Connect with us

Budapesti hétköznapok

Kigyulladt az Operaház teteje!

Megosztás

Kisebb tűz volt Budapesten, az Operaház tetején – írja az MTI. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vizsgálja a tűzeset körülményeit.

A dolgozók oltottak….

A felújítás alatt álló Andrássy úti épület tetőszerkezetének széle gyulladt meg mintegy 7 méter hosszan, 1 méter szélességben.

Mire a tűzoltók kiértek, az Operaház dolgozói több porral oltóval eloltották a lángokat. A tűzoltók megszüntetik az izzást.

Háttér….

Az Operaház korszerűsítése Ókovács 2013-as főigazgatói pályázatában is szerepelt. Az akkori tervek elsősorban a keletnémet gyártmányú színpadtechnika cseréjére, a zenekari öltözők megújítására, valamint egy – eredetileg Zuglóba tervezett – műhelyház kialakítására vonatkoztak. Orbán Viktor még azon az őszön bejelentette, hogy kerítenek pénzt a rekonstrukcióra – a beruházás költségét 9–10 milliárd forintra becsülték. Az Országgyűlés kulturális bizottsága 2014-ben kihelyezett ülést tartott az Operaházban, ahol az akusztika és a tűzvédelem is szóba került, és az is kiderült, hogy a Hajós utcai üzemházat annak idején rákkeltő azbeszttel szigetelték. A kettős fejlesztés első részét a kormány 2015 elején elfogadta. Az Operaház időleges bezárásával együtt járó felújításról viszont csak egy évvel később, 2016 augusztusában döntöttek. Az üzemház átépítését is tartalmazó költségkeret ekkor már 23,8 milliárd forintra rúgott.

Az Andrássy úti épületben elsősorban a színpadgépezetet kívánták lecserélni,

ami önmagában is 5–6 milliárd forintot vitt volna el. De a tervezett munkálatok között szerepelt a színpad megújítása, a liftrendszer kialakítása, a nézőtéri akusztika és kényelem javítása, valamint a zenekari árok bővítése. Fontossági sorrendben ezt követte a strangok cseréje, helyiségek funkcióváltása, míg az épületen található történelmi díszítések helyrehozatala csak a sor végén szerepelt. A 2016. szeptemberi évadnyitó társulati ülés előtti sajtóbejáráson Balog Zoltán miniszter bejelentette, hogy a 2016/2017-es évad végén bezár az Operaház. Ókovács Szilveszter akkor arról beszélt, hogy több pénzre lesz szükség. A kivitelezési pályázatra ugyanis csak a West Hungária Bau Kft. vezette (mellette az Épkar Zrt.-ből és a Laki Zrt.-ből álló) W-É-L Opera Konzorcium adott be a 11,7 milliárdos mérnökárat jócskán meghaladó ajánlatot. A főigazgató észszerű spórolást emlegetett, bár a gépészet és a közönségforgalmi terek megújításáról nem akart lemondani. Az átadás határideje 2019 januárjára tolódott – ezen ugyan túl vagyunk, de a megnyitó még nagyon messze van, menet közben ugyanis nemcsak a költségek emelkedtek, hanem a tervek is változtak.

A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás igencsak elhúzódott,

így a generálkivitelezési szerződést csak 2017 októberében írták alá a konzorciummal. A büdzséből továbbra is hiányzott 7–8 milliárd. Miközben az Operaház vezetése megpróbálta kiénekelni a pénzt a kormányból, megkezdődött az Ybl Miklós tervezte épület műemléki feltárása. A rekonstrukció építészeti programjának kialakításával Zoboki Gábort, a legutóbb a Karmelita kolostort miniszterelnöki rezidenciává alakító építészt bízták meg. A részletes történelmi feltárás, a több mint 500 helyen végzett falkutatás eredményeire támaszkodva Zoboki teljes körű történeti felújításra tett javaslatot, mivel az elmúlt korok javítgatásai sokat rontottak az összképen. A páholyok, a falak, sőt még a székek is sokkal világosabbak voltak, a nagybüfé dús aranydíszítésű falai eredetileg hússzínben és türkizkékben pompáztak. Kevesebb volt a kárpit, inkább csíkos tapéta volt a falakon. Az eredeti állapot visszaállítása melletti érveit az M5 tévécsatornán leadott ötrészes sorozatban is elővezette. A teljes történeti rekonstrukció szükségességéről, illetve annak többletpénzt és -időt generáló hatásáról a Magyar Narancs is megkérdezte volna az építészt, ám Zoboki Gábor külföldi útja miatt erre nem kerülhetett sor.

„Természetesen mindenkit lenyűgöz Zoboki Gábor lelkesedése

– mondta lapunknak Ókovács Szilveszter –, ugyanakkor nekem az intézményt kell vezetnem, amely nem kő meg habarcs, hanem élő valóság, és széthullik, ha a mély és minőségi munkához nem társul az éjt nappallá tévő tempó. Mi a bekerülés várható szintjei és időhatárai miatt már 2015-től a szűkebb korszerűsítésben gondolkodtunk, amelyben a technikai megújítás idejéhez igazodtak volna az egyéb munkák. Másrészt az Operaház kiemelt műemlék, amelynek már nincsenek meg az eredeti tervei. Falat kutatni 500 helyen pedig lehetetlen egy működő, közönséget fogadó épületben, márpedig e nélkül nem volt elég ismeret a kiviteli tervek elkészítéséhez. Mára megvannak a szükséges adatok és sokat érett a koncepció. Most viszont arra vár mindenki, hogy döntés szülessen: a kiindulási akarat, a technikai korszerűsítés és tisztítás, vagy a teljes történeti rekonstrukció valósuljon-e meg.”

A döntést természetesen a kormány hozza, csak azt nem tudni, mikor

Az Eiffel Műhelyház teljes műszaki tartalmának befejezéséhez szükséges kiegészítő támogatáshoz, illetve az Ybl-program megvalósításához szükséges kormányzati előterjesztés most készül a Városliget Zrt. és az Emmi gondozásában. Egyelőre az új projektcéget sem sikerült megalakítani, az ezzel megbízott Baán László miniszteri biztost, illetve a Városliget Zrt.-t azonban hiába kerestük kérdéseinkkel, lapzártáig egyik helyről sem érkezett válasz. (Forrás)

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük