Kerítésen innen
Kunetz doktor: láttam már az inkompetencia ezer fokát, de ilyen szűkkörű, ostoba gondolkodást még nem…
Ami most történik – kezdve a szűrésektől, az alapellátáson át, a magas progresszivitási szintű ellátásokig – az az egészségügy rendszerének átfogó felülvizsgálata. „A rendszer legyen olyan, mint egy öntisztító sütő…” – fogalmazta meg a fejében felsejlő lényeget Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Erről Kunetz doktornak is van néhány gondolata…
Ami most történik – kezdve a szűrésektől, az alapellátáson át, a magas progresszivitási szintű ellátásokig – az az egészségügy rendszerének átfogó felülvizsgálata. „A rendszer legyen olyan, mint egy öntisztító sütő…” – fogalmazta meg a fejében felsejlő lényeget Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában.
Ehhez Kunetz doktornak is van néhány gondolata…
„Szembejött velem a Portfólióban megjelent egészségügyi államtitkári interjú. Szó van ebben sok mindenről: öntisztító sütőtől kezdve, szocialista hagyatékon, államosításon át hamisítatlan tanácselnöki pózokig, én csak néhány gondolatot szedtem ki a teljesség igénye nélkül.
Kezdjük a végével: sok mindent láttam már az inkompetencia ezer fokát, de olyan szűkkörű, ostoba gondolkodást még nem, amikor egy ágazat vezetője, miközben elsírja a szektor alulfinanszírozottságát kijelenti, hogy
„nem feltétlenül több pénzt kell betenni a rendszerbe”.
Hiszen éppen pár sorral feljebb fejtette ki, hogy például a sebészet
„egy kimondottan rosszul finanszírozott szakma”.
Ott tart az államtitkár, hogy miközben egy ágazatot akar vezetni, most szeretné kimatekozni, hogy mennyibe is kerül egy vakbélműtét finanszírozása. De akkor mi alapján fizet a NEAK eddig? Mivel foglalkozott kontrollingosként az államtitkárság előtt?
De menjünk sorba!
„Az alapvető probléma, hogy egy szocialista, fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltetünk.”
Én csak szerényen megkérdezném, hogy az államosítás, az mégis a kapitalizmus csúcsterméke lenne? Hogy a verseny kiirtása mindenféle téren, a központosítás az nem szocialista örökség? Az igaz, hogy a hazai ellátás az fejnehéz, a kórházi struktúrák dominanciája megkérdőjelezhetetlen, míg az alapellátás, a szakellátás az meglehetősen sorvadt. De a megyei kórházak élet-halál kérédésű irányító jogai nem éppen ezen struktúrát betonozza be, míg a háziorvos pelenkát sem írhat fel szakorvos nélkül?
„Luxus, hogy 150-200 főre tartunk fent praxist.”
Valóban az, ezzel –
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 400 meg a 800 fős praxist összeolvasztjuk. „
– vajon megoldódik majd a probléma? Hozzá fog férni az ellátáshoz az is, aki eddig nem fért hozzá? Ezzel bővül a háziorvosi kompetencia? Vagy esetleg olyan szintűvé válik az alapellátás, hogy egy háziorvos két-három magasan képzett egészségügyi dolgozót is tud majd foglalkoztatni, akiknek lesz megfelelő kompetenciájuk az önálló magas szintű munkára?
„Az OKFŐ-nek most van egy nagy raktárépítési projektje, Pátyon hozunk létre az állami egészségügyi tartaléknak egy raktárat és mellette egy kvázi forgóraktárat a központi beszerzésekhez.”
Ezzel az intézkedéssel, hogy távolabb visszük a „nyersanyagot” a „gyártól” milyen racionális, gördülékeny munkaszervezés valósulhat meg?
„Egy ennél nagyobb lépés jön jövő márciusban, amikor el fogunk jutni oda, hogy a szakdolgozói bérek átlaga az orvosi alapbérek 37 százaléka lesz.”
Hahó, 37 százalék még a FELE sem? Hogy lesz így jól képzett, magas minőségű munkát végző szakdolgozó? Na meg aztán: Államosítás, államosítás, államosítás gondolom a szocialista szemlélettel való leszámolás jegyében.
És végül a tus:
„A megfelelő helyre tesszük a döntési pontokat.”
Hát tényleg! Annyira csapongó és zavaros az elképzeléscunami, hogy nagyon nehéz keretbe foglalni a véleményem, és most vár is éppen Billie Eilish, garantálva a sokkal minőségibb szórakozást!”
Szerző
