Kerítésen innen
Lépésről-lépésre szorítják sarokba az ellenzéki magyar sajtót – a valamikori német mintára
A versenyjogi szabályok megsértésre hivatkozva akarja elérni Jávor Benedek, a Párbeszéd uniós képviselője, hogy az Európai Bizottság vessen véget a Fidesz-média törvénytelen állami finanszírozásának.
A versenyjogi szabályok megsértésre hivatkozva akarja elérni Jávor Benedek, a Párbeszéd uniós képviselője, hogy az Európai Bizottság vessen véget a Fidesz-média törvénytelen állami finanszírozásának.
A média kormányhoz kötődő része jogsértően működik
A politikus a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely közreműködésével panasszal fordul az Európai Bizottsághoz.
– Meggyőződésem, hogy a magyar média kormányhoz kötődő része jogsértően működik – nyitotta meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában tartott minikonferenciát Hargitai Miklós, a szervezet elnöke (a Népszava szerkesztője). A hazai sajtóviszonyok illusztrálására felidézte, hogy a Népszabadságot egy stróman átjátszotta Mészáros Lőrincnek, aki bezáratta a lapot. A MÚOSZ próbálja a törvényes útra visszaterelni a fideszes médiagömböcöt, de eddig nem járt sikerrel. Talán most történik valami – utalt a Jávor Benedek-féle beadványra Hargitai.
A rendezvénynek aktualitást ad, hogy a Klubrádiót (több más orgánum mellett) kitiltották Orbán Viktor sajtótájékoztatójáról – emlékeztetett a múlt héten történt incidensre Stock Richárd, a rádió vezérigazgatója. Először arra hivatkoztak, hogy nincs elég hely, aztán arra, nem is kapott meghívást a Klubrádió, végül pedig arra: nemkívánatos, mert a pártsajtó része. A vezérigazgató szerint ez értelmezhetetlen. Hangsúlyozta, hogy a Klubrádió független médium.
Ez a közmédia nem a közt szolgálja
A közmédia – vette át a szót Jávor Benedek – az elmúlt hetekben látványosan bizonyította, hogy milyen távol áll mindattól, amit közmédiának nevezünk. Az európai intézmények azonban csak korlátozottan szólhatnak bele a tagállamok médiahelyzetébe. Az egységes piacra és a versenyjogra vonatkozó szabályok ellenben a médiapiac területén is alkalmazhatók – hangsúlyozta Jávor.
Az Európai Bizottságnak tehát lehetősége van megvizsgálni, torzítja-e a magyar állam a médiapiaci versenyt, és arra is, hogy adott esetben szankciót, bírságot vessen ki. A magyar állam a maga 17 százalékos részesedésével a legnagyobb szereplővé vált a hirdetési piacon. Ebből a pénzből „állami emlőkön csüngő zombitermékeket” tartanak életben – jelentette ki Jávor Benedek.
Reményei szerint a versenyjogi panasz eredményeként sikerül elérni, hogy az Európai Bizottság közbelépjen, véget vessen az elfogadhatatlan gyakorlatnak, egyenlő feltételeket teremtsen a hirdetési piacon. Más kérdés, hogy a döntés várható időpontjáról semmilyen konkrétumot nem lehet tudni.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, a beadvány társszerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015-ben „forradalmi változás történt”: a kormányzati politikai propaganda révén nagyságrendekkel nőtt a hirdetésként elköltött pénz. A reklámköltések a kormányközeli szereplőknél koncentrálódnak. A panaszbeadvány azt is számokkal és adatokkal igazolja, hogy a kormánypárti sajtótermékek bevételei között – Urbán Ágnest idézve – „elképesztően magas” az állami források aránya.
Még működik a goebbelsi recept
Joseph Goebbels náci propagandaminiszter tevékenységének célja nem az egyszerű hazudozás volt, hanem az, hogy akár egy bonyolult helyzetet is a végletekig leegyszerűsítve kommunikáljanak a nép felé; úgy, hogy még a legostobább ember is megértse. Az üzenetet folyamatosan ismételni kell, nem szabad más szlogenekkel megzavarni – hangzott el André Libik „A csábító – Joseph Goebbels” című dokumentumfilmjében, amit szerda este Budapesten, a Sajtóházban vetítettek.
„Aktuális indokból mutatjuk be ezt a filmet. Lépésről-lépésre szorítják sarokba az ellenzéki magyar sajtót a valamikori német események mintájára” – fogalmazott André Libik, aki a filmvetítés után Székely Gábor történésszel beszélt a történelmi párhuzamokról. Mint mondták, a náci propaganda elsődleges célja az volt, hogy egy „hűséges tömegbázist” biztosítson a vezérnek. „Ugyanez érezhető a mai magyar kormánypropagandában. A célok mellett a módszerek is szinte ugyanazok, például az ellenségkép kialakításában” – fogalmaztak. Libik Bertolt Brechtet idézte, aki Hitler bukása után több mint egy évtizeddel is arra figyelmeztetett: „még termékeny az öl, ahonnan kijött”.
(Forrás: Népszava)
Szerző
