Banánköztársaság
Magyar György: a NER ámokfutásánál a pártállam gyülekezési törvénye is tisztességesebb volt
„A magyar gyülekezési jog szabályozása teljesen világos. Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem” – 2014-ben ezt mondta a Pride-ról az akkor még a parlament egyik alelnökeként és a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedő Gulyás Gergely. Mára oda jutott, hogy ezt a rendezvényt be kell tiltani. Így változott nálunk a demokrácia a rendszerváltozás óta. Egy lépés előre, kettő hátra…
„A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását”
– ezt tartalmazta a gyülekezési jogról szóló, 1989 januárjában, tehát még a pártállam végnapjaiban elfogadott törvény. Amennyiben
„a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja”.
Az akkori törvény szerint ugyanakkor
„a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével”.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
A rendszerváltozás előtt született szabályozás
így tulajdonképpen minden lényeges feltételt megteremtett ahhoz, hogy bárki éljen a gyülekezés alkotmányos alapjogával. Az persze mérlegelés tárgyát képezte, hogy mi zavarná például a népképviseleti szervek működését, és mi mit jelent mások jogainak, illetve a közlekedés rendjének aránytalan sérelme, ám ennek eldöntését a jogalkotó a bíróságra bízta. A törvény azonban semmilyen más korlátozást nem tartalmazott – kivéve a résztvevők „fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve” megjelenésének tilalmát. Egy 2004-es módosítás ezen érdemben annyit változtatott, hogy „a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével” járó szövegrészt „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható” fordulatra cserélték ki. És természetesen már korábban törölték a „Magyar Népköztársaságra” történő utalást is.
Ez a törvény minimális módosításokkal akár ma is hatályban lehetne,
de a Fidesz 2018-ban új jogszabályt alkotott. A szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (…) szervezzen, és azokon részt vegyen”. Ez a tekintetben kétségkívül előrelépést jelentett, hogy bevezette a „villámcsődület” – flash mob – fogalmát, amely szerint nem kell bejelenteni a valamilyen aktuális politikai eseményre spontán reagáló tüntetést. Másfelől viszont a pártállami szabályozáshoz képest is visszalépés, hogy a rendezvény betiltható, ha
„megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme (…) enyhébb korlátozással nem biztosítható”.
Ez egyértelműen gumiparagrafus. Akkor a cél egyértelműen az volt, hogy a miniszterelnök lakóhelyénél – mások jogaira és szabadságára hivatkozva – ne lehessen tüntetni. Ehhez tegyük hozzá, hogy a „mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan” sérelme a gyülekezési törvény szerint azt is jelenti, hogy a közrendet veszélyezteti, ha a
„felhívás, illetve a gyűlés […] a közlekedés rendjének sérelmével jár”.
Joggal merül fel a kérdés: elképzelhető olyan tömegdemonstráció, amely nem korlátoz másokat a helyváltoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásában? Nehezen, mert gondoljunk csak a fideszes békemenetekre. A NER mindannyiunk pénzéből gazdagodó hívei szabadon grasszálhatnak a felvonulás első soraiban a főváros belső kerületeinek életét megbénítva?
Akkor hol vannak mások jogai?
És akkor még nem is beszéltünk a „gránitszilárdságú” alaptörvény tizenötödik módosításáról.
„A gyermekeknek joguk van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, ami – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz”.
Erre a ma még nem elfogadott alaptörvény módosítására hivatkozva került be a gyülekezési törvénybe, hogy
„tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló́ 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg”.
Vagyis: a
„gyermekvédelmi törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.
A rendszerszintű lopást lehet népszerűsíteni, az LMBTQ-közösség jogait meg nem?
Mindezzel kapcsolatban érdemes Gulyás Gergelyt 2014-ből idézni a Pride-ról.
„A magyar gyülekezési jog szabályozása teljesen világos. Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem”
– mondta a miniszter akkor még a parlament egyik alelnökeként és a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként. Idén februárban már azt gondolta ugyanerről a rendezvényről, hogy be kell tiltani, mert
„a kormánynak a szándéka egyértelműen a gyermekvédelem, és úgy gondoljuk, hogy a belvároson átmasírozó Pride, most, hogy már az amerikai nagykövet nem tudja vezetni, nem kell, hogy az ország ezt eltűrje”.
Így változott nálunk a demokrácia a rendszerváltozás óta. Egy lépés előre, kettő hátra…
Szerző
