Banánköztársaság
Leleplezte a „ballib kurucinfót” a méregdrága hazugsággyár — Lapzsemle
Heti lapzsemle: Dühítő mennyiségű pénz ömlik a kormány által működtetett csatornákon Orbán propagandagépezetének egyre szerteágazóbb szervezeteibe, de a kampányok színvonala változatlanul szánalmas.
Felhizlalták, de még mindig éhes
A Népszava Visszhang mellékletének Balassa Tamás készített alapos körképet a Fidesz hazugsággyáráról. (Hazabeszéd -Népszava Visszhang)
„Jókorára hízott a Fidesz kommunikációs jószága, a kormány- és pártpropaganda-hálózat több ezer fősre duzzadt, de még mindig éhes. A fiatal kádereknek rendre kell a hely, a „dumagép” újabb és újabb kutatóintézettel és alapítvánnyal bővül. Az eredmény elsősorban mégsem a költségek miatt visszatetsző, hanem az illiberalizmus kommunikáció párbeszéd-képtelensége és megbélyegző mondásai miatt – a végeredmény: a 30 éves köztársaság a szellemi tönkszélre sodródott” — állapítja meg a szerző.
Világraszóló felfedezések az illiberál hazugsággyárban
A cikkben említett kormányközeli szervezetek nem szűkölködnek. Röpködnek a milliók, sőt a fő pénzcsapok esetében a milliárdok. Ehhez képest egészen meglepő, amit a busásan fizetett „szakemberek” produkálnak.
Az egyik Fidesz-kedvenc, a már nevében is hazug Transzparens Újságírásért Alapítvány például azt „igazolta” egy tanulmányban, hogy a Médiahatóság igazságos, egyenlően bünteti a „két oldalt”. „A csak fideszesekből álló Médiatanács és a pókerarccal pártszekértoló közmédia országában ez föltétlenül megkérdőjelezi a szervezet szellemi kapacitását” — állapítja meg Balassa Tamás, teljes joggal. A csodálatos alapítvány Partos Bence pszichológus (Mathias Corvinus Collegium médiaszakirány), volt Mandiner-főszerkesztő-helyettes nevéhez köthető, tehát abszolút független, objekltív, sőt, transzparens…
Orbán utazási gondjai és az ő kevéske szabadideje
A Nézőpont Intézetet (amely a Médianézőt is magába foglalja) a fideszes értelmiség erős embere, Mráz Ágoston Sámuel vezeti a 2006-os alapítás óta. A szerző kiemeli: Ez a műintézmény „olyan komoly megállapításokat tevő kutatásokat végez, miszerint a kuruc.info balliberális médium.”
Mráz egyik emlékezetes médiaszereplését is felidézi a Népszava Visszhang összeállítása. A téma a Garancsi István-féle magánrepülőzés volt, pontosabban a NER-lovag gépén meccsre szállítgatott miniszterelnök esete. „Műsorvezető: „Visszatérve a magángépen történő utazásra, az emberek meghívják, ön is meg én is, meg szerintem bárki szívesen elmenne.”
M. Á. S.: „Egy magyar ember számára nem lehet meglepő, hogy a magyar miniszterelnök szívesen jár kevéske szabadidejében focimeccset nézni.” (Könny szökik Vlagyimir Vlagyimirovics szemébe – a Népszava szerk.)”Az újságíró kommentárja: „Sokat elmond ez a politikai elemző és a közszolgálati újságíró minőségéről…”
Jó pénzért követik a népfelség elvét a honvédők
A HVG, akárcsak a Magyar Narancs, kitartóan, egész sorozatban követi a fideszes agymosodába zúdított milliárdok ügyét.
„A támogatottak köre keveset, a patronálás preferenciái viszont nagyot változtak a Fidesz pártalapítványánál az elmúlt években. A legtöbb pénzt már nem a polgári körök, hanem a CÖF és egyéb, kormánypropagandát terítő szervezetek kapták” — exponálta a HVG a „Kistafírozás” című cikk mondandóját. A CÖF-ről pédául, amely éveken át tagadni próbálta anyagi kötődését a Fideszhez (akkor sem hittük egy szavukat sem), kiderült, hogy átvette az első helyet a pártalapítvány legjobban támogatott kedvenceinek listáján.
És vajon mire költik a százmilliókat? Íme, egy rendkívül tartalmas idézet a „beszámolóikból”: „Alapítványunk szellemi honvédő és partneri hálózatunkra támaszkodva folytatta a társadalom- és gazdaságpolitikai események elemzését. A népfelség elvét követve a nemzeti összefogást erősítettük. Az Európai Unió híveiként védtük országunk szuverenitását, identitását.”
Nyomulnak: az ifjú gárda nem hátrál
A Magyar Narancs szerzője, Fazekas Zsuzsanna hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet a hatalmas pénzösszegeket „elnyerő” Mathias Corvinus Collegiumra, ahonnan a fideszes vezetők reményei szerint a jól kiképzett janicsárjaik özönlenek majd elő. („A holnap ifjú serege”)
Mit csinál a Mathias Corvinus Collegium, és miért kapott ennyi pénzt? — erre a kérdésre kereste és találta meg a válaszokat a szerző. Látványos változások zajlanak a szemünk előtt:
„Eddigi költségvetése sokszorosát kapja a jövőben a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány, a cél a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményének kiépítése. De milyen képzés folyik abban a szakkollégiumban, amit a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András alapított?”
