Banánköztársaság
Magyar György: mi lehetne súlyosabb büntetés az életfogytiglannál?
Tragikus körülmények között halt meg egy fiatal rendőr néhány napja, miután őt és két társát egy vélhetően bedrogozott férfi az ellene irányuló kétségtelenül jogszerű intézkedés közben megtámadta. Az eset konkrét körülményeinek ismerete nélkül csak azt tudjuk javasolni: mielőbb folytassanak le szakszerű, minden körülményre kiterjedő vizsgálatot, és senki ne keltsen felesleges indulatokat, mert egy rendőrgyilkost ma is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhetnek. Ennél súlyosabb büntetés az Európai Unióban nem létezik.
Tragikus körülmények között halt meg egy fiatal rendőr néhány napja, miután őt és két társát egy vélhetően bedrogozott férfi az ellene irányuló kétségtelenül jogszerű intézkedés közben megtámadta. Az eset konkrét körülményeinek ismerete nélkül csak azt tudjuk javasolni: mielőbb folytassanak le szakszerű, minden körülményre kiterjedő vizsgálatot, és senki ne keltsen felesleges indulatokat, mert egy rendőrgyilkost ma is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhetnek. Ennél súlyosabb büntetés az Európai Unióban nem létezik.
A magyarok 93 százaléka egyetértett azzal az állítással,
hogy szigorúbban kellene fellépni azokkal szemben, akik erőszakos bűncselekményt követnek el hivatalos személy sérelmére – erre a köveztetésre jutott a Századvég Alapítvány a legfrissebb közvélemény-kutatása során, amit a Magyar Nemzet tett közzé. A válaszolók 81 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy súlyosabb büntetéssel kellene sújtani azokat, akik erőszakos bűncselekmények, gyilkosságok esetén kábítószeres befolyásoltságra hivatkoznak. Ezenfelül a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) eltörölné azt a lehetőséget, hogy gyilkosságok elkövetői az elmeállapotukra hivatkozva enyhébb büntetésért folyamodhassanak.
Nézzük azonban a konkrét esettől független tényeket
A büntetés a Btk. szerint tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést hivatalos személy sérelmére követik el. Ez utóbbinál egy gyilkos esetében vajon milyen súlyosabb szankciót lehet alkalmazni? Halálra ítélik? Ez azonban az Európai Unióban kizárt, ráadásul szakértők szerint a halálbüntetésnek nincs igazán elrettentő hatása. És mit változtatna az ítéleten, ha a tettes tudatmódosító szerek használatára hivatkozna? Semmit, mert a Btk. egyértelműen fogalmaz: nem enyhítő körülmény, ha valaki
„a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el”.
Az ugyancsak erősen vitatható, hogy egy olyan elmebeteggel szemben, aki
„a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen”,
az általános szabályok szerint járjanak el.
Mielőtt azonban azt gondolná bárki, hogy a szellemileg sérült elkövetőt a társadalomra szabadítják, idézzük megint a Btk.-t
A „személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni”.
Tehát nincs itt semmi látnivaló: egyetlen őrült elkövető sem ússza meg következmények nélkül az ügyet, hanem jöhet a kényszergyógykezelés, ami semmivel nem kellemesebb, mint a börtön. Szabadulni különben egy embehábodottnak sem könnyebb, mert rendszeresen szakértői bizottságok sora állapítja meg, hogy az érintett már nem jelent veszélyt a társadalomra.
Persze vannak még ötletek
Így a halálbüntetés, amire Jakab Péter volt jobbikos képviselő a rendőrgyilkosság okán Facebook-oldalán utalt, és ezt az elsöprő többség támogatta. Egyébként a Závecz Research 2017-ben végzett hasonló kutatást, amire a válaszolók majdnem nyolcvan százaléka bizonyos feltételekkel ugyan, de igennel válaszolt a halálbüntetésre.
Ez azonban teljességgel kizárt, mert a halálbüntetés bevezetése esetén fel kellene mondanunk a tagságunkat az Európa Tanácsban és az Európai Unióban. Arról nem is beszélve, hogy vajon hány embert végeztek ki az Egyesült Államokban téves ítéletek alapján. Ne találgassanak, elég sokat, százakat.
Mi inkább maradjunk a jogállamiság talaján, és a bűnöst zárjuk be, de ne vegyük el senki életét, hanem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy az igazságszolgáltatás esetleges tévedéseit orvosolhassák. Akkor is, ha egy „rendőrgyilkosról” van szó. (A legutóbbi esetben persze még a büntetőjogi minősítést is be kell várni, mert felmerülhet az emberölés kísérlete, illetve a halált okozó testi sértés lehetősége is.)
A populisták által kívánt halálbüntetés szakmai szempontból viszont szerintem teljesen kizárt
A tényleges életfogytiglan általában megfelelő szankció, de az elítéltet húsz év után minimum háromévenként szakmai bizottság elé állítják annak megállapítása érdekében, hogy a büntetés elérte-e a célját. Enélkül ugyanis a tényleges életfogytiglanra ítélt személy az élet és a jövő perspektívájának hiányában a fegyházban kezelhetetlenné válik, hiszen nincs veszíteni valója. Az őröknek emiatt nehezen megoldható feladatot jelent megóvni az érintett, a többi rab és saját maguk testi épségét. Végezetül egy kriminológiai axióma:
a súlyosabb büntetések általában alkalmatlan eszköznek bizonyulnak a bűncselekmények megelőzésére, mert az elkövető nem ezt mérlegeli. Visszatartó hatása inkább annak van, ha a tettes tudja, hogy semmiképpen nem kerülheti el a felelősségre vonást.
Szerző
