Banánköztársaság
Már a sütőben van a narancsos bukta
Nagyjából eddig is tudtuk, hogy ennek jó vége nem lesz. Hogy a Kedves Vezető egyre kevéssé kedves lesz, hogy a kedves seggnya….szervilist akartam írni! Szervilist, esküszöm! …..szóval a K. Vezető kedves lakájai is egyre kevésbé lesznek kedvesek.
Sokkal inkább idegesek
Meg sápadtak. De nem a pia hiányától, mert isznak ezek rendesen (még, ha csak innának!) ahogy látjuk is időnként, ha fellebben valami fátyol az átdorbézolt bulik nyomát felvillantva, itt-ott a világban.
Tényleg! Valaki elárulná nekem, miért is kell egy országot anyagi-morális romlásba dönteni, jachtokat, meg pöpec állami repülőflottát gründolni, némi szánalmasan kínos kis, petyhüdt kufirc, meg állati lerészegedés miatt? Miért nem elég ehhez valami felcsúti nyárikonyha, meg karcos rézeleje kisüsti? Nem mindegy, hol és mit hánynak szanaszét? Nem! Ezeknek nem. Nem mindegy.
Ez az ország tragédiája
Tudtuk, perszehogy tudtuk. A végállomás következik, csak azt nem láttuk jönni, hogy lesz olyan józan pillanat a Várban is – mármint az elvtársak között, – mikor erre ők is ráeszmélnek. Nnna, ez történt ma! Merthogy, felismerve, hogy itt a baj a nyakukon, a már csak korlátozottan Kedves Vezetőt megpróbálták újrahuzalozni a kollégák. Mutatná felelős, normális vezető képét. Hátha. Reménytelen kísérlet.
Nézték? Dráma….
Ez nem kormányinfó. Ez emberkísérlet volt. Kétségbeesett emberkísérlet. Élő egyenesben. Megbukott. Csúfosan. Pedig mennyit készültek rá. Milyen jól megkoreografált monodráma volt. – stand up volt az baszki! Dumaszínház, csak a jelenlévők még nem mertek hangosan röhögni. MÉG NEM! – hogy kitiltottak mindenkit. És mégsem!
Pedig még valamelyik ostoba lótifuti kitalálta, a Kedves Vezetőnek jól áll, ha mosolyog
Mosolygott. Hátborzongató volt. Nem állt jól. Egyrészt minden csikorgott rajta, mikor átrendezte jobb napokat is látott orcáját, másrészt semmikor máskor, de ekkor félelmetes lett. Életidegen. Szürreális. Tizennyolcas karikás. Mert a magafajta diktátorok, legyenek azok történelmi léptékűek, vagy csak zsebzsarnokok, alkalmatlanok ilyen gesztusokra. Különösen már a vége felé, zuhantukban. Annak csak ez lesz a vége. Vicsor. Abból is a szánalmasabb fajta.
Legalább megpróbálta. Kár volt….
De valamire mégis jó volt az amúgy szánalmasan gyenge kormányzati performansz.
Arra, hogy megtudjuk, neki nem is a soros-fóbiájával – mondtam, hogy vicceskedett szerencsétlen? – van igazán baja, hanem azzal, hogy már a sütőben van a narancsos bukta. Azzal.
Szerző
