Kovács László volt külügyminiszter: a határnyitás és környéke

Éppen ma harminc éve Németh Miklós kormánya megnyitotta az NDK-sok előtt a hegyeshalmi határt. Kovács László akkor külügyminisztériumi államtitkár volt és mint ilyen, nyakig az események közepében. A későbbi kétszeres külügyminiszter és európai biztos, a Városi Kurír felkérésére emlékezik, mintegy belülről a nem mindennapi esemény előkészítésére.

 Felépült a halál fala

Magyarország a második világháború végére a háborút kirobbantó hitleri Németország szövetségeseként a vesztes oldalra került. Sorsáról ettől kezdve a háború egyik győztese, a Közép- és Kelet Európa nagy részét, így hazánkat is megszálló Szovjetunió döntött. 1949-ben hazánk tagja lett a Szovjetunió gazdasági szövetségi rendszerének, a KGST-nek, 1955-ben pedig a katonai szövetségnek, a Varsói Szerződésnek is. Ezzel lényegében megszűnt a magyar külpolitika önállósága, amely ettől kezdve a szovjet szövetségi rendszer közös céljait követte. A közös célokat természetesen Moszkva határozta meg, de azok megfogalmazásában különleges szerepet kapott, mint egyfajta frontállam, a háborúban vesztes Németország szovjet megszállás alá került része, az NDK is.

A világháborúban győztes nyugati országokkal, a vesztes Németország nyugati részét megszálló USA-val, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, valamint az ott létrehozott NSZK-val szemben a Varsói Szerződés államai a szovjet zónában létrejött NDK-val kötöttek szoros szövetséget.

A két Németországot és ezzel a két szemben álló katonai és gazdasági szövetségi rendszert az NDK-ban 1961 augusztusában felépített Berlini Fal választotta el egymástól. Hetek alatt kiderült, hogy a falon szinte kizárólag NDK állampolgárok próbáltak Nyugat-Berlinbe átjutni és onnan az NSZK-ba menekülni. Ennek megakadályozására az NDK határőrsége tűzparancsot hirdetett, ami több száz átszökni próbáló kelet-német állampolgár életébe került.

Balatoni „családegyesülések”

Én 1975 március 1-jétől kerültem az állampárt, az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályára azzal a feladattal, hogy az ott dolgozó munkatársaktól eltérően nem az MSZMP és a világ kommunista pártjai közötti kapcsolatokkal kell foglalkoznom, hanem az MSZMP és a nyugati országok szociáldemokrata pártjai között kell kiépítenem az együttműködést.

1985-ben Kádár János úgy döntött, hogy Horn Gyula, aki akkor az MSZMP Központi Bizottságának Külügyi Osztályát vezette, menjen át államtitkárnak a Külügyminisztériumba. Egy év múlva engem, a Központi Bizottság Külügyi Osztályának akkor már helyettes vezetőjét szintén a Külügyminisztériumba helyeztek át, ahol miniszterhelyettesként Magyarország és a fejlett nyugati országok kapcsolatainak építését és felügyeletét kaptam feladatul.

A Berlini Fal és a magyar-osztrák határon húzódó „vasfüggöny”, az NDK szigorú útlevél,- és vízumrendszere nagyon megnehezítették a két Németországban élő családok találkozását. A rokoni kapcsolatok megőrzését évente egyszer a közös balatoni nyaralás segítette. Az erre érkező NDK állampolgárok száma évek óta lassan növekedett, de ez nagy lendületet kapott, amikor a magyar vezetés bejelentette, hogy 1989-ben kiiktatja az akadályt és az elektromos jelzőrendszert.

A döntés

Június elején a Külügyminisztérium vezetése arra az álláspontra jutott, hogy fel kell készülni a hazánkban tartózkodó több tízezer NDK menekült kiengedésére a nyár folyamán. Az a vélemény alakult ki, hogy Magyarország immár évek óta egyre inkább a Nyugat felé forduló külpolitikájával csak az NDK menekültek Ausztrián keresztül történő kiengedése lenne összhangban.

Határnyitás MTI

Horn Gyula, mint államtitkárt és helyettesét engem bízott meg a kormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásuk ellenőrzésével. A döntések előkészítése mindenek előtt a legjobb, a nemzetközi jogi követelményeknek leginkább megfelelő megoldások kiválasztását jelentette. Úgy döntöttünk, hogy mindenképpen módosítani kell a Magyarország és az NDK között még az 1960-as években a vízummentes turizmusról kötött megállapodást, amely sokkal jobban megfelel a merev NDK-s szabályoknak, mint a jóval szabadabb, rugalmasabb magyar rendszernek.

Úgy döntöttünk, hogy átmenetileg felfüggesztjük a titkos jegyzőkönyv alkalmazását, ami lehetővé teszi a két ország turistái mozgásának korlátozását a másik országban, illetve a saját országba történő visszatoloncolást, ami az NDK rendjével összhangban van, de Magyarországon az 50 –es évek emlékét idézné fel. A titkos jegyzőkönyv alkalmazása eleve kizárná, hogy az NDK útlevéllel utazók átléphessék a magyar-osztrák határt, hiszen útlevelük Ausztriába nem érvényes. Ennek a korlátozásnak a kizárása összhangban van az ENSZ menekültügyi egyezményével, amihez a magyar kormány 1998 tavaszán csatlakozott, míg annak érvényesítése az egyezmény megsértését jelentené, ami nem felelne meg hazánk érdekeinek ezért nem is áll szándékunkban.

A következő oldalon megtudhatja, mit szóltak a tervhez  a szovjetek.