Makón született, Pesten nevelkedett, Amerikában lett sajtómágnás Pulitzer József

A makói izraelita hitközség múlt századi anyakönyveinek egykorú, hiteles másodpéldánya szerint Pulitzer József minden kétséget kizáróan Makón született, 1847. április 10-én. A zsidó vallás szerinti „keresztelője” (circumcisio) április 17-én történt.

Az útlevélengedélyeket tartalmazó nyilvántartókönyvek tanúsága szerint Pulitzer Fülöp „magas termetű, sápadt képű, szakállas, gesztenye hajú, kék szemű, hajlott orrú, bajszos” férfi lehetett. Intelligens, képzett kereskedő volt. 1838. október 5-én vette nőül Berger Elize Lujzát, József anyját, egy pesti kereskedő család leányát. Ő 1823-ban született; magas, sötét hajú, kerek arcú, kék szemű asszony, amerikai életrajzírók szerint valóságos „szépség” volt.

Az 1840-es évek elején Pulitzer Fülöp a kereskedésben teljesen önálló lett. 1843-ban egy közepes nagyságú telket vásárolt magának és családjának 3000 forintért. Új kereskedelmi vállalkozását Makó központjában, a megyeházával szemközti telken, egy új ház és melléképületek emelésével alapozta meg.

A makói születési anyakönyvben feltüntetett szülők: Puliczer (sic) Fülöp „kereskedő” és Berger Elize. A keresztszülők egy bizonyos Brüll Anna nevű rokon és Ullman Salamon rabbi voltak.

A születési és halotti anyakönyvek segítségével megállapítható, hogy József a negyedik gyermeke volt szüleinek. Albert Pulitzer, ki 1851-ben született és később maga is Amerikában telepedett le, Bécsben vetett véget önkezével életének 1909. október 3-án.

A Pulitzer család 1855 tavaszán nagy elhatározásra szánta rá magát: a Makó főbírájától kapott ajánlás birtokában Pest szabad királyi város tanácsához fordult állandó letelepedési engedélyért.

Pulitzerék a lakhatási engedélyt még ugyanabban az esztendőben megkapták. Házukat eladván, — Szemes Zsigmond városi törvénybíró vette meg, — kötelezettségeiknek eleget tévén

1855. esztendő tavaszán végleg búcsút mondtak Makónak

Pulitzer Fülöp 1856. január 1-én Pesten ismét megnyithatta kereskedését, sőt ki is bővítette annak körét bizonyos nyerstermékekkel. A család először a Váci (ma Bajcsy-Zsilinszky) út 6. szám alatti Arany Csillag fogadó első emeletén bérelt lakást.

A baj akkor kezdődött, amikor Pulitzer Fülöp váratlanul súlyosan megbetegedett és vállalkozása gyors hanyatlásnak indult. Ebben az időben már másik helyen, a Bálvány (ma Október 6.) utca 2. száma alatt laktak (béreltek lakást), ami Pest akkoriban divatos negyedében, a Lipótvárosban volt, nem messze előző otthonuktól, s az Újvásártértől. Az apa a tuberkulózisból többé nem gyógyult fel, s amikor 1858. július 16-án, negyvenhét éves korában örökre otthagyta családját, úgy tűnt, minden összeomlik.

Pulitzerné az 1860-as évek első felében újra férjhez ment.

József ekkor határozta el, hogy önállósítja magát

A katonai pálya iránt vonzódott. Gyenge fizikuma miatt egyik európai ország hadseregében sem felelt meg, mígnem az akkor még dúló amerikai polgárháború számára az északiak toborzó ügynöke Hamburgban végre alkalmasnak találta. Hogy 1864 nyarán tizenhét éves fejjel — Pulitzerné akarata ellenére — elhagyta otthonát s hazáját, egyaránt indokolható azzal, hogy anyját kívánta tehermentesíteni és hogy mostohaapjával,
Max Blauval nézeteltérése támadt.

Öccse, Albert, rövidesen követte példáját: pár év múlva tengerre szállt, s maga is lapkiadó lett Amerikában.

Az Albert Pulitzer az általa alapított New York Morning Journal-t később Joseph Pulitzer legnagyobb ellenlábasának William Randolph Hearstnek adta el 1895-ben.

De az már újabb fejezet!

(Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. – Makó, 1985)