Lendvai Ildikó: A huszonegyedik – Ez a szám csak a kártyában tuti nyerő

Huszonegyezni nemcsak kártyával lehet. A kormányfő egy másik szerencsejátékot játszik: huszonegyedjére próbál meg múltat és jövőt ismerő, bölcs, ugyanakkor határozott vezérként útmutatást adni az ő népének. Aztán vagy bejön, vagy nem. Idén van egy kis probléma. Annak a bizonyos népnek az egyik fele rakoncátlankodik.

Muszáj lesz minden eddiginél nagyobbat mondani..

Milyen főnök az, akinek még évértékelőre sem futná! Trump is tartott egyet, pedig van elég baja, többek között velünk is. Képzeljék, ő a képviselőházban beszél, micsoda hülye amcsi szokás, hát így az ellenzék is kellemetlenkedhet! A Pesti Srácok megírta, hogy azok is mind komcsik, akár a mieink. Ez onnan látszott, hogy míg Trump párttársai 102-szer tapsoltak (nekik se lehet könnyű), a demokraták csak egyszer.

„Duzzogva ültek akkor is, amikor az elnök sorolta a gazdasági sikereket. Ebből is jól kivehető, mennyire csak a hatalom megszerzése a céljuk, valahogy úgy, mint Magyarországon.”

A kommentelők le is vonták a következtetést:

„A liberális, ha nincs hatalmon, kártékonyan duzzog. Megérett a világ Jézus urunk eljövetelére!”

Ha ne adj isten a magyar ellenzéket beeresztenék az évértékelőre, fogadni mernék, az is kártékonyan duzzogna. Most is tüntetnek majd, és hol? A Szent György téren. Soros György miatt, világos. És mivel mégsem valószínű, hogy Jézus urunk eljövetele vasárnapig bekövetkezik, csak össze kell rakni valahogy azt a kormányfői beszédet.

Az eleje meg a vége megvan

Az eleje arról szól, hogy megint meg kell védeni Magyarországot, most az EP választáson. Már tavaly ilyenkor megkaptuk (az is, aki nem érdemli) a miniszterelnök levelét:

„A bevándorlás támogatói most újabb támadást indítottak hazánk ellen. Soros lebontaná a határzárat, és milliókat akar betelepíteni Afrikából és Közel-Keletről.”

Szegény Finkelstein hagyott párszáz stiláris változatot, abból még sok évértékelőre futja. Sajnos a kollégája elnyilatkozta magát, hogy az egész Soros-krimi csak megrendelésre előállított mese, de a válogatott híveket az ilyen apróságok nem rendítik meg. Soros olyan, mint a káromkodásokban a „rosseb” vagy a „fene”, nem kell tudni, pontosan mi az, a lényeg, hogy lehessen vele átkozódni.

A beszéd vége szerencsére adott: „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” Győztes szlogenen ne változtass.

Na de közben? Mi legyen közben?

Pár büszke mondat az eredményekről, erre jön majd a taps, remélhetőleg nem bóbiskol el senki, akinek kezdeni kéne. A számok könnyen kijönnek: vesszük Lőrinc tavalyi jövedelmét meg akár a megemelt minimálbért, az átlag impozáns lesz. Adni kell a nemzeti öntudatnak is: senki sem mer velünk packázni, mi szabunk irányt Visegrádon innen és túl mindenkinek, „világnemzet” vagyunk. Ja nem, a „világnemzet” már volt 2013-ban. Most volt az ország legsikeresebb éve – oppardon, ez is elhangzott már 2001-ben.

Mindegy, nekünk minden évünk a legsikeresebb. Kivéve, amikor a Fidesz ellenzékben van, olyankor „zsugorodnak a családok”, mint 2004-ben megtudtuk. Bezzeg 2000-ben, akkor vált vezérlő csillagunkká az a bizonyos 3 gyerek, 3 szoba, 4 kerék.

Ezt idén, két választás évében biztosan überelni kell

Mostantól 4 gyereke, 4 szobája, 5 kereke lesz mindenkinek! Kijön az sokféleképpen: lehet pl. a családnak egy autója és egy hulahopp karikája, vagy egy triciklije és egy rollerje, esetleg egy vagy két jachtja kerék nélkül plusz egy repülőgépe két-két futóművel és egy farokkerékkel. Szabad ország, ki-ki szabadon választ.

Brüsszel persze elvenné az ötödik kereket a rezsicsökkenéssel együtt, jönnek a merev európai szabályaikkal meg értékeikkel. De mi fütyülünk az uborka görbületére, a strasbourgi bíróságra és a 4 kerék dögletesen polkorrekt dogmájára.

Itt jöhet néhány szomorú sóhaj a külső és belső ellenségről,

emelkedett hangú kérés az ellenzékhez: vegyék komolyan magukat, ne harapdáljanak biztonsági őröket, ne fogadjanak el édességet idegentől és csúnya náci jobbikostól. Elvégre mindenkinek csak a másik nácija büdös. Aztán a honvédő háború évi sikerei: legyőztük a bevándorláspárti hajléktalanokat, a bevándorláspárti civileket, a bevándorláspárti egyetemeket CEU-stul, a bevándorláspárti Akadémiát és a bevándorláspárti bíróságokat. Akinek még kedve és ideje volna bevándorláspártisodni, azt lekötjük a 400 túlórával.

De most jön a neheze

A nép hálátlanabb (és persze bevándorláspártibb) része cirkuszol, tüntet, előválaszt. Félmillió fideszes szavazónak nyoma veszett. A sereg azt várja a vezértől, mondjon valami lelkesítőt az elpártoltak visszacsábítására. Ezért kellene valahogy elővenni a gyerek-szoba-kerék szentháromságot, szolidan rárímelve az isten-haza-család spirituálisabb hármasára. Ígérni kell, bedobni némi lóvét, különben baj lehet.

A legvalószínűbb, hogy a család lesz a csodafegyver

Újabb CSOK, anyák adómentessége, főállású anyaság? Ki szólna ellene: jobb helyre megy, mintha a klientúra vinné haza. Szerintem most azon rágódnak, hogyan tudnák elkerülni, hogy a szegény, pláne cigány sokgyerekes mamák is kapják a főállású anyák bérét. Nehogy már potyázzanak!

Nem aggódom: találnak megoldást, ha nem vasárnapra, akkor később. Legfeljebb lesz, akinek a négy gyerek mellé kerék-ügyben csak a saját keserű sorsa mókuskereke marad.

(A cikk eredeti változatban a Népszavában jelent meg.)

A szerző előző cikke

Lendvai Ildikó: Sztrájk-lájk