Connect with us

Banánköztársaság

Magyar György: a jóisten mentsen meg minket az „erős felindulásban” elkövetett jogalkotástól!

Magyar György: a jóisten mentsen meg minket az „erős felindulásban” elkövetett jogalkotástól!
Megosztás

„A TISZA Párt követeli, hogy a kormány azonnal nyújtson be jogszabály-módosítást”, mert elfogadhatatlan, hogy egy 24 éve elkövetett gyilkosság akkor fiatalkorú tettese megússza a büntetést. Ám az kifejezetten ellenjavallt, hogy valaki – amúgy méltánylandó erős felindulásában – nyilvánvalóan politikai haszonszerzési célból törvénymódosítást követel. A jogrendszer kiszámíthatósága ennél fontosabb érték. Akkor is, ha a Fidesz szakított ezzel.

A szakmaiság nem áldozható fel a populizmus oltárán

Az ORFK kedden sajtótájékoztatón közölte, hogy huszonnégy év után kiderült: Till Tamás gyilkosa a most 40 éves F. János volt. Az akkor még csak 16 éves elkövető 2000 májusában puszta kézzel bántalmazta egy tanyán a 11 éves kisfiút, majd egy ácskapoccsal agyonverte. Ezután talicskába tette a gyerek holttestét, majd áttolta a melléképületbe, és elásta, tudva, hogy a tanya tulajdonosa le akarja azt betonozni. A holttestet az idén nyáron bebetonozva találták meg a bajai ingatlanon. F. János mégis szabadon távozhatott a rendőrségről, mert tette már 2015-ben elévült.

Magyar Péter erre reagálva

írta közösségi oldalán: „24 éve Magyarországon bestiális módon meggyilkoltak egy 11 éves ártatlan kisfiút. Idén a rendőrség megtalálta a gyilkost, aki beismerte a szörnyű tettét, de a hatóságok kénytelenek voltak szabadon engedni, mert a bűntett 2015-ben elévült. Felfoghatatlan, hogy ilyen megtörténhet hazánkban! A TISZA Párt követeli, hogy a kormány azonnal nyújtson be jogszabály-módosítást, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő. Egy normálisan működő országban egy gyilkosság nem maradhat büntetlenül!”.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Erről jut eszembe, ha már az erős felindulást említettük, nézzük a Btk.-t.

„Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”

– írja a jogszabály. Vagyis ezt a törvény privilegizált esetként minősíti. Ám azért a jogalkotó hangsúlyozza, hogy a pillanatnyi érzelmeink és méltányolható indulatunk vezérelte magatartás sem maradhat következmények nélkül. Arról nem is beszélve, mennyire veszélyes a jogbiztonságra, ha bárki a politikai haszonszerzés reményében követel „hirtelen felindulásból” törvénymódosítást.

Amennyiben Magyar Péter valóban szakítani akar a NER-rel, remélhetjük, hogy annak jogalkotási gyakorlatát is elutasítja.

Hosszabb távon nem működhet ugyanis egy olyan rendszer, amely egyik napról a másikra módosít úgy jogszabályokat, hogy azok a regnáló hatalom érdekeit szolgálják, illetve kizárólag a választók populista szólamokkal való megnyerését célozzák. Ebbe a csapdába lavírozhatja bele magát a kormányzati szerepre törő tiszás elnök, pedig tőle jogászként több szakmaiságot várhatnánk.

Hosszan sorolhatnánk a mindenféle „hirtelen felindulásból” elkövetett „lexeket”

Ilyen mindjárt a Btk. 2013-as módosítása, amely szerint – egyéni képviselői indítványra, minden érdemi hatásvizsgálatot nélkülözve – a vétőképes életkort egyes kiemelten súlyos bűncselekmények esetében 14-ről 12 esztendőre szállították le. Évente átlagosan nagyjából egy esetben követnek el 14 évnél fiatalabbak emberölést, ami nemigen magyarázza a szigorítást. Ugyanez lehet a helyzet F. János ügyében is.

Egy kivételes eset miért is indokolná a hatályos elévülési szabályok újraírását?

A jog teremt kiszámítható feltételeket ahhoz, hogy egy ország normális keretek között működjék. Ezzel a gyakorlattal szakított a Fidesz, amikor sorra jöttek a „lex”-ek. Volt itt lex-Borkai, lex-Baka, lex-Szapáry, lex-Vida, lex-Schmitt. Mindegyik személyre szabott lépés volt: ki lehet polgármester, nagykövet, adóhivatali elnök, kit kell kiebrudalni a főbírói székből, és mennyi lehet egy bukott államfő járandósága. Azután lett lex-Tiborcz is. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis hozzátartozó az egyeneságbeli rokon házastársa, vagyis a miniszterelnök lányának férje, Tiborcz István tehát hozzátartozó. Így a közbeszerzési törvény értelmében nem vehetett volna részt ilyen eljárásban az a cég, amelyik az ő tulajdona. Az alig egy nap alatt elfogadott új törvényben viszont a „hozzátartozó” szót kicserélték a „közös háztartásban élő” kifejezésre. Ha Tiborcz István nem lakik egy fedél alatt Orbán Viktorral, indulhat közbeszerzéseken a cégével. Indul is.

Szinte vég nélkül folytathatnánk a felsorolást – például kata, különadók, önkormányzati jogok csorbítása –, de minek? A jóisten mentsen meg minket az „erős felindulásban” elkövetett jogalkotástól! Óva intjük Magyar Pétert, hogy ezt, a Fidesz saját hatályos törvényeivel – ezek itt és itt találhatók meg – is ellenkező gyakorlatot kövesse.

Forrás

Szerző