Ahogy Lánczi Tamás „felhasználóként”, úgy Orbán Viktor „alkotó minőségében” pontosan tudta, hogy, ha olyan törvényt fogadtat el a 133 bátorral, -akik ebben az esetben nem emeltek semmilyen kifogást, nem úgy, mint Svédország NATO-csatlakozása kapcsán- ami szembe megy az uniós joggal, annak következménye lesz. Vagy pont ezért tette?
Újabb „nyomják Krahácsot”…
Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. A testület a közleménye szerint azután döntött így, hogy
alaposan értékelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, decemberben elfogadott törvényt.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:
- az uniós demokratikus értékeket;
- a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát;
- az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget);
- a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket;
- valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.
Lengyel Tamás egyszerű "matekpéldája", hogy érzékelje, mitől olyan aggasztó a szuverenitásvédelmi törvénycsomag
A kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a felszólító levélre
Ha nem orvosolja az Európai Bizottság kifogásait, a testület úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld. Az eljárás vége per, majd pénzbírság lehet.
Előzmény
Didier Reynders igazságügyi EU-biztos január végén egy európai parlamenti meghallgatáson elárulta, hogy decemberben levelet írtak a kormánynak az aggodalmaikról. Az Európai Bizottság általában az eljárás hivatalos megkezdése előtt hasonló levélben kér előzetes információkat. Az igazságügyi biztos az ülésen kijelentette:
„kielégítő válasz hiányában a Bizottság nem fog habozni, hogy megtegye a szükséges lépéseket”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás néhány nappal korábban épp arról beszélt: számítani lehet uniós eljárásra a törvény miatt. Ahogy arról korábban írtunk, a törvény egy részben törvénymódosításokból álló csomag része. A jogszabály nagyrészt az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalról szól. Ez lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
Lánczi Tamás alákérdezésre mindent bevallott a Szuverenitásvédelmi Hivatalról