Banánköztársaság
Magyar György: nem kell félni, nem leszünk bevándorlóország, hiszen még az ukránok is odébb állnak
Amennyiben Brüsszel a feje tetejére áll, akkor sem leszünk bevándorlóország – hangoztatta Orbán Viktor. Mi egyébként az ukrán menekültekből sem kérünk, bár ők sem belőlünk: döntő többségük csak átutazóként tartózkodik Magyarországon. Akik mégis maradnának, azoktól megvonjuk a lakhatási támogatást. Mennyi empátia szorult ebbe a kormányba?!
„Magyarországból nem lett bevándorlóország. Aki nem vett nagy levegőt, nem volt elég bátor, nem állt ki a saját érdekei mellett, az ma bevándorlóország”
– mondta a miniszterelnök, aki jó pár hét kihagyás után ismét hallható volt a szokásos pénteki rádiószózatában.
Ha Brüsszel a feje tetejére áll – tette hozzá a kormányfő –, Magyarország akkor sem lesz bevándorlóország
Hívjuk ehhez segítségül az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapját, bár sokkal okosabbak nem leszünk, mert igencsak csínján bánnak az adatokkal. Ami egyértelműen kiderül:
a tavaly december végi adatok szerint 403 ezer külföldi élt valamilyen engedély birtokában nálunk, ami a teljes hazai népesség 4,2 százaléka. Tartózkodási engedéllyel 170 ezren, regisztrációs igazolással 166 ezren, nemzeti letelepedési engedély birtokában 39 ezren voltak, a többi kategória elhanyagolható.
Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy menekültként, illetve oltalmazottként mindössze kétezren lehettek köztük. Az egyes csoportok állampolgársága azonban titok maradt.
Mindehhez kell némi magyarázat
Regisztrációs igazolást csak uniós állampolgárok kaphattak, tartózkodási engedély pedig kizárólag annak járt, aki – harmadik ország állampolgáraként – bármilyen jogcímen legalább három éve élt Magyarországon. Számos adattól viszont – ilyen az itt tartózkodók állampolgárság szerinti megoszlása – a hivatal megkímél minket. Legfeljebb annyit tudhatunk meg, hogy 105 ezren munkavállalás, 25 ezren tanulás céljából érkeztek, és vannak még 30 ezren, akiknél például a családegyesítés volt a szempont.
Érdekes, hogy a tartózkodás célja rovatban összesen 160 ezren szerepelnek, és mi van a többi 240 ezerrel?
Orbán szempontjából ugyanakkor kétségkívül megnyugtató, hogy Magyarországon a tavalyi egész esztendőben mindösszesen 31-en kértek menekült- vagy oltalmazotti státust. Kész szerencse, hogy ők is hiába, mert az eljárást kilenc alkalommal elutasították, 14-szer pedig megszüntették.
Szóval mi nem leszünk bevándorlóország
Már csak azért sem, mert aki nálunk folyamodna nemzetközi védelemért, a kérelmét kizárólag valamelyik magyar külképviseleten nyújthatja be. Amennyiben valamilyen körmönfont módon illegálisan jutna be hozzánk valaki, azt a szerb határhoz vezetik, és minden kérdés nélkül áttessékelik a déli szomszédunkhoz. (Más kérdés, hogy Szerbia ezt meddig tűri.) Mellesleg ez az eljárás ellentétes a nemzetközi és az uniós joggal, és emiatt fizethetünk az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján sok tízmilliárdos büntetést.
A magyar virtus persze azt diktálja, hogy ezt ne fizessük be.
Amúgy Magyarország soha nem volt a menekültek célországa, és a 2015-ös „migráncsválság” idején ezt tudomásul is vettük: tízezerszám fuvaroztunk tömegeket regisztráció nélkül délről az osztrák határra. Most a „migrácsokat” Szerbia nyakára küldjük. Amíg nem indulnak el a brüsszeli buszjáratok. Így nem meglepő, hogy
aki véletlenül illegálisan Magyarországra jut, és a hatóságok nem fogják el, igen gyorsan igyekszik maga tovább állni, mert nem kér belőlünk – és Szerbiából sem.
Nézzünk még egy szempontot:
az „ideiglenes védelem formája a menedékeskénti elismerés. A menedékes státusz átmeneti, addig biztosít tartózkodási jogosultságot, amíg a háború tart” – olvasható máig az idegenrendészeti központ oldalán. Azon ukránok számára viszont, akik a háborúval közvetlenül nem sújtott területekről érkeztek Magyarországra, a korábbi elszállásolási rendszer nem elérhető. (mehetnek az utcára?) Ez két és fél év után észszerű és arányos változtatás, ennyi idő alatt azok, akik talpra akartak állni Magyarországon, megtehették – közölte Pál Norbert, az orosz-ukrán-háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos.
Mennyi empátia szorult ebbe a bürokratába?!
Az idegenrendészeti főigazgatóság honlapján ugyan a lakhatási támogatást tekintve más szerepel, de ettől tekintsünk el. Érjük be annyival, hogy a jobb kéz nem tudja, mit tesz a bal. Olyannyira nem, hogy Pál Norbert szerint Ukrajnából összességében már több mint 1,3 millió fő érkezett Magyarországra vagy haladt át az országon. Közülük több mint 670 ezer fő részesült valamilyen segítségben – kaptak egy szendvicset vagy vonatjegyet Hegyeshalomba? –, míg 44 ezren nyújtottak be menedékkérelmet.
Mi lett a többiekkel, akik nem kértek hivatalosan semmilyen támogatást? És mi lesz azokkal, akik naponta 10-15 ezren érkeznek?
A zavart csak tovább fokozza, hogy az idegenrendészeti főhatóság adatai szerint 2022. február 24-e, vagyis az orosz–ukrán-konfliktus kirobbanása óta 41 ezren kértek menedékes státust – és nem menedékjogot, amire Pál hivatkozott – Magyarországon. Közülük 36 ezer fő beadványát bírálták el kedvezően, tehát nekik elvileg járna az alapvető életfeltételeket biztosító támogatás – egészen a háború végéig. (Már ha egyáltalán ukránokról van szó, mert a hivatal erről sem árul el adatokat.) Annak meg csak örüljünk, hogy az 1,3 milliós tömeg döntő többsége nem akart maradni, hanem egyszerűen átutazott az országon.
A többi meg legyen más uniós tagállamok baja. Hiszen mi – akkor is, ha Brüsszel a feje tetejére áll – nem leszünk bevándorlóország…
Szerző
