Sorting by

×

Döbbenet: teljes magyar államadósságnyi aranyat rejt a Börzsöny – Ásóra fel?

Hét műhold bevonásával készített svájci georadar-kutatás szerint az eddig becsült 13 000 milliárd forintnyi arany és ezüst helyett 50 000 milliárd forint értékű nemesfémet rejt a hegy gyomra – írja a Ripost.

A történet előzménye,

hogy egy magyar vállalkozó geológiai kutatásokra hivatkozva azt állította, 13 000 milliárd forintnyi aranyat és ezüstöt rejt a Börzsöny. A hírre három svájci bányászati egyetem 7 műhold segítségével georadar-kutatást készített, amely során kiderült, hogy az eddig hitt mennyiség több mint háromszorosát fedezték fel.

„Ez egész egyszerűen hihetetlen. Azt mindig tudtam, hogy van ott arany, de hogy ennyi és ilyen sűrűségben, az engem is megdöbbentett”

– mondta most Varga István, a HunBányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa.

Hozzátette,

„az 500 méteres mélységig végzett előzetes elemzés alapján 3000 tonna aranyat és 3000 tonna ezüstöt rejt a Börzsöny. Ez az arany és az ezüst tőzsdei árfolyamán 153 milliárd euró, ami 50 ezer milliárd forint! Csak halkan jegyzem meg, hogy a teljes magyar államadósság 40 ezer milliárd”.

Varga István a Ripostnak elárulta, hogy a teljes termelés a mélyben történne, és csak a kész aranyrudak kerülnének a felszínre egy elektromosan hajtott kisvasúthálózat segítségével. Mindehhez először az államnak kell kiírnia a koncessziót.

Előzmény

Sehol a világon nincs olyan dúsulás, mint a Börzsönyben, ráadásul mindez a földfelszíntől csupán 65 méterre található, illetve a legmélyebb pontja sincs 105 méternél mélyebben, ami „egy igen kezelhető dolog”

– emelte ki az InfoRádióban Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója, Varga István – írta meg szeptemberben a napi.hu.

A dúsulás a Márianosztra–Kóspallag–Nagybörzsöny háromszögben található, amely a Natura 2000 által szigorúan védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területe alatt húzódik, tehát ásatási céllal nem lehet belépni.

Mindezt figyelembe véve a vállalat az ide vezető lejt aknákat az említett három község közigazgatási, vagyis nem védett területéről indítanák, amelyek nagyjából 65 méter mélyen találkoznának a Nagyirtáspuszta nevezetű helyiség alatt. És itt kerülne kialakításra egy föld alatti feldolgozóüzem is. Varga István megjegyezte, a terület vulkanikus, és mintegy 50-60 millió évvel ezelőtti lávakitöréseknek köszönhető, hogy ilyen mélységbe került az úgynevezett termésarany és termésezüst, amikhez – emelte ki – nincs szükség ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel moshatók. Az anyag fele részt vulkáni iszapban, fele részt trachit és riolittufa (vulkanikus) kőzetben van.

Ezt egy-másfél milliméterre kell letörni, majd úgynevezett szeparátorokkal szétválasztani. A nemesfémek ezután egy hidrociklonos aranymosó berendezéssel nyerhetők ki, majd végül a kész terméket – szintén a föld alatt épített – durva- és finomöntő üzemben lehet banki kokillába (fémforma) elkészíteni

– magyarázta a szakember, megismételve, hogy olyan rendszert alkottak, amely révén soha a természetvédelmi területre nem lépnének be.

A központ Nagybörzsönyben lenne,

ahol a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. már tartott is egy előzetes tájékoztatást a polgármesteri hivatalban, míg a feldolgozóüzem Márianosztrán. Az ügyvezető megjegyezte, a projekt keretében mintegy félezer embernek tudnának állást biztosítani.

A nemesfémvagyon lehetséges mennyiségét illetően Varga István kifejtette: az auditálást egy kanadai cég végezte, amely szerint a három bányatest közül a Rózsabányában nagyjából 50-60 gramm per tonna az aranydúsulás, ami már igen jónak számít, míg a Nagyirtáspusztán történt mélyfúrás 250-500 gramm per tonnáig jelzett. Mindezek analitikai számítása alapján összesen 1078 tonna arany és 909 tonna ezüstről van szó.

Kapcsolódó

 

Döbbenet: teljes magyar államadósságnyi aranyat rejt a Börzsöny - Ásóra fel?

átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.