Kerítésen innen
Lakásbérlési kisokos – Ma kiderül, kit hová vettek fel, de hogy hol lakik majd, az rejtély
Nem egyszerű dolog a lakásbérlés, különösen nem „szezonban”, azaz nem sokkal az iskolaév indulása előtt.
6. Ne tévesszük el a felmondási határidőket!
A bérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, a felmondásnak törvényben meghatározott feltételei vannak, ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. Ha nincs rögzítve, akkor csak rendkívüli felmondás lehetséges valamelyik fél szerződésszegő magatartása miatt. Rendkívüli felmondással például akkor élhet a bérbeadó, ha a bérlők magatartásukkal súlyosan zavarják a többi lakót, rongálják a lakást vagy nem fizetik a bérleti díjat; a bérlő pedig akkor, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó (például nincs használatbavételi engedélye, beázik stb.).
7. Figyeljünk a jogellenes kikötésekre!
Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre. Fontos tudni azonban, hogy a bérleti szerződésbe sem írható bele bármi, így nem lehetnek benne olyan kikötések, amelyek elősegítik az önbíráskodást. Azt például biztosan nem lehet szerződésbe foglalni, hogy nem fizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltet vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat, ezek helyett más, jogszerű megoldásokat kell keresni.
8. Írjuk bele, hogy mit szabad és mit nem!
A későbbi viták elkerülése érdekében a kötelezettségek mellett azt is ajánlatos a szerződésbe pontosan beleírni, hogy milyen jogok illetik meg a lakáshasználót. Tarthat-e például háziállatot, lakhat-e ideiglenesen/tartósan vele együtt más személy a lakásban, vagy lehet-e dohányozni az ingatlanban.
9. Nem szabad a kauciót jogtalanul visszatartani!
A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosítékot (kauciót) követel, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kaució elsősorban arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat. A kaució összegét, valamint azt, hogy mire terjed ki, és mi lesz a sorsa a szerződés lejártakor, fontos írásban, még a beköltözés előtt rögzíteni. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint lehet felhasználni, attól eltérő okokból (például késedelmes bérleti díj fizetése miatti „kártérítés” címén) nem tartható vissza.
10. Készíttessünk kiköltözési nyilatkozatot!
Ha szeretnénk elkerülni a bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő, ezt közjegyző előtt tett „kiköltözési nyilatkozattal” lehet kiküszöbölni. Ebben az egyoldalú nyilatkozatban a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból. Az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, bizonyos esetekben akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül behajthatók, ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit. Ebben az esetben akkor is van lehetőség az elmaradt díjak gyors érvényesítésére, ha a bérlőt az aktuális jogszabályok – például egy moratórium – miatt nem lehet kiköltöztetni a lakásból.
(Az eredeti cikket az Index Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készítette.)
Friss!
- 2025, Magyarország: biztonsági őrök kerestetnek rendőrkapitányság felvigyázására
- Vitályos dumcsizott Gulyással és a kormány-forráshiány huss, eltűnt – Ez ám az átgondolt gazdaságpolitika!
- Orbán Viktor a hivatásos provokátor, már Trump bajuszát is rángatja
- Mi változott az elmúlt 120 év alatt? – ‘Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába’
- Tízből hat ember annak örülne, ha elvesztené a Fidesz a 2026-os választást
