Banánköztársaság
Magyar György: a főpolgármester-választás a demokrácia ünnepe, vagy kutyakomédia?
Soha nem látott szoros küzdelem folyik a főpolgármesteri poszt elnyeréséért, és a jogerős végeredmény mostanáig sem született meg. Szokták mondani, hogy a választás a demokrácia ünnepe, de ez most valamiféle gyászmisére emlékeztet. Az egész folyamat leginkább a választók megtévesztéséről szólt, megfejelve azzal, hogy a hatályos törvények különféle értelmezése valóban vitatható döntésekre adhatott lehetőséget.
Karácsony Gergely nyerte el 41 szavazatnyi különbséggel a főpolgármesteri tisztséget
– mondta ki pénteken egyhangú határozatában a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A múlt vasárnapi eredmények alapján Vitézy Dáviddal szemben Karácsony még 324 vokssal vezetett, de az érvénytelen szavazatok száma 24 592 volt, ami a szokásosnál valóban jóval magasabbnak bizonyult. Emiatt Vitézy az eredményt megtámadta, de azon az érvénytelennek bizonyult szavazatok újraszámlálása sem változtatott. A helyzet azonban annyival rosszabb lett, hogy a győztesre és a vesztesre egyaránt nagyjából 371-371 ezer voksot adtak le, és ehhez képest a 41 szavazatnyi előny szinte értékelhetetlen.
Másfelől a választást egyetlen voksnyi különbséggel is meg lehet nyerni.
Nézzük azonban az előzményeket
Karácsony a Párbeszéd–DK–MSZP, míg Vitézy az LMP és a saját egyesülete, Szentkirályi Alexandra pedig a Fidesz–KDNP közös jelöltjeként indult, míg a Mi Hazánk színeiben Grundner Andrásnak esélye sem volt beleszólni a küzdelembe. Ez eddig rendben is van. Jogilag az sem aggályos, hogy Szentkirályit a választás előtti pénteken – az erre vonatkozó végső határidő letelte előtt kevéssel – léptették vissza. Másfelől felvetődhet – ami persze nem törvénysértő –, hogy a Fidesz becsapta a választóit, mert az utolsó pillanatig abban a hiszemben tartotta őket, hogy a NER-nek van saját főpolgármester-jelöltje. Ráadásul ezt kiegészítették azzal, hogy javasolták: Szentkirályi leléptetése után mindenki voksoljon Vitézyre, illetve a Fidesz listájára, miközben ez utóbbi jelöltnek is volt saját listája. Ember legyen a talpán, aki képes volt a kormányoldal valós szándékait értelmezni.
Vélhetően ebből jött ki, hogy Vitézy Karácsonnyal szemben csupán 324 vokssal veszített, miközben a listájára leadott szavazatok alapján a lehetséges 32-ből mindössze három fővárosi közgyűlési mandátumot tudott szerezni.
Annyit, mint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Lássuk be, ez nevetséges eredmény. A helyzetet bonyolítja, hogy a Fidesz és a Tisza Párt egyaránt tíz-tíz képviselőt delegálhat, míg az ellenzéki összefogás hatot. Ki tud ebből működőképes koalíciót összehozni Budapesten? Legfeljebb a félig-meddig NER-kompatibilis Vitézy, aki egyértelműen soha nem határolódott el az Orbán-rendszertől, és élvezheti időnként a kétfarkúak – de akár a Tisza –támogatását.
Azután következett a Fővárosi Választási Bizottság Karácsonyt győztesnek kihirdető határozata elleni jogorvoslati kérelem,
ami június 12-én 16 órakor érkezett meg az NVB-hez. Ebben Vitézyék több mint kétszáz fővárosi szavazókör döntését támadták. Bár 1367 szavazókör működött a fővárosban, a választási bizottság két órán belül elrendelte valamennyi érvénytelen szavazat újraszámlását. Tette ezt jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel, ami azért aggályos, mert az ellen nincs helye jogorvoslatnak. Amennyiben erről a háromnapos határidőn belül érdemi határozatot hoznak, azt bárki megtámadhatta volna. Már csak azért is, mert a kifogás csupán kétszáznéhány szavazóköri eredményre vonatkozott.
Vajon miből következtetett arra az NVB, hogy az érvénytelen voksokat mindenütt felül kell vizsgálni?
A Vitézy-féle beadvány szerint a IV. és a VII. kerületben az érvénytelen szavazatok aránya szignifikánsan meghaladta a fővárosi átlagot, ezért itt a választást meg kell ismételni. Bizonyára helyesek a kifogásban szereplő számok: a IV. kerületben 2221, a VII. kerületben 1057 szavazatot minősítettek érvénytelennek. Ennek okát abban látják, hogy ezeken a területeken csak egy vízszintes vonallal húzták ki Szentkirályi Alexandra nevét. Érdemes viszont emlékeztetni az NVB által megállapított adatokra: a 24 592 érvénytelen fővárosi voksból mindössze 560-at találtak érvényesnek. A bizottság el is utasította azt az indítványt, amely szerint ebben a két kerületben meg kellene ismételni a választást. Nagy tanulság, hogy a visszalépett jelölt törlésének módját szabályozni kellene. Miként azt is, hogy aki visszalépett, arra nem lehet érvényesen voksolni, bár ezt a hatályos szabályok is tartalmazzák.
A történetnek mindezek ellenére nincs vége
Karácsony Gergely a döntés után elmondta, hogy az NVB a számára kedvező határozat ellenére fellebbez a választás eredménye ellen. Egyelőre nem tudni, hogy ezt milyen jogi érvekkel tudja alátámasztani, mert a szavazatok közötti minimális különbségre hivatkozással nem indokolható egy ilyen indítvány. Politikai szempontból persze a főpolgármesternek igaza van. Bár erről nem beszélt, de érdemes lehetne akár az összes szavazatot is újraszámolni, mert lehetséges, hogy a szavazatszámláló bizottságok által érvényesnek minősített voksok között – és ezeket senki nem vizsgálta felül – is lehet vitatható, ami ilyen minimális különbség esetén sorsdöntő lehetne.
Vitézy szerint az eddigi megismert eredmények alapján valóban Karácsony Gergely nyerte a választást, és ehhez már gratulált is neki. Viszont megemlítette, hogy két típusú jogorvoslat még folyamatban van, „az egyik tőle, a másik tőlem”. Ami ez utóbbit illeti, Vitézy a IV. és a VII. kerületben új választást akar, mert túl vékony tollal húzták ki a visszalépő Szentkirályi Alexandra nevét. Ezzel vélhetően sokra nem megy, mert nincs szabályozás arra nézvést, hogy a visszalépett jelöltet miként kell törölni a szavazólapról. A vízszintes vonal ehhez éppen elég. Az egyértelműség kívánalma itt legalább olyan fontos lenne, mint a népszavazások elbírálásánál, amire az NVB előszeretettel hivatkozik.
A játszma tehát nem tekinthető befejezettnek, mert nagy valószínűséggel Karácsony és Vitézy is a Kúriához fordul. Vagyis még minden lehetséges. Ki tudja, mi lesz ennek a kutyakomédiának a vége…
Szerző
