fotó: Keviczki István facebook oldala

A Facebook- oldalán megjelentetett „lemondólevelében” súlyos kijelentéseket tesz, azt írja, minden megváltozott, képlékennyé vált, relativizálódott:

„Személyemben nem ért semmilyen atrocitás, semmilyen befolyásolási kísérlet, ami közvetlenül negatívan érinthette volna a munkámat.” / ……/ ” Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”

Elios-ügy – ez komoly lesz… vagy mégsem?

Vegyük példaként – mondta – az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Ez tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz:

„Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.”

Úgy gondolja, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését:

„Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből.”

Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben:

a vele szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró:

„Ha egy adott ügyben maximális korrektséggel, szakmai hozzáértéssel járok el, az nem biztosíték arra, hogy a bírói becsület ne szenvedjen csorbát, és összességében is teljesítsük alkotmányos kötelességünket. A büntető igazságszolgáltatást egészében kell nézni, nem tudom függetleníteni magamat attól, ami hiátusként jelenik meg a bíróságon. A vádiratok hiányában.”

A polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig,

mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma. Végül az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd:

„Aki látta azt a videót Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán, amelyben bírságbajnoknak nevezte és nyilvánosan megalázta Patyi Andrást, még a választási bizottság elnökeként, ő pedig bocsánatot kért a miniszterelnöktől, pontosan tudja, mire számíthatunk tőle a Közigazgatási Felsőbíróság élén. Így néz ki egy független főbíró? Van tehát egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni, azzal, hogy a büntetőügyek még erősebb ügyészi befolyás alá kerülnek, a polgári perek száma csökken, az állammal kapcsolatos ügyek pedig külön bíróság elé kerülnek.”

Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal:

„Ezek nem „félrenézünk és hümmögünk kettőt, vállat rántunk és megyünk tovább” történések. Megengedhetetlen események, amelyek romba döntik a bíróság hitelességét. Nem vet jó fényt a bírói karra, hogy az elnöknél kiborult a bili, miután a tavaly felálló új bírói tanács nekiállt ellátni a törvénybe foglalt feladatát.”

Meggyőződése, mindez nem a szakma belügye, súlyos hitelességi kérdés is egyben:

„Nem, mert ebben az esetben az állampolgároknak megfélemlített bírókkal kell majd találkozniuk a tárgyalóteremben. Vajon mit tesznek, ha eljön a pillanat, amikor kérnek majd tőlük valamit? Messzire vezethet ez a folyamat, a Facebook-üzenetemben ezt értettem zuhanórepülésen. Képzett jogászok lévén a kollégák nem is érvelhetnek azzal, hogy nem értenek egyet Handó Tünde tanáccsal kapcsolatos jogi álláspontjával.”

A konkrét bírói döntések 99,99 százaléka befolyásmentes

A volt bíró hangsúlyozta, a konkrét bírói döntések 99,99 százaléka befolyásmentes ma is. A politika is rájött arra, hogy meghaladja a képességét az egyes ügyekbe való beavatkozás:

„Ezért is hozzák létre az új közigazgatási bírósági formát, ezért esélyes ennek vezetésére Patyi András; eddig „csak” nem hajtottak végre bizonyos állami szereplők jogerős bírósági ítéleteket, mert azok nem voltak kedvezőek számukra, most megpróbálnak gondoskodni arról, hogy „jó” ítéletek szülessenek. Egyébként pedig legyünk tisztában azzal, hogy a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is.”

Frissítés:

A Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya közleményt adott ki interjúk után.

„A mai napon az egyik internetes médiumban interjú jelent meg Keviczki István volt bíróval. Az interjúban a volt bíró – tényekkel alá nem támasztva – több negatív megjegyzést tett az ügyészi szervezetre és annak vezetőjére. Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania. Azt nyilatkozta, hogy az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között.

Ezen képtelen állítás alátámasztására ugyanakkor nem hangzott el érv. Ez a valótlan kijelentés súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet. Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása”

– szól a közlemény, melynek teljes szövege itt olvasható. ”

/Az interjú teljes terjedelmében a valaszonline.hu oldalon olvasható el./