Kerítésen innen
Köztársaságielnöki közhelygyűjtemény karácsonyra hangolva
Köztársaságielnök úr kérem: elöljáróban tisztázzuk, a hagyományokat nem kialakítják, hanem egyes sikereket követően kialakulnak, tehát már a kormánypárti sajtó által használt felütés is hibás volt, amikor úgy harangozta be az Ön beszédét, hogy azt „hagyományteremtés céljából” mondja el. Ám, ha a fenti kifogás kukacoskodásnak tűnne, jöjjön a lényeg!
Megszakított hagyomány
Ha közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres
– jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök a közmédia csatornáin csütörtök este mondott karácsonyi beszédében, amelyben példaadónak nevezte a magyarok béke melletti kiállását, és egy egészségesebb, békésebb nemzetet kívánt 2025-re. Az államfő azt mondta, az elmúlt időszakban az vált szokássá, hogy a köztársasági elnök az év kezdőnapján fogalmazza meg a nemzetnek szóló üzenetét, azonban a megszokott hagyományt kissé átformálva
„nem az év eleji derű mámorában, hanem a karácsony meghitt örömében” szól a magyarokhoz.
Indul a közhely-cunami
Az államfő hangsúlyozta, hogy az ünnepek jelentős és szép szerepet játszanak a családok, közösségek, valamint a nemzet önmeghatározásában, kiemelt helyük van az életünkben, identitásunk kialakításában és fenntartásában, illetve abban is, hogy a közösségi tudat fennmaradjon, élő legyen. A karácsony egyúttal felerősíti a generációs kötelékeket – mondta.
Az ilyenkor elmesélt, felidézett régi történetekkel, nagy becsben tartott emlékes dobozokból előkerülő fényképekkel megidézzük őseinket, „belső utakon” jutunk el az ünnephez. Ezzel mintegy biztosítva a fiatal generációt arról, hogy a család volt, van és lesz, létezik a múltban, a jelenben és a jövőben is
– jelentette ki Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök rámutatott:
nem csak a családi, rokoni vagy baráti szálak kötik össze az embereket. Minden nemzet is „közösség alapú egység”
– hangsúlyozta, jelentsen ez bármit is.
Mi, magyarok egyenként úgy kapcsolódunk egymáshoz, hogy közben egy vagy több közösség részei is vagyunk, amelyekben „elkísérjük egymást a születéstől a halálig”. Ezek azok a nemzetet alkotó alapegységek, amelyekből ezredéven keresztül építő ötletek, előremutató tervek, határozott tettek és korok kihívásaira adott jó válaszok születnek, amelyekből generációról generációra fakadt a magyar jövő
– jegyezte meg az államfő.
A nagy igazság pillanata
Sulyok Tamás szerint megtartó, inspiráló és bátorító közösségekre óriási szükségünk van ma is, mert csak egymást erősítve élhetünk, juthatunk egyről a kettőre.
Az egyik legnagyobb kihívásként szólt a fizikai és mentális egészség megőrzéséről, főként az életmódból, modern életkörülményekből fakadó egészségkárosító és „lélekromboló” hatásokkal szemben. Ezek fenntartásához szükségünk van megtartó, segítő, támogató közösségre, embertársainkra
– szögezte le. Arról szót sem ejtett az elnök ,hogy milyen áldatlan, tragikus helyzetet állított elő a kormány az egészségügyben. A köztársasági elnök arról is beszélt:
a háborús konfliktusok miatt már évek óta biztonsági fenyegetettséggel szembesülünk. A béke mellett is csak együtt, egységben állhatunk ki mindannyiunkért, köztük azokért a kárpátaljai magyar közösségekért is, amelyeknek már a harmadik békétlen karácsonyukat kell megélniük
– hangoztatta.
Főhajtás Orbán Viktor előtt
Bár a globális folyamatokban a magyarok csupán saját súlyuknak megfelelő tényezők lehetnek, mégis számít, és más nemzetek számára is példaadó az a határozottság, amelyet egységesen mutatnak a béke kérdésében
– jelezte. Úgy fogalmazott:
„ha már a külső békét hirdetjük, akkor nemzetünk belső békéjére is figyelemmel kell lennünk, nem engedhetjük, hogy bármilyen érdekből is megosszanak vagy kijátsszanak minket egymás ellen”.
Sose tekintsünk egymásra, a másik magyarra ellenségként – hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki szerint egy egészségesebb és békésebb nemzet lehetne a cél 2025-re.
Az elnök kiemelte: ha közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres. Összetartozásunk aktív nemzeti közösséget feltételez, nem egymás melletti létezést, hanem együttélést, és ennek minden közöttünk levő különbség ellenére is érvényesülnie kell
– mondta.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Ezzel meg is érkeztünk a beszéd csúcs-közhelyéhez
Lehetünk mi hősök és szabadságszeretők, vagy kreatívak és találékonyak, dolgozhatunk keményen és hozhatunk létre nagy dolgokat, mint ahogy azt évszázadok tanúsága is mutatja a magyarokról, de egyenként, egymástól elválasztva nem sokra megyünk – jegyezte meg hozzáfűzve, hogy minden küzdelem és fáradság csak „a másikkal való relációban érvényes”
Idézte József Attilát, aki azt írta: „hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: a Magyarország előtt álló kihívásokban, nemzetünk próbatételeinél szükség van arra, hogy az egymáshoz tartozás gyakorlatát újra elsajátítsuk, és ez nem generációs, politikai, gazdasági, vélemény- vagy értékkülönbség kérdése.
„Ha szorosan tartjuk a másikat, ő is megtart minket”, és akkor jobban haladunk, nagyszerűbb dolgokra lehetünk képesek, szebb életet élhetünk – mondta a köztársaságielnök végső közhelye.
Minden különbségtől függetlenül kalkuláljuk bele egymást az életünkbe – kívánta a köztársasági elnök beszédét azzal zárva, hogy Isten áldja Magyarországot, a magyar közösségeinket és minden magyart.
