Magyar György: csődtömeget vett a kormány, de ez nem büntetőjogi kategória

Sikerült egy csődtömeget bevásárolnia a magyar kormánynak, amikor a nemzeti szuverenitás jegyében részesedést szerzett a Vodafone-ban, egy súlyosan veszteséges hírközlési vállalkozásban. Talán csak nem szeretnének belelátni még jobban abba, miről beszélünk egymással? Emiatt – miként a kabinet sok más elhibázott döntése okán is – nincs szerepe a büntetőjognak, hanem csak a polgárok mondhatják ki az ítéletet a következő választáson.

Kerül, amibe kerül, ennek így kell lennie

A kormány kiemelt célja, hogy – a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően – többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek között olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés – nyilatkozta néhány napja Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelő miniszter a Vofafone felvásárlása kapcsán. Kerül, amibe kerül, ennek így kell lennie, és a kormány e cél elérése érdekében bizony nem garasoskodik.

„kvázi államosítás”

A lényeg az, hogy a háború és a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben sem szabad lemondanunk arról, hogy Magyarország versenyképessége, önállósága tovább erősödjék. A miniszter szerint a távközlési cég „kvázi államosítása” ugyanis fokozza hazánk szuverenitását. Ha ő mondja, bizonyára így van, hiszen sikerült egy 288 milliárdos árbevétellel, hétmilliárdos veszteséggel és 305 milliárdos kötelezettségekkel rendelkező céghez „alig” 660 milliárdért hozzájutni, Igaz, ebből az állam közvetlenül „csak” 323 milliárdot adott, míg a Fideszhez közeli 4iG leányvállalatához került az 51 százalékos többségi tulajdon, amelynek megszerzéséhez a Magyar Fejlesztési Bank biztosított 170 milliárdnyi hitelt, ráadásul annak 80 százalékára az állam kezességet vállalt. Megint sajátos megoldás: a felvásárlásba a versenyhivatal, miután az üzletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették, nem szólhatott bele.

Ez bizonyára az évszázad üzlete, mert 2010 óta ekkora akvizícióra nem került sor

De ha tovább is próbálunk lépni, kiderül, hogy a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária az igazi vevő, amelynek a 72 milliárdos árbevétele mellett van még 74 milliárdos kötelezettségvállalása. Ilyen üzleti mérleg alapján nincs az a kereskedelmi bank, amely bármely vállalkozásnak 337 milliárdos hitelt folyósítana. Nem így az állami Magyar Fejlesztési Bank, amely nem látott üzleti kockázatot ebben a tranzakcióban.

Ez azonban közömbös, mert a lényeg az, hogy Magyarország állítólagos szuverenitása minden épeszű szempontot felülír.

Gondoljunk csak a Mátrai Hőerőmű történetére. A német RWE nevű energiaóriás, és itteni partnere, a szintén német EnBW 2017-ben kezdte árulni a korábban privatizált létesítményt, ám a résztulajdonos MVM nem tett versenyképes ajánlatot, így Mészáros Lőrincék 5,9 milliárdért jutottak az erőműhöz. Miután kiderült, hogy az egy eleve veszteséges üzlet, abból sietve kivették a korábbi tulajdonosok által felhalmozott 11 milliárdos eredménytartalékot, majd az egész csődtömeget – nyilván hazánk energiabiztonsága érdekében – 17,4 milliárdért, s nem mellesleg 4,9 milliárdos hitelkiváltás fejében – visszavásárolta a magyar állam. Ez bizonyára „jó üzlet” volt, amire állítólag még legalább 75 milliárdnyi közpénzt költöttek.

Mindezek után csak találgatni lehet, mi lesz a Vodafone sorsa

Talán csak nem az, mint az autópálya-koncesszióé? Mészáros Lőrincék 35 évre nyerték el az üzemeltetés jogát, ezzel garantáltan van egy hosszú távra szóló biztos üzletük, kizárva mindenféle versenyt. Reméljük, ezzel nem adtunk ötletet a döntéshozóknak. A sort folytathatnánk, de próbálkozzunk egy másik megközelítéssel. A Demokratikus Koalíció hűtlen kezelés gyanújával büntetőfeljelentést tesz, mert

„immár egyértelműen bizonyítható, hogy kizárólag Orbán Viktor kormánya miatt nem jut hozzá Magyarország az európai uniós pénzekhez”.

Ezzel a lépéssel az Erasmus-programból történő kizárásunk okán kívánnak élni. Ugyancsak pert indítana az önkormányzatok szelektív rezsitámogatása miatt a DK.

Hasonló ügyekre lenne még számos példa

– lásd többek között az Elios-botrányt –, de a jogalkotással, illetve annak elmaradásával, illetve a kormányzati döntésekkel okozott kárért nem lehet perelni. Pedig lenne rá ok bőven, hiszen a NER számos esetben visszaélt a kétharmad biztosította lehetőségeivel. Ami igazán kirívó eset, hogy az idei költségvetést rendeleti úton fogadták el, amire még az előző rendszerben sem volt példa.

Mindez azonban nem büntetőjogi kategória: az ítéletet csak a választók mondhatják ki, amikor legközelebb az urnákhoz szólítják őket.

Forrás