Magyar György: Ha Orbán szemet vetett a Karmelita kolostorra, a nemzeti örökség védelme nem számít?

Így például korábban az épület északi homlokzata előtti Püspökkert nyilvánosság számára való látogathatóságát ígérték, de ez nem valósult meg. Ehelyett beépítették a területet és hiába mondták, hogy legalább a be nem épült területek, a Pestre néző környező teraszok bejárhatók maradnak, ezeket is teljesen lezárták. Részeivé váltak a Miniszterelnökség védett épületegyüttesének. Másfelől csak ismételni tudjuk: a

„hatóság élet-, illetve vagyonbiztonság, továbbá a védett érték megóvása érdekében megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti a látogatást, megtekintést”.

Ebben a rendelkezésben azonban szó sincs a látogathatóság megtiltásának okaként arról, hogy a műemléki területen védett állami vezető munkahelye is van.

A legnagyobb vitát azonban az váltotta ki,

hogy a refektóriumból – amit a kormányülések helyszínének céljára alakították át – a teljes barokk díszítőfestést eltüntették. A hivatalos kormányzati magyarázat szerint a falképeket „az épület jelenlegi helyreállítása során tisztították és konzerválták, ezt követően leragasztották, és elfedésével a terem egyszínű, fehér kifestést kapott – egyben biztosítva a műalkotások dokumentálását és megóvását az utókor számára”.

Ez a lépés igencsak vitatható, mert a freskók elfedését semmilyen ésszerű magyarázattal nem lehet indokolni. A kabinet ülését ugyanis nemigen befolyásolhatná, hogy a terem falain és mennyezetén milyen képek láthatók. A freskó – mint a műemlékként védett épület tartozéka – a nyilvánosság számára elérhető kulturális örökségi értékek körébe tartozik, amelynek látogatása akár meg is tiltható. De talán egyszerűbb a falképet lefedni, mint a megtekintést biztosítani – vagy tiltani. A laikus közvélemény számára azért eléggé megdöbbentő, hogy egy freskót inkább letakarnak, mintsem annak megtekintését lehetővé tennék.

S itt megint bejöhet a politika,

mert a képek 1786 nyarán készülhettek, amikor a feloszlatott karmelita szerzetesrend egykori kolostorát II. József rendeletére világi célokra átalakították át, és a refektóriumból kaszinó lett. Talán ebből nem kért Orbán Viktor. Bár a kormányához képest egy kaszinó is tisztességesebben működik.

Végezetül van más kérdés is

Egy 2014 szeptemberi kormányrendelet az egész beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, s számos – az építési engedélyezési eljárásban jogszabály erejénél fogva kötelező, a tervek jogszabályoknak való megfelelőségét garantáló – eljárás alkalmazását kizárta. A beruházással összefüggésben nem kellett építészeti-műszaki tervpályázati eljárást lefolytatni, nem kellett építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kellett településképi véleményezési eljárást lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye.

Ez a sok felmentés persze csak az engedélyezési eljárás gyorsítására hivatott…