Kerítésen innen
L. Ritók Nóra: „Agroma”- projekt….elképesztő….etnicizáló….Ki találta ezt ki?
„Nem tudom, hogy lehetne megértetni, hogy teljesen mindegy, milyen a középiskola, ha az általános iskolából alapkészséghiányosan kerülnek ki a gyerekek…Nem a roma kérdéssel kellene összekapcsolni az oktatást.” – véli L. Ritók Nóra az Agrárminisztériumban körbejáró tervezet kapcsán.
„Nem tudom, hogy lehetne megértetni, hogy teljesen mindegy, milyen a középiskola, ha az általános iskolából alapkészséghiányosan kerülnek ki a gyerekek…Nem a roma kérdéssel kellene összekapcsolni az oktatást.” – véli L. Ritók Nóra az Agrárminisztériumban körbejáró tervezet kapcsán.
„Agroma”- projekt….elképesztő….etnicizáló….Ki találta ezt ki?
Agroma – az agrárium és a roma szó összegyúrásával kreált fantázianéven fut az a nagyszabású felzárkóztatási programról szóló javaslat, amit jelenleg már nagyban köröztetnek az Agrárminisztériumban.
Roma-foglalkoztatás és mezőgazdasági munkaerőhiány
Az alapötlet pofonegyszerű, miután az alapproblémák is adottak: a szakemberhiánnyal küzdő agrárágazat számára kihasználatlan munkaerőbázist jelenthetne a cigányság, amelynek túlnyomó része egyébként is vidéki közösségekben él. Sokan a megfelelő képzettség híján azonban legfeljebb idénymunkásként jöhetnek szóba, ami a kitöréshez ugyanúgy édeskevés, mint a közmunkán vagy segélyeken tengődés.
12-18 új szakközépiskola hátrányos helyzetűeknek
Bár információink szerint az anyag jelenleg elsősorban Nagy István tárcájánál forog, más tárcákat is érint a javaslat, így az oktatásért felelős Emmit, a Belügyminisztériumot vagy az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Ezek közül is különösen fontos az Emmi szerepe, ugyanis az agráriumra fókuszáló felzárkóztatás kiindulópontját egy új, középiskolai hálózat jelentené, amit az Agroma-projekten belül Világítótorony-programnak kereszteltek el.
Máté Dezső: Ha angolul beszélek, akkor külföldi vagyok és nem magyar cigány
Világítótorony-program
A Világítótornyot – gyakorlatilag és átvitt értelemben – országosan 12-18 önkéntes alapú, bentlakásos szakközépiskola jelentené, amit kifejezetten a térség hátrányos helyzetű és roma fiataljai számára hoznának létre. Arra számítanak, hogy az ezekben végzettséget szerző roma fiatalok azonnal stabil fizetéssel rendelkező munkavállalóvá válnának a vidék agrárcégeinél. Másrészt mentorként és példaképként visszaforgatnák őket a rendszerbe, vagyis mintegy etalonként húznák felfelé saját közösségüket.
„Kiemelt odafigyeléssel megtervezett” iskolák
Kiemelik, hogy az új intézmények nem az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó agrár-szakközépiskolák helyett jönnének létre, ezeket a „kiemelt odafigyeléssel megtervezett” iskolákat a hátrányos helyzetű és roma fiatalokra szabnák. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy a tárca alá sorolt 62 intézmény között lesznek olyanok, amelyeket be lehetne tagolni a programba, főleg azokon a leginkább leszakadó területeken, ahol a fiataloknak az általános iskola befejezése után ezek jelentik az egyedüli opciót.
Az Agroma-program részeként a romák felzárkózását elősegíteni képes diplomás szakembereket is képzenének a Gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve. Problémát jelent ugyanis, hogy a leginkább leszakadt térségekben nagyon kevés az olyan szakember, aki egyáltalán alkalmas lenne ezt az összetett programot koordinálni, megvalósítani. Terveik szerint az első évben 25, majd évi 50 hallgatót képeznének.
Már idén el kellene kezdeni
Maga a teljes program milliárdos nagyságrend is lehetne, a program optimista készítői még azt is felvetik, hogy kiemelt kormányzati programmá kellene tenni, amely akár saját önálló főosztályt vagy helyettes államtitkárságot érdemelne. Főleg, hogy egy éven át zajló „aktív társadalmasítási folyamatot” képzelnek el, hogy magát a kérdéskört, azaz a társadalmi felzárkózás és az agrárfejlesztés összekapcsolását a lehető legszélesebb körben ismertesse.
Forgács István romaügyi szakértő szerint
„Az Agroma, Magvető és a Világítótorony nyilván fantázianevek, a lényeg, hogy nincs más út, mint a gazdasági alapú társadalmi felzárkózás”
Megerősítette, hogy valóban ő az egyik kidolgozója az illetékes minisztériumokban futó javaslatcsomagnak, de még nem dőlt el, hogy az Orbán-kormány tárcái beállnak-e a hosszú távú, nagyobb reformot jelentő, így forrást/erőfeszítést igénylő program mögé.
„A kormány egyértelműen keresi az intézkedési lehetőségeket, ami a roma felzárkózás ügyét előre vihetné, azt viszont nem tudom, hogyan áll a javaslat megvalósítása. Idén remélhetőleg elindulhat az előkészítési szakasz, az úgynevezett Magvető-program, vagyis az a munka, amikor országosan több intézmény bejárása és szakmai auditálás is lezajlik, hogy 2020-től elindulhasson egy új típusú képzés”
Az EP hatékonyabb fellépést követel a cigányellenességgel szemben
L.Ritók Nóra közösségi oldalán írta le véleményét:
Nem tudom, hogy lehetne megértetni, hogy teljesen mindegy, milyen a középiskola, ha az általános iskolából alapkészséghiányosan kerülnek ki a gyerekek…
Nem a roma kérdéssel kellene összekapcsolni az oktatást..”Agroma”- projekt….elképesztő….etnicizáló….Ki találta ezt ki? Én nem értem, hogy nem szólal meg bennük valami…hogy ezt nem kellene…hogy nem így kellene.És amúgy is érzek egy kis ellentmondást…mert nemrég épp az Agrárminisztérium munkatársától hallottam, egy óvodásoknak szóló könyv kapcsán, hogy a mai mezőgazdaság már nem az, hogy korán kelni, meg trágyát taposni, meg kapálni…mert már minden modern, gépesített….épp ezért készítettek óvodásoknak képeskönyvet erről….hogy a tévhiteket lebontsák, és vonzóvá tegyék az agráriumot… De úgy látszik, az a program egy másik társadalmi csoportnak szól.
(Forrás: hvg.hu)
Szerző
