Lakásbérlési kisokos – Ma kiderül, kit hová vettek fel, de hogy hol lakik majd, az rejtély

6. Ne tévesszük el a felmondási határidőket!

A bérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, a felmondásnak törvényben meghatározott feltételei vannak, ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. Ha nincs rögzítve, akkor csak rendkívüli felmondás lehetséges valamelyik fél szerződésszegő magatartása miatt. Rendkívüli felmondással például akkor élhet a bérbeadó, ha a bérlők magatartásukkal súlyosan zavarják a többi lakót, rongálják a lakást vagy nem fizetik a bérleti díjat; a bérlő pedig akkor, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó (például nincs használatbavételi engedélye, beázik stb.).

7. Figyeljünk a jogellenes kikötésekre!

Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre. Fontos tudni azonban, hogy a bérleti szerződésbe sem írható bele bármi, így nem lehetnek benne olyan kikötések, amelyek elősegítik az önbíráskodást. Azt például biztosan nem lehet szerződésbe foglalni, hogy nem fizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltet vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat, ezek helyett más, jogszerű megoldásokat kell keresni.

8. Írjuk bele, hogy mit szabad és mit nem!

A későbbi viták elkerülése érdekében a kötelezettségek mellett azt is ajánlatos a szerződésbe pontosan beleírni, hogy milyen jogok illetik meg a lakáshasználót. Tarthat-e például háziállatot, lakhat-e ideiglenesen/tartósan vele együtt más személy a lakásban, vagy lehet-e dohányozni az ingatlanban.

9. Nem szabad a kauciót jogtalanul visszatartani!

A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosítékot (kauciót) követel, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kaució elsősorban arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat. A kaució összegét, valamint azt, hogy mire terjed ki, és mi lesz a sorsa a szerződés lejártakor, fontos írásban, még a beköltözés előtt rögzíteni. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint lehet felhasználni, attól eltérő okokból (például késedelmes bérleti díj fizetése miatti „kártérítés” címén) nem tartható vissza.

10. Készíttessünk kiköltözési nyilatkozatot!

Ha szeretnénk elkerülni a bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő, ezt közjegyző előtt tett „kiköltözési nyilatkozattal” lehet kiküszöbölni. Ebben az egyoldalú nyilatkozatban a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból. Az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, bizonyos esetekben akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül behajthatók, ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit. Ebben az esetben akkor is van lehetőség az elmaradt díjak gyors érvényesítésére, ha a bérlőt az aktuális jogszabályok – például egy moratórium – miatt nem lehet kiköltöztetni a lakásból.

(Az eredeti cikket az Index Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készítette.)

Friss!

• Ezt nevezzük mi népvándorlásnak – Több mint 100 millió amerikai kel útra a napokban
• Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
• Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
• Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
• Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni