Banánköztársaság
Lemoshatatlan szégyen
Mindannyiunké, akik nem vagyunk a hatalmat bitorló bűnszervezet tagjai, megvesztegetettjei, megfélemlítettjei: ma Budapesten, fényes nappal, minden tiltakozás nélkül újraavatták a horthysta visszarendeződést beteljesítő, ocsmány „emlékművet”.
Piszkos ceremónia
Bár nem tudom, hol és mikor tették közzé e piszkos ceremónia hírét – én nem tudtam róla, talán elkerülte a figyelmemet.
Esztétikai értékére kár szót vesztegetni; azok ízlésére sem érdemes, akik visszaállították – elvégre nem ez az első penetráns giccs, amely uralmuk emlékét őrzi, legalábbis egy darabig.
Hogy az emlékmű gondolata is hazug, természetes: természetesen illik a mai uralomhoz, amelynek legföltűnőbb sajátossága a folytonos, gyalázatos hazudozás. Már akkor is hazudnak, ha netán véletlenül nem akarnak – lásd Orbán dumáját Madridról, az „egyetlen” jobboldali fővárosról…
Nagy Imre helyén ocsmánykodik
Hogy a hazudozást pofátlan szenteskedéssel, hányingerkeltően „hazaffyas” pátosszal, az ellenzék gyalázásával öntik le, az is természetes – hiszen megszoktuk…
Nagy Imre helyén tehát ott ocsmánykodik ez a drabális giccs, képünkbe hazudva. A giccs mindig hazug: ártalmatlanabb formájában „csupán” művészetnek hazudja magát; veszedelmesebb, amikor mocskos gondolata van.
Biztosan megérdemeltük, másképp nem lehet…
Orbán és Kövér persze „megszentelte” jelenlétével ezt a bennünket bizony megszégyenítő aktust; Kövér, aki Nyirő hamvait is hurcolászta, szokása szerint eszelősködött, még a zsidókat is belekeverve.
„Az Istent, hazát és nemzetet tagadók 1919-ben burzsujoknak nevezték nagyapáitokat. ’56 után retrográdnak nevezték apáitokat, 1990 után mucsainak neveztek valamennyiünket, akik hittünk a demokrácia erejében. Ma nacionalistának, populistának, Európa-ellenesnek, xenofóbnak, iszlamofóbnak, homofóbnak, és ki tudja még, mi mindennek neveznek bennünket csak azért, mert ragaszkodunk közösségeinkhez, kultúránkhoz, hagyományainkhoz. Ne legyenek kétségeiTeK, ha engeditek nekik, visszatérnek, és meg fogják bélyegezni gyermekeiteket, unokáitokat. A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és egyelőre csak a virtuális világban, de ott folytatják, ahol 100 éve a Szamuelyk abbahagyták.”
(Megjegyzem, hátha Kövér már nem emlékszik rá: 1990 után a Fideszt senki sem nevezte mucsainak; talán mert akkor még nem hittek a demokrácia erejében…)
Kövér László persze a saját házában
(egykor Országház volt a neve) is hintette a kereszténydemokrata igét – ahogy az közveszélyes elmebeteghez illik:
„Kövér László szerint a jövőben pedig az a veszély fenyegeti Európát, hogy ezúttal „az emberi identitással visszaélők”, egy újabb haladáskultusz jegyében igyekeznek minden akadályt elhárítani az országok és nemzetek alávetésére és kifosztására szolgáló politikai uralmuk útjából. Úgy vélte, az ebbe az irányba megteendő döntő lépés: „az Isten, a haza és a család kiiktatása az emberek lelkéből és életéből”.
Kövér László szerint az újabb haladáskultusz fedőneve ezúttal nem humanizmus, hanem az úgynevezett transzhumanizmus, amelynek hirdetői körmönfontan azt vallják, hogy a XXI. században a műszaki fejlődés olyan gyors, hogy az emberi identitás csak akadálya lehet a további fejlődésnek, ezért mindenkinek úgynevezett fluid identitást, vagyis valójában identitásnélküliséget ajánlanak.
Kifejtette azt is, hogy szerinte az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, ezen az úton ugyanis szétrombolhatóak mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak –, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni.”
Ha jól értem, mindazok, akik nem a „törvényes” keresztény egyházak szerint hívők, meg azok, akik nem is keresztények, önazonosság nélküli emberek. Az ateistákról meg a többi zsidóról nem is beszélve…
A Vértanúk terére odacsinált ormótlan, behemót giccs elmond mindent – a bandavezérnek és alvezéreinek már-már nem is kell zagyválniuk…
Emlékeztetőül:
Ha semmi más, hát Kövér szinte naponkénti eszelősködése egyértelművé teszi: őrültekházát csináltak az országból. De olyat, mint régen; a magyarok is, de tradicionálisan leginkább az oroszok: hamarosan a normálisakat zárják be, miközben a közveszélyes őrültek kint, szabadon dühönghetnek.
A gazemberek kedvére, hasznára.
Szerző