Egy korábbi diák így ecsetelte a helyzetet: „Az alapítvány adta a pénzt, az alapítvány döntötte el, hogy kit vesznek fel, ki maradhat. Ez egy irányított társulat volt, nem volt a szervezetben semmi demokrácia, nem volt önszerveződés, mint például a Bibó István Szakkollégiumban. Az volt a szöveg, hogy az alapítvány pénzét költjük, és befektetés vagyunk a jövőbe, mi vagyunk a jövő elitje, akik megfelelő szellemi identitással alakítják majd a nemzet sorsát.”
Legutóbb pedig a HVG tárta fel („Lapjárás-MCC vagyonjuttatás”), hogy nincs határa a vagyonjuttatásnak: mára a Rubicont is elérték… „Minden napra egy mese helyett mindennap újabb ingatlannal gazdagabban hajthatják álomra fejüket a NER Mátyás királyról elnevezett káderképzőjének vezetői.”
A Magyar Narancs pedig arra figyelt fel az Index és a Forbes nyomán, hogy „a kormány kedvenc szakkollégiuma bevásárolná magát a Libri-Bookline Csoportba.”
Ezt úgy hívják, hogy konzervatív „kánaán”?
A HVG sorozata felhívja a figyelmet a Kommentár Alapítvány térfoglalására is, ahol ingatlanszerzéssel kötik egybe az ideológiai kiképzést. „”
„Dől a pénz és az ingatlan a fideszes „új jobboldal” keltetőjéhez, a kritikusból kormánypárti konzervatívvá lett Kommentár Alapítványhoz.
A 2006-ban alapított konzervatív folyóirat korábbi főszerkesztőjét, Ablonczy Bálintot váltotta Békés Márton, a fideszes „kultúrharc” egyik élharcos-ideológusa, Schmidt Mária bizalmasa, a Terror Háza kutatási igazgatója. Békés a Kommentárhoz hozta a Mandiner két szerzőjét, a szerkesztőbizottságba bekerült Lánczi András főideológus, és a Migrációkutató Intézetet vezető Dezső Tamás.
Ugyanez történt a folyóiratot kiadó Kommentár Alapítványban is: Békés a kuratóriumban is átvette Ablonczy helyét. Az alapítvány új elnöke megbízható fideszes, Simon Beatrix (2010-től gödöllői fideszes-kdnps jelölt; 2015-től a Miniszterelnökségben titkárságvezető.)
A Kommentár című eszmetörténeti folyóirat 2006-os alapítása óta a kritikus jobboldali értelmiség fóruma volt. A folyóirat 2010 után is fenntartotta kritikai nézőpontját. Ezt a harmadik kétharmad után nem, tűrté tovább. A lap két évvel ezelőtti „irányba állítása” a kultúrkampf emblematikus állomása volt. Békés Márton egyértelművé tette: a „durván ellenzéki hangvételű” cikkek korának vége.”
Az alapítványra hulló pénz- és ingatlanesőről Békés Márton azt a magyarázatot adta: „konzervatív kánaán van”, a Kommentár mellett a Matthias Corvinus Collegium és az Alapjogokért Központ is közpénzesőben fürdik… (Igaz, ezek egyike sem „konzervatív”, hanem valami nagyon más… — a szerk.)
Hétpróbás fideszes sajtófelelős
A HVG „Erődfitogtatás” című cikke szerint az ellenzéki irányítású fővárost kigolyózó Citadella-projekt vezetői között is különös figurákat találunk — ugyanis „a média világában edzett szakemberekkel vezényli le Orbán Viktor a Citadella felújításának bő 20 milliárd forintos projektjét. A sajátos személyzeti politika önkényes kormányzati döntésekkel párosul.”
A Várkapitányság Zrt. vezetője az Orbán-féle „sajtószabadság” hétpróbás képviselője. A vezérigazgató, Madaras Bence a médiahatóság elnöki kabinetjében volt igazgatóhelyettes. Madaras feljebbvalója Fodor Gergely kormánybiztos. Ő volt a hírhedt médiahatóság kabinetfőnöke…
Mindennek a teteje — vagy inkább legalja
Ebbe az összeállításba tartozik az utóbi idők nagy port felkavart botránya az úgynevezett „köztévével” kapcsolatban. Régóta tudjuk, mekkora gáz, ami ott zajlik, de most már hangfelvétel is illusztrálja a botrányt, a Magyar Narancstól a Szabad Európához igazolt Keller-Alánt Ákos cikke szerint
pedig az oknyomozó újságírónak az állami tévé belső viszonyait saját bőrükön tapasztalók mondták el, hogy az alkalmazottak irányítása maffia-stílust követ…
A napi szerkesztők „többnyire szóban „instruálták” őket, hogyan kell kinéznie egy-egy anyagnak. P. arról beszélt, hogy a hozzájuk a kérések többnyire szóban érkeztek, és akkor is virágnyelven beszéltek a szerkesztők.”
„Soha nem fogalmaztak konkrétan úgy, hogy »tudod a Fidesz érdekei szerint, dolgozunk és ezt így kéne«, hanem úgy, hogy »hát, igény támadt erre«, meg ilyenek… a maffiában lehet hasonló, gondolom…”
