Banánköztársaság
Magyar György: Völner–Schadl-ügy: kiderül, a gyakorlatban működik-e a felülbírálati indítvány intézménye
Túl sok a megválaszolatlan kérdés a Völner–Schadl-ügyben a Magyar Péter által a volt feleségével készített hangfelvétel alapján elindított nyomozás, majd annak megszüntetése körül. Ezért korábban kétszer is javasoltuk (itt és itt), hogy Magyar éljen a mindenkit megillető joggal: nyújtson be a határozat ellen felülbírálati indítványt. Ezt most megtette, és ha az ügyészség továbbra sem lát indokot a nyomozás folytatására, a végső szót a bíróság mondhatja ki.
Az ügyészség csaknem ötven oldalt szentelt
annak igazolására, miért nem megalapozottak a Varga Judit korábbi igazságügy-miniszternek a hangfelvételen szereplő utalásai: Rogán Antal és/vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl–Völner-ügyben, a kormány már jóval a korrupcióval vádolt Schadl György őrizetbe vétele előtt tudott arról, hogy megfigyelik Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest – akit erre Rogán állítólag figyelmeztetett is –, valamint Schadl Rogán Antal embere volt.
Magyar Péter jogi képviselője a felülbírálati indítványban húsz oldalon fejti ki, miért vitathatóak az ügyészség nyomozást megszüntető határozatában felsorakoztatott érvek.
E szerint mindjárt aggályos az, hogy nem Magyart tekintették feljelentőnek. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hogy az ügy potenciális gyanúsítottjait – például Rogán Antal és Gulyás Gergely minisztereket – kérdezték arról, érintettek lehetnek-e a nyomozási iratok manipulálásában. Ami elég abszurd, mert a tanú bár igazmondásra kötelezett, saját magára nézve nem köteles terhelő vallomást tenni. Természetesen Varga sem tud semmilyen törvénysértésről.
Az indítvány szerint a nyomozóhatóság fordítva ült a lovon:
először tisztázni kellett volna, hogy a teljes eljárás során ki fért hozzá az iratokhoz. E körbe tartoznak többek között a lehallgatási jegyzőkönyvek, amelyekből az előkészítő eljárásban valóban úgy lehetett törölni bizonyos részeket, hogy azokról a nyomozás során már semmilyen információ nem állt a hatóság rendelkezésére. Egyelőre senki nem tudja persze, hogy igazából mi történhetett. De addig, amíg az ügyben közreműködő egyes ügyészi szervek egymás tevékenységét felügyelik, nem is igen várható elfogulatlan válasz. A meglehetősen terjedelmes dokumentumok részletei a laikus közvéleményt valószínűleg kevésbé érdeklik – bár akit mégis, a fenti linkeken elolvashatja azokat –, ám a végeredmény nyilván sokakat foglalkoztat. Rogánék valóban belenyúlhattak-e a bizonyos iratokba? Akár igen, hiszen a titkosszolgálatok felügyeletét e miniszter látja el. Erre azonban a nyomozás nem terjedt ki. Érdemben azzal sem foglalkoztak, hogy Völnert esetleg ki tájékoztathatta az ellene elrendelt lehallgatásról. Azt pedig, hogy Schadl állítólag Rogán embere volt, azzal hárították el, hogy a Btk. ilyen tényállást nem ismer. Nem is érdemes tovább jogászkodni.
A felülbírálati indítványt az ügyészség nyilván elutasítja – mint tudjuk, holló a hollónak… –,
csakhogy nem ez lesz a végállomás: a beadványt ebben az esetben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírói csoportjához kell továbbítani. Ott majd egy kijelölt bíró eldönti, az eljárás megfelelt-e minden, a jogszabályokban megfogalmazott követelménynek. Ha nem, a nyomozás folytatására ad utasítást. Reménykedjünk, hogy a független bírói fórum segít majd tisztán látni abban, rendben folyt-e az ügyészség eljárása.
Szerző
