Banánköztársaság
Magyar György: a hatóságoknak a tudomásukra jutott bűncselekmény gyanúja esetén hivatalból kell(ene) megindítaniuk az eljárást
Az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzését is célként tűzte ki a Tisza Párt. Nem Magyar Péter tett először ilyen bejelentést. Az MSZP–SZDSZ-kormány 2002-ben, a Fidesz pedig 2010-ben ígért elszámoltatást mindazokkal szemben, akik a hatalmukkal visszaélve károsították meg a közvagyont. Mindkét kísérlet teljes kudarcba fulladt. Az ok talán az lehetett, hogy ezt politikai fegyvernek szánták, ám ha egy hivatalos személy valóban bűncselekményt követett el, annak felderítését az igazságszolgáltatásra kell bízni.
„Út a börtönbe” program
Szombati évértékelő beszédében jelentette be a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, hogy amennyiben kormányra kerülnek elindítják az „Út a börtönbe” programot, és mindent megtesznek az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzése érdekében. Ez igen merész vállalás, ráadásul ha politikusok a büntetőjogot akarják furkósbotként felhasználni az ellenfeleik „megsemmisítésére”, az semmi jóra nem vezet: érdemi elszámoltatás akkor valósulhat meg, ha ez büntetőeljárás-jogi, és nem politikai alapon működik.
A legfontosabb – amire Magyar Péter is utalt –, hogy meg kell teremteni a bíróságok önálló működésének valamennyi feltételét. Emellett nem kevésbé meghatározó tényező, hogy az ügyészség kizárólag a törvényeknek alárendelve folytassa a tevékenységét. Ezzel kapcsolatban a büntetőeljárási törvény (Be.) egyértelműen fogalmaz: az
„ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást”.
Figyelem: megindítja és nem megindíthatja
A rendszer az esetek döntő többségében működik, mert a gyilkosok, a rablók, a betörők a csalók zömében – a felderítési eredményességtől függően – rács mögé kerülnek.
Más a helyzet azonban, ha politikusok keverednek bűncselekmény gyanújába.
Kiss László ellenzéki óbudai polgármester egyetlen vallomás alapján valami 18 milliós kenőpénz állítólagos elfogadása miatt hónapok óta előzetes letartóztatásban van. Tiborcz István ehhez képest nagypályás játékos. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 13 milliárd forintnyi támogatás megvonását javasolta, mert egykor a miniszterelnök veje által tulajdonolt Eliosnál számos szabálytalanságot találtak. A magyar kormány úgy döntött, hogy inkább visszafizeti a pénzt, a rendőrség pedig a nyomozást villámgyorsan lezárta.
Ez már persze régi történet, ki emlékszik rá? Azóta Orbán veje ennyi pénzért talán le se hajol, mert az állam három fővárosi helyszínen vásárol irodatömböket a Tiborcz-körtől – összesen 600 milliárd forintért. Még az is lehet, hogy az óvatos becslések szerint 40 százalékkal túlárazott, közbeszerzési eljárás nélkül kötött üzlet törvényes – de nyilván tisztességtelen.
A sort folytathatnánk, de minek? Ebből a pénzből valószínűleg Magyar Péter nem fog egyetlen fillért sem visszaszerezni. Miként a többi oligarchától sem. Az igazi nagy halakról – például az ezermilliárdos gázszerelőről – még nem is beszéltünk.
Emlékezzünk ugyanakkor Lánczi András 2015-ös nyilatkozatára
Ő akkor egy arra vonatkozó újságírói kérdésre, hogy mit lehet kezdeni majd a Fideszt ért korrupciós ügyekkel, úgy felelt, hogy
„amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.
Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Lánczi András annak az ingatlanok sorát birtokló, és még a Magyar Sörgyártók Szövetségétől is jövedelmet húzó Lánczi Tamásnak az édesapja, aki ma a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.
Ezzel mit tud kezdeni Magyar Péter? Valószínűleg semmit, hiszen törvényesítették a lopást. Erre egyetlen megoldás kínálkozik: csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez.
Ez az Európai Unió független és decentralizált szervezete, amely hatáskörrel rendelkezik az uniós költségvetés elleni bűncselekmények – például csalás, korrupció vagy határon átnyúló súlyos héa(áfa)csalás – esetén a nyomozás, a vádhatósági eljárás lefolytatására és a tettesek nemzeti bíróság elé állítására. Ezzel legalább az EU-s pénzek felhasználását egy, a mindenkori magyar kormánytól független szervezet vizsgálhatná. Hiányzik a külső kontroll a „szuverenista” miniszterelnöknek? Nyilván nem. A hatalom megőrzése érdekében inkább elárulja a saját nemzetét, hiszen a „kurucos” dac miatt ezermilliárdokat veszítünk.
Mégis mi lesz, ha 2026-ban a NER elbukik?
Egyszerűbb a megoldás, amennyiben az ellenzék kétharmaddal győz. Akkor lehet alaptörvényt módosítani, és kiebrudalhatják a Fidesz irányában elfogult legfőbb ügyészt, s az elvileg a hatalom ellensúlyát képező főhivatalok vezetőit. Pénzt visszamenőleg azonban jogállami keretek között nagyon nehéz behajtani. Legfeljebb az adóhatóság indíthat vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az elmúlt öt esztendőben ki nem tett eleget a közteherviselési kötelezettségének. Csakhogy ha a hatályos jogszabályok adókedvezményt biztosítottak, azt sem ildomos utólag felülírni. Más a helyzet, amennyiben az elévülési időn belül a NER idején hatályos szabályok szerint is köztörvényes bűncselekményre – például vesztegetésre, hivatali visszaélésre, költségvetési csalásra, a közbeszerzési szabályok kijátszására – derül fény, mert akkor a szankció nem maradhat el.
Végezetül még egy abszurdnak tűnő gondolat
A Fidesz esetleges csúfos veresége esetén nem biztos, hogy a jelenlegi legfőbb ügyész kitölti a 2028-ig terjedő mandátumát. Megváltozott erőviszonyok esetén még akár ellene is indulhatna bűnpártolás gyanúja miatt eljárás: aki hivatalos személyként segítséget nyújt az elkövető számára, hogy elkerülje a felelősségre vonást, akár öt évre is börtönbe kerülhet.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Szerző
