Banánköztársaság
Magyar György: a Fidesz újraforgatta a Nagy átverés című filmet, amiben mi vagyunk a tesztalanyok
Ismét belenyúl a Fidesz a választási törvénybe: lapértesülés szerint a tízezer főnél nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell indítania egy pártnak vagy civil szervezetek, ha kompenzációs listát akar állítani. Az előterjesztésről állítólag jövő kedden szavaz majd a parlament, s az a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Ismét belenyúl a Fidesz a választási törvénybe: lapértesülés szerint a tízezer főnél nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell indítania egy pártnak vagy civil szervezetek, ha kompenzációs listát akar állítani. Az előterjesztésről állítólag jövő kedden szavaz majd a parlament, s az a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A jogállamiság nagyobb dicsőségére, az EU-nak tett ígérete ellenére
a NER megint érdemi egyeztetés nélkül módosítaná az önkormányzati választási törvényt – értesült a Magyar Nemzet. A javaslatok egy részével egyet lehet érteni, hiszen tényleg kevés értelme van annak, hogy az általános választások előtt egy éven belül a megüresedett képviselői helyekre voksolást írjanak ki. Miután a jövő évi önkormányzati választást az európai uniós parlamenti választással együtt ugyanazon a napra, tehát 2024. június 9-re írnák ki, tényleg felesleges mostantól időközi helyhatósági választást tartani. A kormánypárti lapban olvasható hírben szerepel, hogy amennyiben egy helyi képviselő lemond, az a párt állíthatna új embert a saját listájáról, amely eddig a mandátum birtokosa volt. Valószínűleg ez lehetne a megoldás a Vágó István halála miatt megüresedett XII. kerületi poszt esetén is, mert a helyét egy másik DK-s jelölt foglalhatná el. Ez rendben is van, mert a képviselő-testületen belüli erőviszonyok nem változnak.
Ám mi van akkor, ha egy polgármester mond le, illetve halálozik el?
A helyettese veszi át a feladatait. Csakhogy az sem kizárt, hogy hirtelenjében egy egész képviselőtestület távozik, ami egyet jelent a helyi önkormányzat megszűnésével. Időközi választást viszont már nem lehetne tartani, de akkor mi a helyes eljárás? Emlékeink szerint ilyesmire még nem volt példa, de ebben az esetben a kormányhivatal vehetné át az önkormányzati hatáskörök jelentős részét, beleértve a jövő évi költségvetés elfogadását is. Mindez leginkább elméleti felvetés, mert ennél sokkal fontosabb, hogy a Magyar Nemzet szerint a tízezer főnél nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak, pártszövetségnek, illetve civil mozgalomnak, ha kompenzációs listát akar állítani. Hasonló a szabály érvényesülne a budapesti kerületekben:
kompenzációs listája annak a szervezetnek lehet, amely a kerületek kétharmadában polgármesterjelöltet állított.
Az egész előterjesztésnek ez a lényege. Miközben nagyjából már korábban kiherélték a kompenzációs listát, hiszen 25 ezer lakosig nyolc egyéni választókerületi és három kompenzációs listás mandátum, 100 ezer lakosig 14 egyéni választókerületi és hat kompenzációs listás mandátum szerezhető meg. Nézzük a nagyobb településeket: minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott, s minden további 10 ezer lakos után eggyel emelkedik az egyéni választókerületben megszerezhető mandátumok száma.
Ez már önmagában egy nagy átverés
Gondoljunk bele, hogy a listán 25 ezer plusz lakos után jár még egy mandátum, de 10 ezer is elég ahhoz, hogy eggyel nőjön az egyéni választókerületben megszerezhető helyek száma. Ez meglehetősen igazságtalannak tűnik, és az egész választási rendszer arányossága ellenében hat. Vagyis minél többen indulnak, annál nagyobb az esély arra, hogy relatív többséggel – ami szélső esetben mindössze húsz-harminc százalékos szavazatarányt jelent – egy párt egyéni mandátumot szerezzen.
A tervezet az ellenzéket még szorosabb összefogásra kényszeríti,
mert a lista állításához az egyéni körzetek kétharmadában kellene saját jelöltet állítaniuk, és ha egymás ellen indulnak, a szerény számú kompenzációs mandátum megszerzésére sincs esélyük, amennyiben a listájukra leadott voksok aránya nem éri el az öt százalékot.
Budapesten még rosszabb a helyzet: a fővárosi kompenzációs lista az egyes kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Egyébként Budapest 33 tagból álló közgyűlésébe a főpolgármester és a kerületi polgármesterek mellett mindössze kilenc fő kerülhet be a kompenzációs listáról.
A héten az MSZP kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a 2022-es ellenzéki együttműködés pártjai, a kerekasztal azonban nem volt teljes:
a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd elfogadta a meghívást, miközben a DK és az LMP képviselői nem jelentek meg a találkozón. Akik viszont ott voltak, legalább néhány alapelvben megegyeztek:
- Konszenzus volt arról, hogy a 2022-es országgyűlési választáshoz hasonlóan minden Fidesz-jelölttel szemben egy ellenzéki jelöltet kellene állítani.
- Arról is, hogy az önkormányzati választásra alapvetően a helyi, települési ellenzéki közösségek állapodjanak meg a pártok és a civilek bevonásával.
- Ahol viszont ez nem megy, ott helyi előválasztás megtartását javasolják, és mi civilek megfelelő felkérés esetén ennek lebonyolításában szívesen segítünk.
Arról a négy tárgyaló fél azonban még nem tudott, hogy a Fidesz újabb ötlettel áll elő,
és csak az a szervezet állíthat listát, amely az egyéni körzetek kétharmadában saját jelöltet indít. Ebből pedig az következik, hogy az ellenzéknek – már ha egyelőre csak helyben – le akarja győzni a NER-t, a közös listáról is meg kell állapodnia.
Nagy kérdés, hogy a DK és az LMP miért érzi úgy, hogy önállóan is képes lehet az önkormányzati választáson valamilyen átütő sikert elérni.
Szerző
