Kormányakarat: legyen Kínai légikikötő Ferihegyen – A részletekről egy mukk sincs

Együttműködési megállapodást írt alá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kínai kulturális és turisztikai miniszterrel, Szun Je-livel Pekingben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a megállapodás „tovább erősíti a Magyarország és Kína közötti szakmai együttműködés kereteit a turizmus területén” – írta az MTI.

Hogy mi van?

Az együttműködéstől a felek azt remélik, hogy még több kínai turista jön Magyarországra.

„Ennek érdekében cél, hogy egy kínai légitársaság légikikötőt hozzon létre a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren, amely Budapestről tovább szállíthatja a kínai utasokat nyugat felé.”

Hogy a gyakorlatban az NGM furcsa megfogalmazása mit jelent majd, a közleményből nem derül ki, mint ahogy az sem, hogy

a minisztérium mit ért „légikikötő” alatt.

A köznyelvben a repülőtér és a légikikötő egymás szinonimája,

a szaknyelvben pedig utóbbi egy tágabb fogalom, beletartozik a repülőtér vagy épp a katonai légibázis is.

Kell a bánatnak repülőtér, a gyógyszerem legyen elérhető - fakadt ki egy hozzászóló az döbbenetes rangsor láttán, amiben utolsók vagyunk

Agyrém: csak találgatunk…..

Egyelőre tehát annyi biztos, hogy a minisztérium több kínai járatot és több turistát szeretne látni Az Mfor szerint

elképzelhető, hogy arról van szó, hogy egy újabb légitársaság indíthat közvetlen járatokat kínai célpontokról Budapestre, és a magyar repülőtér egyfajta európai bázis lehetne, de nem valószínű, hogy konkrétan építkezne majd bárki is, mert egy ilyen nagy ívű beruházást nem lehetne ennyire eltitkolni.

A Budapest Airportban az állam mellett jelenleg 20 százalékban tulajdonos a francia Vinci cégcsoport, akikkel Nagy Márton állítása szerint minden fontos fejlesztésről egyeztetnek. Az NGM szerint

az együttműködés szükségességét az indokolja, hogy dinamikusan nő az ide érkező kínai turisták száma: míg 2023-ban 110 ezren érkeztek Magyarországra Kínából, addig 2024 első hét hónapjában összejött a 105 ezer fő. A minisztérium szerint ehhez hozzájárult a heti 21 közvetlen járat, melyek révén hét kínai város érhető el közvetlenül Budapestről.

Az utazási lehetőségek bővítése mellett mérföldkőnek számított Kína azon egyoldalú döntése is, hogy 2024. március 7-től a magyar állampolgárok 15 napot meg nem haladó tartózkodás esetén, vízummentesen utazhatnak Kínába. A miniszter azt is mondta akkor, hogy a 80 százaléknyi magyar állami tulajdon egy részét idővel felkínálják más szakmai befektetőknek, például arab vállalatoknak, vagyis nem kínaiaknak.

Nagy Márton körmönfontan ugyan, de bejelentette, hogy újabb kínai hitelek nyomják majd gyerekeink vállát