Orbánék informatikai gigaberuházása teljesen értelmetlen – de a pénzt az viszi

Megvalósult a központi Kormányzati Adattrezor csak magyar módra: mivel még nem épült ki a rendszer és nem lehet online feltölteni az adatokat, a rendőrség kötelékébe tartozó, fegyveres Állami Futárszolgálat rohangál az adathordozókkal. Az állami szervezetnél dolgozó informatikusok szerint ennek a fapados, offline adattrezor-imitációnak nem sok értelme van, viszont egy csomó munkával, adminisztrációval és költséggel jár.

A Kormányzati Adattrezor létrehozásáról szóló tervezet szerint egy háborúkban, szélsőséges katasztrófahelyzetekben is biztonságos, központi adattrezorba archiválnák minden magyar állampolgár és cég összes adatát. A hihetetlen mennyiségű – minden állami, önkormányzati szervezetnél, bíróságoknál, közműszolgáltatóknál stb. keletkező – adat egy helyen gyűjtésének az az indoka, hogy ha bármi történik az eredeti adatkezelő intézménnyel, ezekből „újraépíthető” az informatikai rendszer.

Szakértők már akkor jelezték, hogy mindezt állami szinten megvalósítani egy centrális adatbankkal gigaberuházás lenne mind műszakilag, mind anyagilag. A „horrordrágának” jósolt ötlet költségeiről akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy egy tavalyi kormányhatározattal 10 milliárd forintot már átcsoportosítottak a célra a Belügyminisztérium részére. Ráadásul az előterjesztésben az állt, hogy a projektet kivonnák a közbeszerzés szabályai alól, vagyis a már sokszor bevált nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással megkerülnék a nagyságrend alapján indokolt, átlátható(bb) tendereztetést.

A hvg.hu informatikai forrásainak további aggálya az volt, hogy a valódi biztonság az lenne, ha a duplikált adatbázis földrajzilag távolabb lenne, így oldotta meg a digitalizációban élen járó Észtország is. Másrészt az adatarchiválást még 2015-ben határozták el, amikor bevezették a több szakaszos e-ügyintézés bevezetését. A digitális átállás akkor még nagyon távolinak tűnő céldátuma 2018. január 1-e lett. Csakhogy az állam papíralapú működésének felszámolása messze nem áll olyan jól, hogy ilyen rövid határidőkkel, most januártól mindenáron szükség legyen a gigaberuházást jelentő kormányzati adattrezorra.

Teljesen értelmetlen „átmeneti időszak”

Az indokolható aggályok azonban a választások előtt álló Orbán-kormányt nem tántorították el: december 28-án megjelent a kormányzati adattrezorról szóló két kormányrendelet. Méghozzá 2018. január 1-i hatállyal, csakhogy ez kivitelezhetetlen lett volna ilyen hamar, hiszen maga a rendszer nem épült ki, így beiktattak egy kvázi átmeneti időszakot 2018 októberéig.

Ez alatt is muszáj az összes hivatalnak, bíróságnak, önkormányzatnak leadni archiválásra a teljes adatállományát, csakhogy van két alapvető különbség ebben az időszakban:

• egy „meglévő objektumban” magát az adattárolót őrzik meg, és majd csak októbertől lesz egy adatközpont, egy most még „kiépítendő infrastruktúra” által,
• nem lehet egyszerűen, online módon, vagyis feltöltéssel átadni az adatokat, csakis „saját fizikai adattároló eszköz” átadásával.

Névtelenséget kérve informatikusok részletesen elmagyarázták, milyen többletmunkát és energiát jelent január óta az, hogy a kormány elmondhassa, nálunk is megvalósult az adattrezor-archiválás.

A tennivalók a következők:

• Muszáj minden héten végigcsinálniuk az adatmentést, tömörítést és kódolást, méghozzá nemcsak az adatokat, de a teljes informatikai állományt, vagyis az úgynevezett futtatási környezetet is át kell adni.
• Jön érte a futárszolgálat, hogy elvigye az így elkészített adathordozót, ráadásul egy légmentesen záródó, ütés- és minden álló, speciális biztonsági tárolóban.
• Az egyik szervezethez már pár nappal később újra jön a futárszolgálat, hogy visszahozzon az előző mentett verzióval egy korábbi biztonsági- és adathordozót. Minden körről futárjegyzéket töltenek ki, és részletes nyilvántartást vezetnek, vagyis állandó – ráadásul papíralapú – adminisztrációval jár.
• Ezekből ugyanis több garnitúra van, ezeket cserélgetik, így valósul meg, hogy az utolsó archivált verziót mindig a központi helyen őrzik, míg a többit köröztetik.
• A biztonsági hordozók le vannak plombálva, a futárjegyzékben pontosan rögzítik ennek a számát, hiszen csak elviszik, egy hétig valahol „központilag” tárolják, majd jön a következő a helyére. Visszavitelkor ellenőrizni kell, hogy sérülésmentes-e a lezárás, hiszen az „adattrezor” ebben az átmeneti időszakban sem férhet hozzá az adatokhoz.

„Nem így volt kitalálva, csakhogy nem készültek el az adatparkkal, de a feltöltéshez a megfelelő sávszélességtől kezdve egy sor informatikai feltételnek meg kellett volna lennie. De mivel hatályba lépett a jogszabály, nincs mit tenni, szívunk az egésszel, és rohangálnak a futárok. A legrosszabb, hogy semmi értelme az egésznek, poénkodtak is benn a fiúk azzal, hogy akár pornót is rámenthetnénk, és elküldhetnénk egy hétre megőrizni az adattrezorba. A kutya nem venné észre, kivéve, ha pont akkor lebombázzák a hivatalt és kinyitják a leplombált bőröndöt” – magyarázta egy informatikus a portálnak.

Fegyveres futárok hurcolják az adatokat

Ráadásul mindennek közpénz-vonzata is van, nemcsak, mert állami/önkormányzati alkalmazottak töltik a munkaidejüket az archiválás különféle lépéseivel, hanem mert októberig ezt a „fizikai átadást” az Állami Futárszolgálat valósítja meg. Hogy mindez mennyi közpénzbe fáj, arra a Belügyminisztérium egyelőre nem válaszolt.

(Forrás: hvg.hu)

Kapcsolódó:

Gyanús szorgalommal gyűjt be mindenkiről adatokat az állam