Banánköztársaság
Magyar György: az ügyészség szerint nem történt semmi, ám ez még nem a végállomás
Hiába szüntette meg formálisan a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter Varga Judittal folytatott konyhai beszélgetése során készült hangfelvétel ügyében indított eljárást – amelyről hivatalosan a felettes szerve, a Központi Nyomozó Főügyészség adott tájékoztatást –, az nem tekinthető lezártnak. Tudnunk kell, hogy „Brüsszel” nyomására, a jogállamisági eljárás lezárása érdekében született egy új szabályozás: a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatos bűncselekmények esetén folytatott eljárás megszüntetése ellen bizonyos esetekben bárki felülbírálati indítványt nyújthat be, amelyről a bíróság dönt.
Hogy erre jó fórum-e a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája, az legalábbis aggályos
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a napokban a Magyar Péter–Varga Judit-hangfelvétel ügyében indított eljárást, amelyben többek között három minisztert – Varga, Rogán, Gulyás – is tanúként hallhattak ki. Az ex-miniszter, ex-feleség vallomásában arról beszélt, hogy amikor a Magyar Péter által rögzített hangfelvétel készült, akkor „irányított beszélgetést művelt”, míg Rogán Antal úgy nyilatkozott, hogy soha senkit nem kért fel az ügyiratok manipulálására. Mindezt nagyjából az érintettek bemondása alapján rögzítették.
Érdekes, hogy erről a felettes szerv, tehát a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője adott tájékoztatást.
Három erős állítása volt a Tisza Párt alelnökének:
- Rogán Antal és/vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl–Völner-ügyben,
- a kormány már jóval a korrupcióval vádolt Schadl György őrizetbe vétele előtt tudott arról, hogy megfigyelik Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest – akit erre Rogán állítólag figyelmeztetett is –, valamint
- Schadl Rogán Antal embere volt.
Az ügyészség azonban ezek közül egyetlen állítást sem talált megalapozottnak, hiszen
a volt igazságügy-miniszter otthon csak „pletykálkodott”, ahol nem volt igazmondási kötelezettségese.
Az eljárás mindezek ellenére még nem tekinthető befejezettnek
Ennek oka, hogy a parlament 2022 novemberében az Európai Bizottság nyomására módosította a büntetőeljárási törvényt (Be.). Korábban ugyanis az ügyészség nyomozást megszüntető határozatai ellen kizárólag a vádhatósághoz lehetett kifogást benyújtani, tehát ugyanahhoz a hierarchikus rendben működő szervezethez, amely az alapügyben a döntést hozta, és ez meglehetősen aggályos. A Be. korrekcióját elsősorban a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatban állított, büntetőjogi értékelést is felvető esetleges visszásságok felderítésének, értékelésének és megnyugtató módon való rendezésének az igénye tette indokolttá. Az előterjesztésben olvasható: az eljárásban kulcsszerepet kaphat az a kívülálló, de a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy egyes kiemelt bűncselekményekben folytatott eljárásban a nyomozás megszüntetése ellen felülbírálati indítványt nyújtson be, amelyről nem az ügyészség, hanem végső soron a bíróság dönt. A Schadl–Völner-ügy mellékszála – a Magyar Péter készítette hangfelvétel tartalma – kétségkívül a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzekkel kapcsolatos visszaélésekről szól. Mindezek a cselekmények alapot nyújtanak felülbírálati indítvány előterjesztésére, amelyre egy hónap áll rendelkezésére a sértettnek vagy a feljelentőnek. Ezt az ügyészséghez lehet benyújtani, ami persze – miután a saját döntését vizsgálja felül – nemigazán tekinthető érdemi jogorvoslati fórumnak.
Csakhogy amennyiben az ügyészség a beadványt elutasítja, azt meg kell küldenie az illetékes felettes ügyészségnek. Ennek sikertelensége esetén ha a jogosult nem élt indítvánnyal, anonimizálva öt napon belül közzé kell tenni a határozatot. Innen számított további egy hónapon belül bárki előterjesztheti a felülbírálati indítványt. Ennek elutasítása esetén nyílik meg a bírói út.
Gondot jelenthet viszont,
hogy ilyen esetekben országos hatáskörrel kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája járhat el. Aki ezen a területen dolgozik, elsősorban a személyi szabadságot, illetve a személyiségi jogokat korlátozó kényszerintézkedéseket, például a letartóztatásokat, valamint a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának elrendelhetőségét bírálja el. Ezekhez képest más felkészültséget és tapasztalatokat igényelne az, hogy szakbíró érdemben dönthessen a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményről.
A szabályozásnak az is vitatható pontja, hogy a felülbírálati indítvány előterjesztője – a sértett és a feljelentő kivételével – kizárólag az ügyészség honlapján kötelezően megjelentetendő anomizált határozatból dolgozhat, tehát a nyomozás teljes anyagát nem ismerheti meg. Ráadásul a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása, az ügyiratok manipulációjával összefüggésben, valamint az eljárásról Völner Pálnak adott jogellenes tájékoztatással kapcsolatban felmerült hivatali visszaélés miatt indított nyomozás megszüntetéséről szóló, csaknem ötven oldalas határozatot olyan formában tették közzé, amely lehetetlenné teszi a dokumentumban a keresést, illetve abból egyes szövegrészek kiemelését.
Egyébként az új szabályozás olyannyira bonyolult, hogy azon egy laikusnak szinte esélye sincs eligazodni. Kész szerencse, hogy a felülvizsgálati indítvány benyújtását jogi képviselethez kötik. Ismét eszünkbe jut a mesebeli molnárleányka esete, aki hozott is meg nem is ajándékot: a parlament a kormány kezdeményezésére jól „megetette” az Európai Bizottságot, amikor biztosított jogorvoslatot, de mégse…
Szerző
