Banánköztársaság
A Kúria, Tóta W. ügye, meg a németeket gyalázó Petrovics
Gaudi Nagy Tamás, volt Jobbikos ügyvéd képviseletében két polgár személyiségi jogi pert indított Tóta W. Árpád újságíró ellen arra hivatkozva egy cikkében megsértette a magyarság, mint közösség méltóságát, amikor az Árpád fejedelemmel kalandozó magyarokat büdös, magyar migránsnak nevezte. Első fokon nyertek, másodfokon vesztettek, a Kúrián zárult az ügy.
Gaudi Nagy Tamás, volt Jobbikos ügyvéd képviseletében két polgár személyiségi jogi pert indított Tóta W. Árpád újságíró ellen arra hivatkozva egy cikkében megsértette a magyarság, mint közösség méltóságát, amikor az Árpád fejedelemmel kalandozó magyarokat büdös, magyar migránsnak nevezte. Első fokon nyertek, másodfokon vesztettek, a Kúrián zárult az ügy.
Kúria döntése szerint:
„A Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a »büdös« és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú »migráns« jelzők, illetve a »magyar banditák« kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.”
Borzasztó ítélet! Nyilvánvalóan sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. Cikke a Véleménynyilvánítás szabadságáról szól:
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
Ebből következően mindenkine joga van, akár büdösnek vagy durvábban is nevezni valamilyen más közösséget, ha nem késztet ezzel közvetlenül erőszak alkalmazására. Meggyőződésem, ha az egyezmény betartásán őrködő strasbourgi Emberi Jogok európai Bíróságához fordul Tóta W., akkor győzni fog. A tragédia az, hogy ennek meg kell történnie ahhoz, hogy Magyarországon ne uralkodjon le a középkori vallásháborúk sötétsége!
A Fideszes szervezeti és személyi változtatások célba értek
Az Egyezményt az 1993 évi 31. törvénnyel nálunk kihirdették, tehát alkalmazása minden magyar bírónak kötelessége, a Kúriának is. Aki most évszázadokat lépett vissza az emberi jogok területén. A Fideszes szervezeti és személyi változtatások célba értek. A kérdés, lehet-e ezután komolyan venni a magyar Kúria döntései más ügyekben? Mert a jogerős ítéletet mindig be kell tartani, de jogászként és egyszerű polgárként is lehet azt ettől függetlenül szakmai justizmordnak, joghalálnak tartani.
Tudok egy alávaló migráncsot, akit Petrovicsnak hívtak és a következőket írta:
MIT NEM BESZÉL AZ A NÉMET…
Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!…
Hadat nekünk ők izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.
Lassan, német, húzd meg magad,
Könnyen emberedre akadsz;
Ha el nem férsz a bőrödbe’,
Majd kihúzunk mi belőle!
(Részlet, a teljes vers itt olvasható)
Pest, 1848. május
Szóval az Istennyila üsse meg a himpellér németet, aki a saját kurva anyját foglalja el, de nem Magyarországot!
Most tegyünk meg egy gondolat kísérletet!
Oda jutottunk, hogy egy német ajkú polgár beperelné Karácsony Gergelyéket, hogy a fővárosi könyvtárakban semmisítsék meg a Petőfi köteteket a német származású emberek közösségi méltóságának megsértése miatt , akkor nem kizártan ennek helyt adna a Kúria a fenti indokok alapján. Petőfi pedig, aki a szólás és véleményszabadság csodás harcosa volt az 1848 március idusán kiadott 12 pontból is kitűnően, most rosszul lesz, tesz mindenre és azt mondja, hogy kár volt az egészet kirobbantani és meghalni a magyar szabadságért! Lehet valaki szolgabíró! De bíró nem lehet szolga!!
Képünk illusztráció, Petőfi Sándor szerepében Görbe János (Föltámadott a tenger, film 1953.)
illusztráció: V.K.
Szerző
