Banánköztársaság
Magyar György: mi a teendő, ha meginog a közbizalom a nemzet egységét kifejező köztársasági elnökkel szemben?
„Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” – fogalmazott egykor Kósáné Kovács Magda. A hatályos „alkotmány” szerint az „Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást”. A DK erre tett javaslatot, mert „a magyar földet külföldieknek kijátszó köztársasági elnök nem fejezheti ki a magyar nemzet egységét”. Ne várjunk azonban csodára: a családja múltjával kapcsolatban is füllentésen ért Sulyok Tamás még jó pár évig államfő lesz.
„Megfosztási eljárást kezdeményeztem Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen, mert a magyar földet külföldieknek kijátszó köztársasági elnök nem fejezheti ki a magyar nemzet egységét, és nem lehet hazánk legfőbb közjogi méltósága”
– tette közzé Facebook-oldalán Dobrev Klára, a DK EP-képviselője vasárnap. Szerinte az elnök korábban ügyvédként működött közre efféle ügyben, majd már alkotmánybíróként – ami talán még érdekesebb – egy külföldi érdekeket szolgáló osztrák földmaffiás cég kézbesítési megbízottjaként járt el.
A tények és bizonyítékok ismeretének hiányában csak általánosságban
Az úgynevezett közjogi felelősségre vonás (angolul impeachment) esetében igen nehéz megállapítani az államfő felelősségét. Az „alkotmány” ugyanis csak annyit tartalmaz, hogy az
„Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást”.
Tehát bizonyítani kellene, hogy Sulyok Tamás valóban követett-e el a tisztsége gyakorlásával összefüggésben, illetve korábban bármikor valamilyen szándékos bűncselekményt. Az elkövetés fogalmának használata – nézetem szerint – meglehetősen vitatható.
Ki az elkövető? Az-e, akiről ezt állítják, vagy akiről a bíróság jogerős ítéletében megállapítja?
Amennyiben a DK valóban jóhiszeműen járt el, és nem csak a politikai hatáskeltés volt a célja, a pártnak rendelkeznie kell a köztársasági elnök kifogásolható tetteire vonatkozó bizonyítékokkal, amelyeket nem ismerek, bár azokat saját állítása szerint Dobrev átadta az ügyészségnek. A vélelmezett cselekmények viszont bizonyára elévültek, tehát büntetőeljárás – amelynek keretében a vádak hitelt érdemlően igazolhatók lehetnének – bizonyosan nem folytatható le.
Ebben a helyzetben a megfosztási eljárást a parlamenti képviselők egyötöde kezdeményezheti ugyan, ám annak elindításáról már a Ház tagjainak kétharmada – tehát a Fidesz–KDNP-frakció 135 fős többsége – dönthet.
Nagyon csodálkoznék azon, ha ez megtörténne
Ám ha mégis bekövetkezne, az eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság (AB) hatásköre lenne. A testületnek elvileg rendelkezésére állnak mindazon eszközök, amelyek segítségével megállapíthatnák az államfő közjogi felelősségét, és adott esetben dönthetnének a méltatlanságáról, csakhogy erre – figyelemmel az AB összetételére – akkor is aligha kerülhetne sor, ha a DK kezdeményezését a parlamenti kétharmad támogatná.
Mindazonáltal ez ügy soha nem fog az alkotmánybírák elé kerülni.
A Magyar Ügyvédi Kamara kiállt Sulyok Tamás mellett, hangsúlyozva, hogy Dobrev bejelentése nemcsak a köztársasági elnöki intézmény, hanem az ügyvédség iránti közbizalom megingatására is alkalmas, ezért határozottan tiltakoznak. Magam nem értem, erre miért volt szükség. Ha csak azért nem, hogy tompítsák a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak az ügyvédek szuverenitása elleni nyílt támadást visszautasító kiállásuk hatását.
Meggyőződésem szerint arról van szó, hogy a kamara bizonyítani akarta a hatalom iránti lojalitását.
Visszaidézem Kósáné Kovács Magda szocialista politikusnak tulajdonított bonmo-t. hogy
nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani!
Szerző
