Banánköztársaság
Magyar György: Karácsonyt akarja büntetni a NER, de ezt az egész ország megszenvedheti
Karácsony Gergely bizonyosan nem valósított meg bűncselekményt, amikor a fővárosi közösségi közlekedés pénteki, tíz perces leállításáról döntött. A Fidesznek inkább azon az alkotmányos rendelkezésen kellene elgondolkodnia, amely szerint a„helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Ezzel szemben Budapestet alaptörvény-ellenesen csak büntetni akarják.
Hiába próbálják kriminalizálni
a fővárosi közösségi közlekedés pénteki, tíz perces leállítására vonatkozó főpolgármesteri döntést, ezzel Karácsony Gergely bizonyosan nem valósított meg semmilyen bűncselekményt.
Kétségtelen, hogy a Btk. szerint aki
„közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”,
ám
ez a tényállás két okból sem valósulhatott meg.
- Az egyik, hogy az üzemszünet nem volt alkalmas a közérdekű üzem működésének jelentős mértékű megzavarására.
- A másik szempont pedig az, hogy a leállásról napokkal korábban tájékoztattak a közvéleményt, így a Budapest finanszírozási problémáira felhívó akció társadalmi veszélyessége sem állapítható meg, anélkül pedig nincs bűncselekmény.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Itt egészen másról van szó
A főváros mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatait, ám ha a kormány elvonja az azok ellátásához szükséges forrásokat, Budapest működésképtelenné válhat. Ez egyértelműen politikai kérdések sorát vetheti fel, ám ehhez a büntetőjognak semmi köze. Hiszen a városvezetést nem a rossz szándék, hanem a pénz hiánya kényszerítette ilyen kétségkívül elkeseredett, sokak számára talán kellemetlenséget okozó lépésre. (Csak zárójelben: a MÁV a hét végén 60-80 perces késéssel közlekedtette a Balaton felé tartó vonatokat, és ezzel kapcsolatban természetesen fel sem merülhet a Btk. szerint büntetendő közérdekű üzem működésének megzavarása. A politikai felelősséget azonban a szakminiszternek viselnie kell.)
Az önkormányzatok kötelező feladatai között szerepel a közösségi közlekedés biztosítása
Érdemes azonban idézni a törvény egy másik passzusát:
a helyhatóságok számára a „kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja”.
Az alaptörvényből pedig az következik, hogy a
„helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”.
Lehet Karácsony Gergelyt a tíz perces leállás miatt büntetőjogi következményekkel fenyegetni, csakhogy amikor a kötelezően előírt feladatok támogatásáról a kormány szándékosan megfeledkezik, maga idéz elő alaptörvény-ellenes helyzetet. Érdekes, hogy erről senki nem beszél.
Meg arról sem, hogy a „helyi önkormányzatok helyi közösségi közlekedési feladatellátásának forrása a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján a fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel”.
Ez nem megy szembe az „alaptákolmánnyal”?
A kötelező feladat- és hatáskörök ellátásához külön támogatás illetné meg Budapestet.
Arról nem is beszélve, hogy egy önkormányzat – a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló egyezmény, az Alkotmánybíróság korábbi határozata és bírósági döntések alapján – nem lehet a költségvetés nettó befizetője. Vagyis ha Budapest a kötelező feladatai ellátására kap 39 milliárdot, és a vitatott szolidaritási hozzájárulás címén elvonnak 89 milliárdot, akkor a kettő között van 50 milliárd mínusz.
Az idén egyébként a közösségi közlekedés fenntartása Budapestnek 167 milliárdjába kerül, míg az idei teljes költségvetés kiadási főösszege 434 milliárd. Ennek csaknem negyedét a szolidaritási hozzájárulás viszi el.
Míg 2018-ban a főváros a kiadásainak 3,3 százalékát költötte erre, 2025-re ez az arány már közel 25 százalékra emelkedett.
Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésére.
A szerint 2020-2022 között Budapest alapvetően két okból került bajba: egyrészt az üzemanyagárak emelkedése, másrészt a szolidaritási hozzájárulás túlzott emelése miatt. Ja, a számvevők azt is megállapították, hogy a vizsgált három esztendőben a BKK fenntartása 390 milliárdba került, amiből az állami támogatás évente mindössze 12 milliárdot fedezett, ami alig tíz százalék.
Hol van itt a kötelező feladatok ellátásával kapcsolatos állami felelősségvállalás?
Lehet Karácsonyt bűnbakká nyilvánítani, ám alighanem olyan rendszerszerű problémáról van szó, amit a Fidesz állított elő, hogy megbüntesse a NER-rel olyannyira nem rokonszenvező budapestieket. Vagyis tulajdonképpen az egész országot…
Szerző
