Kerítésen innen
Kormányakarat: legyen Kínai légikikötő Ferihegyen – A részletekről egy mukk sincs
Együttműködési megállapodást írt alá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kínai kulturális és turisztikai miniszterrel, Szun Je-livel Pekingben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a megállapodás „tovább erősíti a Magyarország és Kína közötti szakmai együttműködés kereteit a turizmus területén” – írta az MTI.
Hogy mi van?
Az együttműködéstől a felek azt remélik, hogy még több kínai turista jön Magyarországra.
„Ennek érdekében cél, hogy egy kínai légitársaság légikikötőt hozzon létre a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren, amely Budapestről tovább szállíthatja a kínai utasokat nyugat felé.”
Hogy a gyakorlatban az NGM furcsa megfogalmazása mit jelent majd, a közleményből nem derül ki, mint ahogy az sem, hogy
a minisztérium mit ért „légikikötő” alatt.
A köznyelvben a repülőtér és a légikikötő egymás szinonimája,
a szaknyelvben pedig utóbbi egy tágabb fogalom, beletartozik a repülőtér vagy épp a katonai légibázis is.
Agyrém: csak találgatunk…..
Egyelőre tehát annyi biztos, hogy a minisztérium több kínai járatot és több turistát szeretne látni Az Mfor szerint
elképzelhető, hogy arról van szó, hogy egy újabb légitársaság indíthat közvetlen járatokat kínai célpontokról Budapestre, és a magyar repülőtér egyfajta európai bázis lehetne, de nem valószínű, hogy konkrétan építkezne majd bárki is, mert egy ilyen nagy ívű beruházást nem lehetne ennyire eltitkolni.
A Budapest Airportban az állam mellett jelenleg 20 százalékban tulajdonos a francia Vinci cégcsoport, akikkel Nagy Márton állítása szerint minden fontos fejlesztésről egyeztetnek. Az NGM szerint
az együttműködés szükségességét az indokolja, hogy dinamikusan nő az ide érkező kínai turisták száma: míg 2023-ban 110 ezren érkeztek Magyarországra Kínából, addig 2024 első hét hónapjában összejött a 105 ezer fő. A minisztérium szerint ehhez hozzájárult a heti 21 közvetlen járat, melyek révén hét kínai város érhető el közvetlenül Budapestről.
Az utazási lehetőségek bővítése mellett mérföldkőnek számított Kína azon egyoldalú döntése is, hogy 2024. március 7-től a magyar állampolgárok 15 napot meg nem haladó tartózkodás esetén, vízummentesen utazhatnak Kínába. A miniszter azt is mondta akkor, hogy a 80 százaléknyi magyar állami tulajdon egy részét idővel felkínálják más szakmai befektetőknek, például arab vállalatoknak, vagyis nem kínaiaknak.
Szerző
