Ez a nap
Közbeszerzések: a pénz kétharmada kormányközeli cégeké
Bár a közbeszerzések 80 százalékát a kkv-k nyerik el, a megpályázható pénzek kétharmada a kormányközeli nagyvállalatokhoz kerül. Sok cég el sem indul.
Miközben 2017-ben minden korábbinál nagyobb összeget – a GDP 9,4 százalékát kitevő több mint 3400 milliárd forintot – költött el közbeszerzés útján az állam, ezeken a pályázatokon csak minden tizedik cég indult el. Ez derül ki legalábbis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felméréséhez kapcsolódó vizsgálatából.
A megkérdezett mintegy négyszáz cégvezető mindössze 11 százaléka felelt igennel arra kérdésre, hogy cége indult-e az elmúlt egy évben közbeszerzési pályázaton. A részvételi arány a vállalatok regionális elhelyezkedésétől, létszámától, árbevételétől, a külföldi tulajdon és az export részarányától függetlenül nagyjából hasonlóan alakult. Egyedül a vállalatok tevékenységi köre alapján volt különbség: az építőipari cégek körében már 19 százalékos volt a részvételi arány. (Nyilván nem függetlenül attól, hogy a közbeszerzések felét építőipari megrendelések teszik ki.)
Azok közül, akik pályáztak, a nagy többség állami és európai uniós kiírásokon indult, az önkormányzati pályázatok iránt nagyságrendekkel kisebb volt az érdeklődés.
A leggyakrabban egyetlen induló van a pályázatokon
Ezért a verseny nem mondható éppen erősnek a hazai közbeszerzéseken.
Erre hívta fel a figyelmet a Trancparency International (TI) Magyarország közreműködésével készült Fekete könyv is, amely a hazai korrupció 2010-2018 közötti történetét mutatja be, és amely külön fejezetet szentel a közbeszerzéseknek. Eszerint Magyarországon 2009 óta 30 százalék körüli az olyan közbeszerzési eljárások aránya, amelyeknél csupán egyetlen gazdasági szereplő tesz ajánlatot – ez az uniós átlag csaknem dupláját jelenti.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a Népszavának elmondta, hogy a hazai cégek nagy része csupán beszállítóként vagy alvállalkozóként vesz részt a közbeszerzési pénzek felhasználásában. Azok a cégek ugyanis, amelyek megnyerik ezeket a pályázatokat, többnyire csak lefölözői a pénzeknek, a tényleges munkát alvállalkozókkal és beszállítókkal végeztetik el, hiszen a szakértelem is ott van.
Tóth István János, a GVI korábbi vezetője, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója szerint a cégek jelentős része azért nem vesz részt a közbeszerzéseken, mert jól tudják: a közbeszerzések döntően politikai alapon dőlnek el, ebben pedig vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak részt venni.
A közbeszerzések jelentősen túlárazottak Magyarországon, ami 2-3 ezer milliárd forint körüli veszteséget okozott a magyar társadalomnak. A túlárazás pedig részben a verseny hiánya, az egy-egy pályázaton induló egyre kevesebb jelentkező miatt is vált lehetővé.
(Forrás: Népszava)
Szerző
Friss
- ‘Támadás indult ellenünk, együttműködés helyett igazodást vár a politika’ – véli az MTA elnöke
- Nettó 3500 forint dolgozatonként – Ennyi ‘üti a markát’ a tanároknak egy érettségi javításáért
- ‘Orbán-villa’ az olasz Varese-ben – A vityilló több, mint 1.000 négyzetméteres, a garázs ‘csak’ 256….. – Frissítés!
- Orosz Anna lemond és nem indul többé: ‘a kulcs a rendszer bukásához, hogy mindannyian kilépjünk annak keretei közül’
- Kövér László mindent tud – ‘Királyi többesben’ beszélt széles ismeretségi köréről
- Elon Musk nyomán Ön szerint milyen nevet választana Mészáros Lőrinc, ha várost alapítana?
- Csekkold, hogy a tiéd köztük van-e: 5 csillagjegyre élete legjobb nyara vár….
- Ujhelyi István: már érzi az ország a NER-váltás ízét!
- Hej, ha én gazdasági miniszter lehetnék…!
- Szokjunk hozzá, hogy a fejünkre potyogtatnak? – Hétvégi Lendvaiságok….