Blogbazár
Magyar György: politikai nyomásra született a szigorúbb ítélet?
A politika tartsa távol magát az igazságszolgáltatástól. A 2010-es iszapkatasztrófa kapcsán ugyanis visszatérően megszólaltak kormányzati tényezők, és üzentek a bíróságoknak. Az ügyben a napokban kihirdetett, a korábbinál szigorúbb ítéletet viszont nem kívánta minősíteni, mondván, majd a verdikt írásbeli indokolásából kiderül, miért látta úgy a Győri Ítélőtábla, hogy súlyosabb büntetéseket kell kiszabni.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt Ajka melletti egyik zagytározójának gátja 2010 október 4-én átszakadt, a kiömlő, lúgos vörösiszap pedig három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Ez a rendszerváltás utáni Magyarország talán legsúlyosabb ipari balesete volt.
A miniszterelnök néhány nappal később
Pintér Sándor belügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a vörösiszap-katasztrófa kialakulásában nem a természet a hibás, hanem emberi mulasztás történhetett. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az eset kapcsán a büntetőjogi és anyagi felelősséget is ki fogják vizsgálni.
Hogy a büntető felelősség kapcsán mire gondolt, nem tudni, de ez nem volt egy szerencsés kijelentés, mert a politika ne szóljon bele az igazságszolgáltatás dolgába, és a kormányfő ne üzenjen gumicsizmában a katasztrófa helyszínéről, hogy felelősöket akar. Orbánnak meg kellett volna várnia legalább a vizsgálat eredményét.
Az eljárás egyébként meglehetősen nehézkesen folyt,
mert még arról is a bíróságnak kellett döntenie, hogy kinek lett volna egyáltalán feladata a zagytározó ellenőrzése. Illés Zoltán akkori környezetvédelemért felelős államtitkár szerint ez a devecseri jegyző dolga volt, a Fővárosi Ítélőtábla viszont 2012-ben kimondta: a vörösiszap-tározók a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Ilyen építmény pedig „csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető”, és az ellenőrzés ugyancsak a hatóság feladata.
De ez ma már mindegy is, illetve annyiban mégsem, hogy első körben – még 2016-ban – a cég valamennyi megvádolt munkatársát Veszprémben felmentették, mert a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A bíró akkor azt is hangsúlyozta, nem azok ülnek a vádlottak padján, akik felelősek a katasztrófa bekövetkeztéért. A fideszes Németh Szilárd sietve kijelentette: az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés.
Az ítéletet azután a másodfok felülbírálta,
és új eljárás lefolytatására adott utasítást, amelyet már Győrött folytattak le. Ott idén februárban az elsőrendű vádlottat, a Mal Zrt. egykori vezetőjét két és fél év fogházbüntetésre ítélték közveszélyokozás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás miatt. A másodrendű vádlottat, a cég műszaki vezérigazgató-helyettesét szintén börtönbüntetésre ítélték 2 évre. A 15 vádlott nagy részét viszont nem küldte börtönbe a bíró, öt embert pedig minden vádpont alól felmentettek.
Azután jött most a jogerős verdikt:
a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az első fokon kiszabott döntést, és három vádlottra szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést. A másodrendű vádlott védője kilátásba helyezte, hogy a Kúriához, az Alkotmánybírósághoz, végső esetben pedig az emberi jogi bírósághoz fordulnak. Magyar György álláspontja: az ítélet jogerős, azt végre lehet hajtani, hacsak valamilyen okból nem függesztik fel annak végrehajtását.
Más a büntető és más a polgári jogi felelősség, s az áldozatok szempontjából nagyjából közömbös, kit mennyi időre csuknak be. Ennél fontosabbnak tartja, hogy azok az érintettek, akik pereltek, összességében közpénzből 200-300 milliós kártérítéshez jutottak.
Az állam is gyakorolt gesztusokat,
de más kérdés, hogy korábban – közcélú adományokból, közte Soros György egymillió dollárjával, meg egy autóipari multi félmillió eurójával – szolidaritási alap is létrejött a bajbajutottak megsegítésére. Ezt a pénzt azonban közcélra használták fel: például tanösvények készültek és templomokat tataroztak ki, de az adakozásból összegyűlt 2,2 milliárd forintból, illetve a MAL felszámolásából egyetlen fillér nem jutott el az érintettekhez.
Az ügy ezzel az ítélettel nem zárult le, s fogunk erről még beszélgetni. Ami már csak azért is megérne egy misét, mert az illetékes hatóságok felelősségéről eddig szinte szó sem esett.
Szerző
