Kultúra
Magyarországon még sosem látott darabok a Vígszínházban
Magyarországon még sosem látott darabok a Vígszínház különleges, új bemutatói között. Ifj. Vidnyánszky Attila Chaplin szerepében; Hegedűs D. Géza és Börcsök Enikő Ibsen-darabban; Kern András, Hegyi Barbara és Orosz Ákos Bulgakov-komédiában. Szász János újra rendez.
Eszenyi Enikő igazgató a Vígszínház szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a jövő évadban sokszor lesz szó a színházról. A Premier és a Liliom mellett Bertolt Brecht Baal és Mihail Bulgakov Bíborsziget című művén keresztül is a művészetről, a színházról beszélhetnek.
„Színházat csinálni, teltházas előadásokat létrehozni, csak egy ilyen tehetséges, összetartó társulattal lehet, mint a Vígszínházé.”
Mint mondta, céljuk, hogy a hagyományaikat folytassák és állandóan megújuljanak. A következő évadban olyan izgalmas és vonzó előadásokat terveznek, amelyek elgondolkodtatják, inspirálják és szórakoztatják a nézőket.
A színház 123. évadában a nagyszínpadi bemutatók – Charlie Chaplin A diktátor, John Cassavetes Premier és Molnár Ferenc Liliom című műve – mellett a Pesti Színházban Mihail Bulgakov Bíborsziget, Henrik Ibsen John Gabriel Borkman és Bertolt Brecht Baal című műve lesz látható.
Charlie Chaplin A diktátor című művét Eszenyi Enikő rendezi, aki elmondta: a filmből, amelynek bemutatója 1941-ben volt, Vecsei H. Miklós és Vörös Róbert készít színpadi változatot. Az előadás főszereplője ifj. Vidnyánszky Attila lesz, a premiert októberre tervezik.
Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet 1939-ben.
Chaplin később azt nyilatkozta: „Ha tudtam volna, hogy léteznek haláltáborok, nem írtam volna meg ezt a forgatókönyvet.”
Második nagyszínpadi bemutatóként Molnár Ferenc emblematikus darabja, a Liliom lesz látható decemberben – mondta az igazgató, hozzátéve: igyekeznek minél több Molnár Ferenc-darabot a repertoáron tartani, A Pál utcai fiúk, A testőr és a Játék a kastélyban is szerepel a műsoron.
A Liliom 110 éve hódítja meg a világ színpadait
Ezúttal ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra a darabot, Hajduk Károly és Szilágyi Csenge főszereplésével.
Ifj. Vidnyánszky Attila elmondta: nagy kihívásnak tartja, hogy ma az ő korosztálya szemén keresztül elmeséljenek egy történetet. Mint mondta, ebben a darabban nincs jó és rossz, van egy főhős, aki nem tudja hogyan kell élni az életét – ebben látja a darab tragédiáját és aktualitását.
„Molnár Ferenc az emberről írt, embereknek. Pontosan, egyszerűen, valamiféle olyan könnyed mélységgel, amivel más nálunk nem tudott.”
Az utolsó nagyszínpadi bemutató a Premier lesz 2019 márciusában. A mű vallomás a színházról, a színészi létezésről. Egy színésznőről, egy próbafolyamatról és az öregséggel, a magánnyal való küzdelemről szól.
A Magyarországon először látható színpadi változatot Szász János rendezi, a főszerepet Eszenyi Enikő játssza, mellette Hegedűs D. Géza és Börcsök Enikő is szerepel az előadásban.
A Pesti Színházban elsőként Mihail Bulgakov Bíborsziget című darabja lesz látható októberben. A vígjátékot Hegedűs D. Géza rendezi, aki elmondta: Bulgakov kevéssé ismert műve egy szigeten játszódik, de valójában színház a színházban, csodálatos szerepekkel.
Felidézte: Magyarországon korábban Babarczy László rendezésében játszották a darabot. A zenés szatírában egy színházi társulat bemutatóra készül, a főpróbán azonban kitör a botrány, amikor megjelenik a cenzor. A darab szélsőséges színházi helyzetet mutat be, küzdelem a társulat megmaradásáért – mondta, hozzátéve, hogy az előadásban a darabot betiltják.
A művet 1928-ban mutatták be Moszkvában, 1929-ben pedig valóban betiltották
Henrik Ibsen 1896-ban írt John Gabriel Borkman című darabját Valló Péter rendezésében tűzik műsorra. A darabbeli korrupt, önző bankár bukása után az áldozat szerepében tetszeleg. Elvesztett hitelét, megtépázott hírnevét próbálja visszaállítani. A címszerepben Hegedűs D. Géza látható, a darabot decemberben mutatják be.
Eszenyi Enikő elmondta: a jövő márciusban színre kerülő Bertolt Brecht Baal című költői darabjában egyszerre beszél a művészetről és a szerelem pusztító erejéről. Kiemelte: a színházi alkotók szeretik ezt a darabot, ezúttal Horváth Csaba rendező-koreográfus a tánc, a mozgás, a zene nyelvén szólaltatja meg. Az előadás főszerepeit Wunderlich József és Ember Márk játssza.
Fókuszban a női alkotók és a női történetek
A Házi Színpadon öt bemutatót terveznek, köztük A vándorkutya és a K2 társulattal készülő Kozmikus magány című darabot, valamint Igó Éva főszereplésével a Nem vagyok Miriam! című svéd regényből készült színpadi változatot, Kincses Réka rendezésében.
Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekekért című regényét Lukács Sándor adja elő, Kornis Mihály Kádárné balladája című darabjában pedig Kádár Jánosné szerepében Kútvölgyi Erzsébet látható.
Az igazgató kitért arra, hogy vasárnap tartották a Vígszínházban az Európai Színházi Unió közgyűlését nemzetközi színházi szakemberek részvételével. A szervezet elnöke Tompa Gábor lett. A Vígszínház új projektekkel, workshopokkal jelentkezik majd és külföldi szakembereket lát vendégül.
Elmondta: a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a jövő héten két előadással vendégszerepel Budapesten, a Vígszínház pedig négy előadását mutatja be Kolozsváron. A Dragomán György regénye alapján készült Máglyát, A Pál utcai fiúkat, Nádas Péter Találkozás című drámáját és Vecsei H. Miklós József Attila-estjét viszik Kolozsvárra.
Forrás: MTI/Vígszínház
Szerző
Friss
- Ausztriából érkezhet mentő ahhoz, aki a határtérségben kerül bajba
- Rákay úr, látta már a Futni mentem-et?
- Közvéleménykutatás: Orbán Viktor politikája a.) nagyon jó, b.) kiváló, c.) jó
- Egyszer volt: Garas Dezső
- A léptékváltó mutyik időszaka 2124-ig kitolva – Amikor Lázár János már csak rossz emléke lesz a magyar vasútnak, akkor is marad
- Az „ex-emberarcú fideszes” a Menczer-provokációról: nem kell erről kérdeznie….
- Ahol a krumpli elég egy újabb 2/3 hoz… – Karácsonyi nyugdíjas-csomag némi áthallással
- „Maga csak tudja Intim Pista!” – Trump, Meloni, Musk
- Adventi csokinaptár visszavonva
- Presser Gábor nem koncertezik a „megváltozott státuszú” Erkel Színházban