Lehet-e egy széknek „telekkönyve”? – 160 éves Európa legnagyobb zsinagógája a Dohány utcában

A pesti hitközség elöljárósága 1850. december 15-én határozta el, hogy a Dohány utcai telken reprezentatív, fényes kultusztemplomot épít.

Két építész munkája

Több építészt felkértek a tervezésre, végül – hosszú huzavona után – a bécsi Tempelgasse-i zsinagóga építőjét, Ludwig Förstert bízták meg a tervezéssel. Az építész és a zsidó hitközség közötti elszámolási viták nyomán Förster 1857. november 15-én felmondta az együttműködést – ezért a zsinagógát már Feszl Frigyes közreműködésével fejezték be.

(Illusztráció: Zsidó Múzeum és Levéltár)

A zsinagóga építése előtt – mivel komoly összegre volt szükség –, a hitközség a hagyományos adakozáson túl, egy korábbi gyakorlatot elevenített fel: a padokat előre meg lehetett vásárolni. Ezen padoknak ugyanolyan nyilvántartásuk volt (ez a mai napig megtekinthető a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár archívumában), mint a telkeknél a telekkönyv. A padokat adni, venni és cserélni lehetett egészen az 1950-es évek végéig. A Dohány utcai zsinagógát 1859. szeptember 6-án avatták fel, még a zsidó új év, a Rosh HaShana előtt.

Ősi Tóra-tekercsek

A Dohány utcai zsinagóga – a több mint 3000 ülőhelyével – a világon a második, Európában a legnagyobb zsinagóga. Az épület közelében volt Herzl Tivadar (1860-1904), a cionista mozgalom megalapítójának szülőháza. A zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. A bejárat feletti bibliai idézet: „Vöászu li mikdás, vösáchánti bötochám.” „És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam.”

Az épületen belül, a keleti főfalon elhelyezkedő frigyszekrényben őrzik az ősi Tóra-tekercseket. A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja el, amelyen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók, mint a menóra (hétágú lámpás), a Dávid-csillag, a kettős oszlop, az oroszlán és a korona (a Tóra vagy a tudás koronája).

(Illusztráció: Zsidó Múzeum és Levéltár)

Kiállítás – a zsinagógához illeszkedő épületben

Hazánkban kétféle zsinagógát különböztetünk meg: az úgynevezett ortodox zsinagógákban a Tóraolvasó asztal, a bima, a terem közepén található, a neológ zsinagógákban, mint a Dohány utcai  is, a Tóraszekrény közelében a keleti falnál található a bima. A zsidó templomokban a Tórát hétfőn, csütörtökön és szombat délelőttönként a bimáról (emelvény) olvassák, fel, jiddisül: lejnolják.

Az 1896-os millenniumi évben gondoltak először arra, hogy a magyarországi zsidó vallásnak, az itt élő zsidók történelmi emlékeinek kiállítást hozzanak létre. Szabolcsi Miksa javaslatára, ennek a kiállításnak az anyaga lett a későbbi zsidó múzeum alapgyűjteménye. 1932-ben kapott végleges helyet a zsinagógához épített épületszárnyban. A Vágó László és Faragó Ferenc által tervezett épület szorosan illeszkedik a zsinagógához és az árkádokhoz.

Budapest egyik legnagyobb látványossága

A zsinagóga és a múzeum napjainkban Budapest egyik legnagyobb látványossága, amely rengeteg turistát vonz. Mivel a zsinagóga szombaton, valamint a zsidó ünnepeken csak szakrális célra használható, ezeken a napokon a múzeum is zárva tart. Az épületegyüttes viszont hétfőnként megnyílik a látogatók előtt, ellentétben a legtöbb múzeummal…

Idén a Dohány utcai zsinagóga (és még több helyszín), immár huszonkettedszer ad otthont a Zsidó Kulturális Fesztiválnak, ami nem véletlenül örvend nagy népszerűségnek a világ minden tájáról érkező közönségnek.

Vendégszerző: Prinner Gábor levéltáros, MZSML